Jövedelmező és fenntartható jövőkép kell az agráriumnak

Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások | 2026/06/23

Mint minden beszélgetés, ez is egy kis múltidézéssel indult. Zoltán 35 éve független szemlélőként elemzi a hazai, a regionális és a globális agrárium folyamatait. A függetlenség kevés embernek adatot meg, Zoltánnak azonban szerencséje is volt. Dolgozott kutatóintézetben, élelmiszeriparban, bankokban, ahol mindig az volt a feladata, hogy mélyre ásson az ágazatok helyzetében, és az összefüggések alapján feltárja nem csak a helyi, hanem az országos, regionális problémákat.

Fórián Zoltán

Bevált a tanácsadói modell

S ez az, ami miatt Zoltánnak kitüntetett helyzete van az agrárágazat elemzésének megítélésében, hiszen az elmúlt 35 évben sosem hagyta magát, hogy egy-egy szektornál leragadjon. Mindig nagy egészben gondolkodott, és gondolkodik ma is, hiszen az a célja, hogy a globális gondolkodás minden szintre eljusson. Az elmúlt évtizedekben rájött arra, hogy leginkább bankból tudja az üzeneteit legjobban eljuttatni a nagyközönséghez, mivel egyrészt házhoz jön az ügyfél, másrészt őszintén kell mindenkinek mindenkivel beszélnie. A banki ügyfélnek ugyanis a helyzete elemzése után el kell fogadnia az elemzés alapján megfogalmazott javaslatot, különben nem jön létre a banki kapcsolat.

Zoltán hatékonyan tud az ügyfelekkel stratégiai, taktikai kérdésekkel, irányokkal foglalkozni úgy, hogy az üzemi szintű vezetői tapasztalatokat Zoltán globális megközelítésével kiegészítve szimbiózist hoznak létre. Zoltán már évtizedekkel ezelőtt kidolgozott egy agrár tanácsadói banki modellt, amit az Erste Banknál tudott legjobban hasznosítani, s ennek köszönhetően ennél a banknál van a legstabilabb ügyfélkör. A modell lényege, hogy a bank stratégiai partnere a gazdálkodóknak, vagyis, ha egyszer a bank megfogta az ügyfél kezét, akkor az hosszú távú együttműködésre szól.

Meghatározó szereplő az Erste Bank

Ez nem volt mindig így, hiszen az idősebb, és a ma középkorú korosztály jól emlékezhet arra, hogy ez nem volt mindig így, mivel a banki és az agrárszektor nem állt szóba egymással, és nem tisztelte egymást a két szektor. Ezt a lövészárkot temette be Zoltán azzal, hogy tanácsadóként dolgozik a bankban. A munkájával segíti a bankot azzal, hogy megértesse a mezőgazdaság speciális igényeit, ezzel olajozva a hitelezési folyamatokat.

Az Erste Banknál Zoltánon keresztül jutnak el az ügyfelek a banki alkalmazotthoz, ahol aztán a pénzügyi feltételeket is megtárgyalják. A hitelkérelem ugyanis az Erste Agrárközpontjába érkezik be, ahol megszületik a cégről a szakvélemény, amelyben leírják, hogy az ügyfél megbízható, stabil gazdálkodást folytat, és a projekt, a hitelkérelem támogatható. Ha nincs ilyen szakvélemény, akkor már nem jut el a banki ügyintézőkhöz a kérelem. Az Agrárközpontban a piaci életképességet, a vezetői szemléletet, a megvalósítandó projektet, és minden más agrárszakmai kritériumot mérlegre tesznek, s ez alapján mondják ki a végső szót.

De az ügyfél sosem marad magára, ugyanis Zoltán tanácsai sokat segítenek abban, hogy a gazda a meglévő hiányosságokat pótolja. Persze, mindez bizalom nélkül nem menne, de ahogy Zoltán is fogalmazott, bizalom nélkül nem növekedhetett volna három és félszeresére a bank agrárportfóliója, amivel meghatározó szereplővé vált az Erste Bank az agrárpiacon. Az Erstében tulajdonképpen egy olyan független szakmai műhely működik, amilyen máshol nem. Sok éve készítenek előrejelzéseket, amely komoly adatbázist is biztosít az elemzőnek.

Mindent egyidőben kell csinálni

Most, hogy új kormány alakult, Zoltán máris a jövőben néz. Nehéz 16 év van mögöttünk, kezdte mondandóját az elemző. A legnagyobb probléma az, hogy nem mindenki veszi tudomásul, hogy lezárult az az időszak, amikor néhány növénnyel, néhány piaccal, támogatásokkal, kényelmesen, az időjárással is támogatva gazdálkodhattunk. Azt, hogy minden termelési tényező megváltozott, azt Zoltán már másfél évtizede hangoztatja, persze, erről ma már sokan beszélnek, de a cselekvés sok esetben elmaradt. Az jó dolog, hogy megokosodtunk, és már a változás is megkezdődött.

De hogy konkrétan mit kellene csinálni, arról Zoltán óvatosan nyilatkozik. Ennek oka, hogy sokan olvassák a cikkeit (ez persze örömteli), ugyanakkor sokan profitálni is akarnak Zoltán gondolataiból, ami irritálja a szerzőt. Sok ember él a vezető elemző cikkeiben megjelent gondolatokból, ezért az eredeti kérdésemre Zoltán Mézga Aladár válaszát idézte: egy forintért megmondom. De miután nincs egy forintom sem, gondoltam, vége az interjúnak. Zoltán azonban nem hagyott cserben, és azt hangsúlyozta, hogy a mai helyzetben a gyökerekhez kell visszanyúlni, és újra kell építeni az egész agrárgazdaságot.  

Egyszerre kell minden ponton beavatkozni, ezért nagy kihívás a feladat megoldása az ágazat számára. Egy időben kell a talajéletet feljavítani, a talaj termőképességének a romlását megállítani, a vetésszerkezetet átalakítani, a vízgazdálkodást megvalósítani, és sorolhatnánk tovább. A piacon meg kell nyerni a fogyasztókat, edukálni kell őket, mert így ismerjük meg a piaci elvárásokat, a fogyasztói igényeket. Tudni kell, hogy közép és hosszú távon mire van szüksége a hazai és az európai piacnak, s olyan termésszerkezetet kell kialakítani, ami ezekhez az igényekhez alkalmazkodik.

Egészséges élelmiszert kell termelni

A változtatáshoz minden tudás rendelkezésre áll, tudjuk, hogy mit kell csinálni a talajjal, a növénnyel stb. Egy dolgot nem tudunk, s ez a termelésszerkezet megváltoztatása, hangsúlyozta a vezető elemző. Az egész mezőgazdaság – növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet – struktúráját kell alapjaiban újra gondolni, s a cél az egészséges élelmiszer előállítás, ami már önmagában hordozza a jó minőséget is. Egyébként a szakirodalomban nincs egészséges élelmiszer, hanem egészséges életmódot támogató élelmiszerről beszélnek. Zoltán meggyőződése, hogy erre kell fókuszálni a gazdáknak, mert hamarosan szembesítenek minket azzal, hogy mivel etetjük az embereket. A magyar élelmiszer legyen az a minőség, ami ezt az igényt kiszolgálja. A magyar mezőgazdaságnak van arra még lehetősége, hogy az egészséges élelmiszert megtermeljük, mert még nem szennyeztük el a talajainkat olyan mértékben, mint más kontinens-beli (kínai, brazil stb.) gazdák, s a gondok ellenére is vannak még jó adottságaink. Nekünk nem tömegtermelésre kell koncentrálnunk, hanem az egészséges élelmiszertermelésre. Ez az egyetlen út, ami előre vezet, húzta alá a vezető elemző.

Az átalakulás csak akkor lesz eredményes, ha minden területen egyszerre indul meg a változás. A strukturális válságban az élelmiszeripar vezető szerepet játszik. A rendszerváltozás előtt az élelmiszeripar az élelmiszergazdaság mozgató motorja, integrátora volt, és ő irányította a kereskedelmet. Ezt a funkcióját teljesen elveszítette, mára a leggyengébb láncszeme az élelmiszerláncnak. Szerencsére kivételek itt is vannak, de összességében elszomorító a helyzet.

Hiányzik a piacismeret

Alapvető kérdésekre kell őszinte, jó válaszokat adni, hangsúlyozta Zoltán. Az egyik ilyen tabu kérdés, hogy a magyar mezőgazdaság valóban exportorientált tevékenységet folytat? Miközben olyan import termékeket fogyasztunk, amelyeket itthon is előállítunk. Miért alakult ki a mostani exportszerkezet? Azért, mert nem a legjobban feldolgozott termékekkel lehet jól keresni. Azt kell tehát termelni és feldolgozni, amin a legjobb a jövedelmezőség. Ezek évtizedekig a gabona, az olajos növények voltak, s húzták az exportot. Tehát nem mindenáron a magas feldolgozottság hozza meg a sikert, több okból sem. Nemzetközi szinten nincsen egyetlen márkánk sem, ettől kezdve félterméket vagy alapanyagot, legfeljebb kereskedelmi márkát exportálunk. Ahhoz, hogy egy magyar élelmiszermárkát nemzetközi szinten felépítsünk, olyan sok pénzre volna szükség, ami nem áll rendelkezésre. S nem is cél ez. A cél az, hogy megtaláljuk azt a struktúrát, termékszerkezetet, ahol a jövedelmezőség és a fenntarthatóság a legjobb arányokat mutatja.

A gondolkodásnak is meg kell változnia, mivel az előbb leírtak alapja az, hogy meg kell ismerni a piacokat. Ne csak a termeléssel foglalkozzunk, mert ebben már jók vagyunk, hanem azzal is, hogy a felvásárlónak mire van szüksége, hogyan alakul a piac. Gyengék vagyunk az értékesítésben, s magában a stratégiai kérdésben, hogy mit kell előállítani. Zoltán viszont ebben erős, jól tudja, hogy milyen piaci igények vannak. S ez a tudás másoknak is elérhető, hiszen nem befolyásolni kell a piacokat, mert ehhez túl kicsik vagyunk, hanem meg kell találni azokat a piaci réseket, ahol életképesek vagyunk, hangsúlyozta a vezető elemző.

Kiút az együttműködés

Tény, hogy szakmai területen is nagyon komoly kihívásokkal kell idehaza megküzdeni, lásd termékszerkezetváltás. Zoltán szerint a generációváltás egyik gátja, hogy gyenge, rosszul működő, strukturális rossz, életképtelen cégeket akarunk a fiataloknak átadni. Nem csoda, ha a fiatal gazda nem akarja ezt. A nagyüzemeknél azonban már lelkesek a fiatalok, boldogan átveszik az irányítást, mert hatékonyan, jól felépített, jól működő cégnél dolgoznak. A generációt nem váltani kell, hanem együtt kell élni velük, és fokozatosan átadni a vezetői gyeplőt, de ehhez életképes, jó cég szükséges. Kérdés, hogyan fogjuk ezt megoldani, mivel több ezer életképtelen kisgazdaság, élelmiszerüzem van az országban, jelentette ki Zoltán.

A kiút ebből az együttműködés. Ennek hiánya genetikai defektusból ered, a magyar gazda nem hajlandó együttműködni a másik gazdával. Vagy eljutunk ennek a helyzetnek a feloldásához vagy a tőkekényszer elrendezi a problémát. És itt nem a szövetkezeti mozgalom visszasírásáról van szó, hiszen több száz változata van a stratégiai együttműködéseknek. Zoltán erről is írt több tucat szakmai cikket. Már vannak kezdeményezések a termelői csoportok megalakítására, csak az a baj, hogy igen lassú ez a folyamat, ennél sokkal gyorsabban kell haladni, mert közben a világ is halad.

Zoltán úgy fogalmaz, hogy a jó Isten folyamatosan küldi az angyalait, az üzeneteit, amit nem értelmezünk. Mi keresztény nép vagyunk. Mi történik most? A jó Isten elküldte már az összes angyalát, hogy jelezze nekünk, rossz úton járunk, teljes gázzal megyünk a falnak. Mást kell csinálni, de nem értjük. Küldött aszályt, hogy értsétek meg, változtatni kell a termékszerkezeten. Nem értettük ezt sem. S azt sem értettük, hogy rövid időre kinyílt az ukrán kiskapu, pedig ezeket az üzeneteket folyamatosan megkaptuk, amikre nem jól reagált a szakma. A panaszáradat azonban folyamatos, csak azt nem látni, hogy mindenki megtenni a szükséges dolgát.

Az élelmiszeripar fejlesztése kulcskérdés

Az élelmiszeripar kritikus pontja az agráriumnak. A brazilok és a németek például úgy építettek világpiaci versenyképes agráriumot, hogy az élelmiszeripart kezdték fejleszteni, ami önmagába generálja az alapanyag szükségletet. Ezt mi viszont elmulasztottuk. Most arra kell koncentrálnunk, hogy olyan élelmiszeripara van szükségünk, ami strukturálisan beleilleszkedik az élelmiszerláncba, és olyan terméket gyárt, amire a fogyasztónak szüksége van, lesz.

Fejlesztési stratégiára van szükség ahhoz, hogy ezt az élelmiszeripart felépítsük, ami azt jelenti, hogy egymást kioltó beruházásokat nem szabad támogatni. Zoltán korábban már két élelmiszeripari stratégiát írt az országnak, amelyek azonban ma is a fiókban lapulnak, pedig ezekben is megtalálható, hogy stratégiailag kell felépíteni azokat az értékláncokat, amelyek mentén van jövedelmező és fenntartható jövőképe a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak egyaránt.

A támogatáspolitikán keresztül lehet ösztönözni a kis és közepes vállalkozásokat, hogy milyen irányba érdemes fejleszteni. A lengyelek már bebizonyították, hogy a szolidaritás az egyik legfontosabb erény, hiszen csapatmunkát hoztak létre, amiben a kicsitől a nagyig mindenki megtalálta a maga feladatát, mutatott rá a vezető elemző. Idehaza a cégvezetők felelőssége, hogy a cégek közötti együttműködés létrejöjjön, megerősödjön. Ehhez azonban már új tudásra van szükség, ami szintén elérhető a fiatal szakemberek számára. A fejlődéshez hozzá tartozik a legmodernebb technológia, a robotika, a dróntechnológia, a Mesterséges Intelligencia, amelynek használata a mai fiatalok számára már természetes feladat. A korszerű tudás megszerzéséhez az oktatási intézményeknek is fel kell venniük a nagyobb ritmust az agrárképzésben. Generációkat kell átugrani a fejlődésben, fogalmazott a vezető elemző.

Erős laborhálózat kell

Ha véget ér az orosz-ukrán háború, akkor az ukrán mezőgazdaság olyan gyors fejlődésnek indul, amit nagyon nehéz lesz nyomon követni. Ukrajnában már most is jelen van az amerikai nagytőke, a legkorszerűbb technológiákkal művelik a kiváló minőségű földeket, nem véletlen, hogy az uniós csatlakozási kérelmükben az szerepel, hogy nem akarnak az uniós mezőgazdaság támogatási forrásaiból részesülni. Nekik elegendő, ha az egységes európai piac megnyíljon az ukrán agrártermékek előtt, mert már most olyan versenyképesen termelnek, amivel nagyon nehéz lesz lépést tartani, fogalmazott Zoltán.

Egy védelmi vonalat még ki kell építeni, ez pedig a laboratóriumi hálózat, hangsúlyozta a vezető elemző. Nem szabad az uniós mérésekre hagyatkozni, nekünk a saját mérési adatainkra kell támaszkodnunk. Csak úgy tudjuk megvédeni a minőségi magyar élelmiszert, az egészséges életmódot támogató élelmiszert, ha közben nem hozzuk be a szermaradványokkal terhelt, vegyszerekkel kezelt import termékeket, ami csak erős laboratóriumi hálózattal védhetünk meg, mondta végezetül Fórián Zoltán.

(hajtungy)

Ajánlott kiadványokDr. Sabján Julianna – Dr. Sutus Imre:
A mezőgazdasági vállalkozások gazdálkodásának elemzésePupos Tibor:
Forgótőke-gazdálkodásR. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsmentKozár László:
Nemzetközi áru- és tőzsdei kereskedelmi ügyletekPopp József:
A fenntartható fejlődés kihívásai az európai zöld megállapodás tükrébenDr. Pupos Tibor:
Fenntarthatóság és versenyképesség a mezőgazdaságban

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai