Vetőmaghelyzet tavasszal

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Benke Zoltán, osztályvezető (Minősítésfelügyeleti Osztály, NÉBIH NKI), 2015/03/18

A vetőmagtermesztés a magyar mezőgazdaság jelentős és nagy hagyományokkal rendelkező ágazata. A megfelelő minőségű, helyi adottságokhoz legjobban alkalmazkodó fajta és az azt megtestesítő jó minőségű vetőmag a növénytermesztés alapja. A piacot jellemző kínálati viszonyok, az élesedő piaci verseny és a szigorúbb minőségi előírások megkövetelik a jó minőségű, bizonyított eredetű vetőmag használatát.

Magyarország a világ és Európa vetőmagtermelésében és kereskedelmében betöltött jelentős szerepét jól szemlélteti az az adat, hogy a 2000–2010 éves időszakban a nemzetközi vetőmag-kereskedelemben az OECD-rendszerű vetőmag-minősítés mennyiségi összesítésében Franciaország mögött a második helyet értük el.

Országos mérőszámok

2004 előtt az átlagos vetőmag-szaporítás 160–180 ezer hektár között mozgott. Az EU csatlakozást követően ez a terület 100–120 ezer hektárra csökkent. Az elmúlt években a szántóterület 3–4 százalékán folyik vetőmagtermesztés. Az elsősorban a kalászos fajoknál megfigyelhető visszaesés következtében elért 2006-os történelmi mélypont (96 540 ha) után tavaly a szaporítóterület már elérte a 133 571 hektárt a standard szaporítási fokú zöldségfélékkel együtt (1. ábra).

A növekedés elsősorban a keletről megvalósuló, fokozódó exportigényekkel magyarázható. Az exporttal jelentősen megnövelt mennyiség tavaly majdnem elérte a 300 000 tonnát (2. ábra). Magyarországon évente több mint 100 különböző növényfaj közel 1500 fajtájának a vetőmagját szaporítják és minősítik.

Kalászos gabonafélék

Az EU-csatlakozás óta tapasztalható területcsökkenés főként a gabonaféléknél következett be (1. táblázat). A kalászosoknál tapasztalható visszaesés főbb okai a következők:

• Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta a támogatási rendszerek átalakulásával egyetlen támogatáshoz sem kapcsolódik jogszabályi kötelezettség a fémzárolt vetőmag használatára. Ennek következtében a fémzárolt vetőmag iránti igény erősen visszaesett, és a felújítás messze elmaradt az EU-csatlakozást megelőző évek átlagos értékétől (40–45%).
• Az EU fejlettebb tagállamaiban jól működő „nyomonkövetési rendszer” Magyarországon nem valósult meg – a durum búza kivételével – a kalászos fajoknál. A gabonaipar, a malmok nagy része nem fajtához köti az áru felvásárlását.
• A vetőmag-szaporítóterület és a fémzárolt mennyiségek csökkenéséhez hozzájárult a vetőmag érvényességi idejének eltörlése is. Nem szükséges kötelezően évenként újrazárni az eladatlan készleteket. A hatósági címkét akkor kell levágni a vetőmagról, ha a rendeletben előírt minőségi minimum határértékeket már nem éri el. Ez utóbbi feltétel betartásáért a forgalmazó felelős.

Az utóbbi 3 évben a jobb áruértékesítési lehetőségeket felmutató őszi árpa közelíti meg egyedül az EU-csatlakozást megelőző területi nagyságot. A többi fajra jellemző szűkülő vetőmag-szaporítás miatt az egyre inkább megfigyelhető szélsőséges időjárású évjáratokban akár vetőmaghiány is felléphet Magyarországon. Rendkívül aggasztó az az adat, hogy míg az őszi búza vetőmag-felújítási aránya Csehországban 62%, Franciaországban és Nagy-Britanniában 55% és Olaszországban is 50%, addig Magyarországon 2013 őszén alig érte el a 25%-ot. Reméljük, hogy a jövőben közös erőfeszítéssel, a vállalkozások marketing eszközeivel, illetve az állam a jogi és egyéb szabályzókkal sikeresen lesz képes a fémzárolt vetőmag használatának mértékét növelni.

Kukorica

2006 után a magyar nemesítők és a multinacionális cégek kelet-európai, valamint orosz piaci térnyerésük miatt erőteljes növekedés történt 2013-ig (3. ábra).

A rekordnak számító 2013-as 39 566 hektár 1994 óta a második legnagyobb kukoricavetőmag-szaporító terület volt, ami a hazai vetőmagüzemek újabb feldolgozói kapacitásbővülésének és a megnövekedett (elsősorban orosz és ukrán) exportpiaci igényeknek tudható be. A tavalyi csökkenés törvényszerű volt, mert az évek óta meghatározó nagyságon előállító cég jelentősen csökkentette a területeit. Azonban a felszabaduló öntözött területeken több kisebb cég állított elő vetőmagot, ami valamelyest kompenzálta a területi visszaesést. Kukoricavetőmag-szaporítás 2014-ben 36 839 ha-on folyt, amely 6%-os csökkenés az előző évihez viszonyítva. 275 hibrid, ezek 101 hímsteril változata, valamint 72 vonal, illetve alapegyszeres került elvetésre. A hibridekből 102 fajta szerepelt a Nemzeti Fajtajegyzékben, amelyek az összes vetésterület 44%-át fedték le. Ezekből a Magyarországon regisztrált hibridekből 27 fajta 200 ha feletti szaporítóterülettel rendelkezett, amelyek szaporítóterülete összesen 10 900 ha volt. A magyarországi árukukorica-termesztés vetőmagszükségletéhez már ezek a meghatározó hazai hibridek is elegendő fémzárolt vetőmagot biztosítanak. 2014 csapadékos őszi időjárása megnehezítette a betakarítást, ennek ellenére 3440 kg/ha kukoricavetőmag-alapanyagot takarítottak be, amely az elmúlt évtizedek egyik legjobb eredménye. A szaporítóterület nagyságát figyelembe véve ez 125 409 tonna tényleges vetőmagtermés, ami a magyarországi kukoricavetőmag-termesztésben az utóbbi két évtized legmagasabb össztermése (45%-kal több a 2013. évi termésnél, és több mint kétszerese a 2012. évi termésnek). A betakarított rekord termésmennyiségből 2014-ben 117 849 tonna vetőmag került fémzárolásra kiváló minőségben, amelynél nagyobb mennyiségű zárás csak 1989-ben történt (4. ábra). E mennyiség kb. 25–35%-át a hazai termelők használják fel, 65–75%-a pedig az EU és a harmadik országok piacain kerül értékesítésre. Összegezve a tapasztaltakat elmondhatjuk, hogy kiemelkedően jó minőségű kukorica vetőmag került a zsákokba, széles fajtakínálattal és mennyiségben, amely megfelelő árukukorica-termesztési hátteret biztosít a termelőknek 2015-ben.

Olajos növények

Az EU-csatlakozás eleinte nem volt jelentős hatással a napraforgó vetőmag szaporításának nagyságára (5. ábra). A napraforgóvetőmag-előállításra hazánk szántóterületének legnagyobb része kiválóan alkalmas. A kukoricánál részletezett külföldi igények miatt 2013-ban mintegy 5384 ha-on 40 fajta vetőmagja részesült szántóföldi ellenőrzésben, ami kiemelkedő eredmény hosszú évtizedek átlagában. A nagy területekről származó eladatlan készletek miatt azonban 2014-ben jelentősen visszaesett a szaporítóterület (2431 ha), és minőségi problémák is voltak a tavalyi csapadékos évjárat miatt. A 91 db Nemzeti Fajtajegyzéken szereplő fajtából 10 hibrid és 1 fajta vetőmagját szaporították. A nyers vetőmagtermés 3111 tonna volt (1,27 t/ha átlaggal), ami kb. 400–500 ezer ha területre elegendő. 2014-ben összesen 7612 tonna napraforgó vetőmagot fémzároltunk, ami megfelelő mennyiségben áll rendelkezésre. Magyarországon jelenleg túlkínálat van, ami az árakat nyomottá teheti.

Az őszi káposztarepce vetőmag nagyobb hányadát 2004-ig belföldi célra állítottak elő. 2004-től 2007-ig főként exportra, de a megújuló energiaforrások iránt megnövekedett igény miatt az ezt követő években újra belföldön került értékesítésre a hazánkban megtermett repce vetőmag nagy része. Míg 2008–2011 között a fémzárolt mennyiség – kivéve a 2010. évet – meghaladta az évi 4000 tonnát, addig 2013-tól ez a mennyiség 3000 tonna alá csökkent, amelynek 80–90%-a export célú (OECD- vagy EU-címkés zárás ISTA-bizonyítvánnyal). 2013-ban 36 fajtával, illetve hibriddel 1947 ha-on folyt vetőmag-előállítás, amely 2014-re 1000 ha alá csökkent (2. táblázat). A hibridek folyamatosan növekvő részarányát mutatja, hogy 50% feletti területen folyik a repce-hibridek I. fokú, míg 50% alatti arányban a szabadelvirágzású fajták vetőmag-előállítása. A szaporított fajták kb. egyharmada szerepel a Nemzeti Fajtajegyzékben, ezek összes szaporítóterülete csekély, és folyamatosan csökken a korábbi évekhez képest. Az 50 ha feletti területen szaporított repcefajták, illetve -hibridek egyike sem hazai nemesítésű. A hibridek terjedése miatt a fajtatulajdonosok az utóbbi években hazai vetési célra is külföldön megtermett vetőmagot hoznak be nagyobb mennyiségben. Az ország 12 megyéjében foglalkoznak repcevetőmag-előállítással. Állandósult az a tendencia, hogy a repce számára korábban szokatlan alföldi termőtájon a dunántúli megyék szaporításának közel a kétszerese helyezkedik el. Az átlagtermés 2013-ban 1424, míg 2014-ben 2451 kg/ha volt. A fémzárolt mennyiség csak hosszabb időtávon követi a terméseredmények alakulását az egyik évről a másikra történő áthúzódás miatt (2013: 2979 t, 2014: 2480 t). A 2014 őszi bejelentési adatokból az látható, hogy további csökkenéssel lehet számolni a repce idei szaporításainál.

Az új Közös Agrárpolitika 2014–2020 közötti költségvetési időszakában lehetőség nyílik az ún. érzékeny ágazatok támogatási keretéből évente 25 millió eurónyi összeggel – mintegy 2,5 milliárd forinttal – támogatni a fehérjenövények termesztését, ami e növények vetőmag-előállítására is bizonyára élénkítően fog hatni. A Nemzeti Fehérjeprogramban elsődleges szerepet játszó szója hazai megbecsülését jelzi az a tény, hogy 2006 óta a jó minőségű magyar szója vetőmagért a külföldi kereslet is jelentőssé vált. 2009-ben már meghaladta az 1000 tonnát az export célra fémzárolt vetőmag mennyisége. A Duna Szója Szövetséghez való csatlakozással megkezdődött hazánkban is a szójatermesztés fellendülése, hiszen a Magyarországon előállított szója garantáltan GMO-mentes. Mindezek következtében tavaly a szaporítóterület már meghaladta a 4000 hektárt, amire a nyolcvanas évek óta nem volt példa (3. táblázat).

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai