A jövő számára is meg kell őrizni a térség kertészeti kultúráját

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: H. Gy., 2026/07/04

A DélKerTÉSZ a legnagyobb termelő és értékesítő szövetkezet Magyarországon. A kínálat nagy részét a paprikafélék (étkezési fehér paprika, kápia paprika, hegyes erős paprika) alkotják, de emellett paradicsomot, kígyóuborkát, fejes káposztát és kínai kelt is termesztenek. A szentesi paprika - ide tartozik a fehér tölteni való (TV), a hegyes erős, a kápia és paradicsomalakú paprika – 2021 decemberében bekerült a Hungarikumok közé. 

Mentorprogram első állomása

Növekszik a magyar zöldségek iránti kereslet, ami abból a szempontból is kihívást jelent, hogy egyre nagyobb szükség van a fiatal kertészekre, ugyanis a szakma egyre inkább elöregszik. A szentesi zöldségtermelők egy, az országban egyedülálló módon utánpótlás programot indítottak el annak érdekében, hogy 10-15 év múlva is biztosított legyen a zöldség- és gyümölcsellátás. A DélKerTÉSZ az Alföldi Agrárszakképzési Centrummal, valamint az Alföldi ASzC Bartha János Kertészeti Technikum és Szakképző Iskolával együtt azon dolgozik, hogy egyre több fiatallal ismertessék meg a szakmát. A „Szentesi Mentorprogram A Holnap Kertészeiért” névre keresztelt program keretében a diákok az elméleti tudás mellett korszerű gyakorlati tudást kapnak.

A mentorprogram első állomását azzal zárták, hogy április elején átadták a kétezer négyzetméteres fóliablokkot, fóliaházat, amelyekben technológiai fajtakísérletek, termelési, jövedelmezőségi, megtérülési kutatások folynak. A gyakorlati tudás megszerzésében európai szinten is a legkorszerűbb technológia, technikai felszereltség áll rendelkezésre az oktatók és a tanulók rendelkezésére. Az első szedések már megtörténtek, s nem csak a Bartha János szakiskola, hanem az Alföldi Agrárszakképzési Centrum több társiskola diákjai is megismerkedhetnek a kertészet gyakorlati tennivalóival, hangsúlyozta a DélKerTÉSZ elnöke.

A high-tech kísérleti és bemutató gyakorlókert is megújult, precíziós és automatizált növényházakat alakítottak ki. Az iskola meglévő létesítményei mellé egy vadonatúj, 4000 négyzetméteres, legmodernebb hajtatóberendezéssel felszerelt növényházi komplexum épült fel. Ez a komplexum magában foglal egy 2000 négyzetméteres fóliablokkot és négy, egyenként 500 négyzetméteres különálló növényházat, amelyek mindegyike saját, független termesztésvezérlő automatikával működik. 

Nagypéter Sándor
a DélKerTÉSZ elnöke

Kettős szerep

Ezek a növényházak arra is alkalmasak, hogy azok a kertészek, akik még nem korszerűsítették a gazdaságukat, és nincs rálátásuk a jövőre, azok itt láthatják, hogy mit kell fejleszteniük, és hogyan válhatnak versenyképessé.

„Nekik is van jövőjük, mert nem az a feladat, hogy az ő kezüket is elengedjük, hiszen kettős a feladat: egyrészt a tanítással új szakembereket vonunk be a szakmába, másrészt a meglévő termelőket versenyhelyzetbe kell hozni. Szükség van egy olyan oktatási centrumra, gyakorló kertre, ahol meg tudjuk mutatni azt, hogy az új technológiával, fóliasátorral már alkalmazkodni lehet a megváltozott klimatikus helyzethez”, fogalmazott Nagypéter Sándor.

Az innovatív kutatóbázis tehát kettős szerepet tölt be, hiszen a diákok ebben a modern környezetben közvetlenül tanulmányozhatják a termelési módszereket, a hatékonyságjavító kísérleteket és az üzemgazdasági számításokat. Az elnök szerint egy termelői szerveződés addig életképes, amíg abban innovatív, fejlődésre képes és hajlandó, hosszú távon is működő termelői tagok vannak. Ennek pedig elengedhetetlen feltétele, hogy minél több fiatal válassza a kertészeti szakmát. „Nekünk nem csak feladatunk, hanem küldetésünk is, hogy a vidék népességmegtartó erejét növeljük, a térség 150 éves kertészeti kultúráját a jövő számára is megőrizzük”, hangsúlyozta az elnök.

Egy másik projekt is fut a szakképzésükben. Kormányzati támogatásból megújuló oktatási tereket terveznek felépíteni, ami átfogó modernizációt is jelent. Az Agrárminisztérium egy külön 1,33 milliárd forintos kiegészítő támogatást biztosított Szentesen, amellyel 2027-ben teljesen új, modern oktatási és közösségi tereket hoznak létre a tanulók számára. A fejlesztések nem érnek véget az iskola falain belül. A DélKerTÉSZ a saját K+F (kutatás-fejlesztési) keretéből vállalta, hogy a mentorprogramban végzett, önálló munkába kezdő fiataloknak jelentős anyagi segítséget nyújt a saját termesztőberendezéseik és eszközeik beszerzéséhez.

Komplex integrált termesztés

A mentorprogram együtt indult a 2024-ben elindított modernizációs programjukkal.  A DélKerTÉSZ modernizációs és mentorprogramjának célja a generációváltás elősegítése, a versenyképesség növelése és a fenntartható, környezetkímélő gazdálkodás ösztönzése. A program legfőbb jellemzőiről az elnök elmondta, hogy a program elengedhetetlen része az utánpótlásnevelés, amellyel hosszabb távon a generációváltás és a munkaerőhiány is megoldódhat. A technológiai fejlődésről sosem szabad lemondani, ezért a hagyományos termesztési alapok megtartása mellett nagy hangsúlyt fektetnek a precíziós fóliás termesztésre és az integrált, biológiai növényvédelemre. A környezetvédelmi előírások betartása összefügg a technológiai fejlesztéssel. A korszerűsítés szerves része a vegyszertakarékos megoldások bevezetése és a megtermelt zöldségek (paradicsom, paprika) teljes körű hasznosítása.

A modernizációs program keretében egy olyan ökoszisztémát alakítanak ki, amely már a jövő nemzedéket is szolgálja. A kémiai növényvédelem mindig is kritikus pontja a termelésnek, és nem is célja az Európai Uniónak a kémiai vegyszerek alkalmazásának engedélyezése, ezért alkalmazkodni kell ahhoz a tendenciához, amit az Európai Unió előírásai tartalmaznak a kémiai növényvédőszerek kivonására vonatkozóan. A hajtatásos, növényházi termesztésben a komplex integrált termesztéstechnológia már igen jól működik, ezért ezt a szántóföldi kultúráknál is alkalmazni szeretnék. A komplex integrált ter-
mesztés szántóföldi (szabadföldi) alkalmazásának a lényege a megelőzés, a biológiai egyensúly fenntartása és a precíziós technológia kombinációja, mivel nyitott környezetben nincs lehetőség a külső tényezők teljes kizárására. A gyakorlókert a mostani fejlesztéseknek köszönhetően alkalmas arra, hogy a komplex integrált termesztést szántóföldön is megvalósítsák.

Közép- és felsőoktatás

A kutató- és gyakorlókert (bemutatókert) fejlesztése egy háromoldalú, szoros oktatási és szakmai együttműködésen alapul. A DélKerTÉSZ a program szakmai és pénzügyi motorja, és a saját szaktanácsadói hálózatát, piaci kapcsolatait és technológiai hátterét biztosítja a fejlesztéshez. A másik fontos szereplő az Alföldi Agrárszakképzési Centrum, amely, mint ernyőszervezet biztosítja az intézményi és strukturális kereteket az új szemléletű oktatáshoz. Az Alföldi ASzC Bartha János Kertészeti Technikum és Szakképző Iskola biztosítja a fizikai helyszínt és a diákutánpótlást. A meglévő iskolai növényházak bázisán indulnak el a technológiai kísérletek, és itt valósult meg a modern, 4000 négyzetméteres új fóliaház-együttes felépítése is. 

A program megalkotói nem csupán elméleti megállapodást kötöttek, hanem a feladatokat is szigorúan felosztották a kert működtetéséhez. Az infrastruktúra és technológia fejlesztését közösen valósítják meg, és alakítják ki azt a modern környezetet, ahol a diákok robottechnológiai és automatizálási kísérleteket végezhetnek. A diákokat a szakiskolai pedagógusok mellett közvetlenül a gyakorlókertben a DélKerTÉSZ saját szaktanácsadói is oktatják, átadva a legfrissebb piaci és üzemgazdasági ismereteket. A gyakorlókertben folyó innovációs fajtakísérletek és hatékonysági tesztek eredményeit a szövetkezet közvetlenül beépíti a saját termelési gyakorlatába, így a diákok valós, éles piaci projektekben vesznek részt.

A középszintű oktatás mellett a felsőoktatás hallgatói is bekapcsolódtak a programba. Bár a DélKerTÉSZ közvetlen és állandó duális képzési partnerei a földrajzi közelség miatt elsősorban a Neumann János Egyetem (Kecskemét) és a Szegedi Tudományegyetem (Hódmezővásárhely), a Debreceni Egyetem hallgatói is szervesen kapcsolódnak a szövetkezet felsőfokú programjaihoz. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetmenedzsment Karának (MÉK) hallgatói a kötelező féléves vagy nyári szakmai gyakorlatukat tölthetik a szövetkezetnél. Itt a high-tech logisztika, az automatizált csomagolástechnika és a minőségbiztosítás folyamatait tanulmányozhatják.

„Az egyetemisták a DélKerTÉSZ kísérleti adatbázisait és a gyakorlókert mérési eredményeit felhasználhatják a Tudományos Diákköri (TDK) dolgozataikhoz, valamint a diplomamunkáik elkészítéséhez. Kiemelt kutatási téma a precíziós szabadföldi zöldségtermesztés és a biológiai növényvédelem hatékonysága. A Debreceni Egyetem agrár-digitalizációs és precíziós szakmérnöki képzéseinek hallgatói rendszeres tanulmányutak és üzemlátogatások keretében vizsgálhatják a szövetkezetnél működő, geotermikus energiára épülő fűtési rendszereket és a high-tech válogató-csomagoló központot”, hangsúlyozta az elnök.

Felnőttképzés 

„A „Szentesi Mentorprogram a holnap kertészeiért” keretében folyó felnőttképzés és szakmai továbbképzés elsősorban a gyakorló, aktív termelők naprakész technológiai felkészítésére, valamint a pályamódosító felnőttek intenzív szakmai átképzésére fókuszál”, mondta Nagypéter Sándor. A program nemcsak a nappali tagozatos diákokat vonzza, hanem a felnőtteket is bevonja a tanulásba. Az Alföldi Agrárszakképzési Centrum partnerségében a felnőttek rugalmas, tömörített időbeosztású képzéseken vehetnek részt. Indítanak szakmajegyzék szerinti képzéseket, intenzív felnőttképzési szakmák közül válogathatnak. A kertész és kertésztechnikus képzések keretében a felnőttek jellemzően egy tanéves, támogatott formában szerezhetnek hivatalos állami végzettséget. Az elméleti tananyagot a felnőtt tanulók digitálisan, online órákon sajátíthatják el, míg a gyakorlati képzés hétvégi blokkokban (péntek délután és szombat) zajlik. 

„Rendszeres szakmai továbbképzéseket biztosítunk az aktív termelőknek is. A DélKerTÉSZ a már meglévő tagsága és a csatlakozni kívánó felnőtt gazdálkodók részére folyamatos belső képzési rendszert működtet. A frissen átadott kísérleti-kutató gyakorlókertben a felnőttek közvetlenül tanulhatják meg az új automata klímaszámítógépek és a hidropóniás tápanyag-adagolók kezelését. Vannak integrált növényvédelmi tanfolyamok, amelyek a vegyszermentes, biológiai növényvédelemre (hasznos rovarok betelepítése) való átállást segítő specifikus tréningek”, fogalmazott az elnök. 

Mivel a mentorprogram végén a cél a saját családi gazdaságok sikeres működtetése, éppen ezért a felnőttképzési modulokon kiemelten foglalkoznak a gazdasági ismeretekkel is. A vállalkozásirányítási és digitális kompetenciafejlesztés ma már létszükséglet, ezért oktatják a kertészeti vállalattant és munkaszervezést. A digitális adminisztráció használata ma már szintén elengedhetetlen, ezért a precíziós pályázatokhoz és a modern minőségbiztosítási rendszerekhez (pl. GlobalGAP) szükséges szoftveres adatvezetést is el tudják sajátítani a felnőttképzés során, mondta az elnök.

Munkaerőhelyzet

A szövetkezet tagjainál ma még nem kritikus a munkaerő helyzet, de ketté kell választani a kérdést. Az elnök szerint a szakképzett munkaerő még rendelkezésre áll, ám a szakképzetlen munkaerőnél már nagyon nagy a probléma. A szakképzett munkaerőt nem a kétkezi munkához alkalmazzák. Nem csak az üvegházi termelőknél, hanem a fóliasátras és a szántóföldi termesztésnél is nagy a szakképzetlen munkaerőhiány. A DélKerTÉSZ-nél nem dolgoznak harmadik országból érkezett munkások, de az utóbbi időben az elnökhöz a termelők részéről számos igény futott be a külföldi munkavállalók alkalmazására. Ha a DélKerTÉSZ jövőre 20-25 külföldi munkavállalót be tudna hozni, és azokat igény szerint elosztva alkalmaznák a szövetkezet rászorult tagjainál, akkor még nagyobb lendületet venne a termelés, jelentette ki az elnök.

A DélKerTÉSZ mentor és modernizációs programja jól illeszkedik az új Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium stratégiai tervéhez, miszerint tudásalapú, a fogyasztói igényekre jobban alapozó, fenntartható és piaci fókuszú mezőgazdasági reformstratégia megvalósítását tűzte célul, ami egyet jelent a versenyképes gazdasággal. A DélKerTÉSZ tudatosan építette fel a termelők fejlesztési pályáját, és élt azokkal a támogatási lehetőségekkel, amelyeket az uniós és a hazai támogatási rendszer biztosított. Az elnök úgy gondolja, hogy 2028-tól ezek a lehetőségek, támogatási nagyságrendek nem lesznek elérhetőek, így aki most nem él a lehetőségekkel, az a jövőben lemarad. Aki azt a lehetőséget, ami a mostani TÉSZ-ek számára nyitott, és nem fókuszál a tagjai versenyképességének a növelésére, a hatékony termelés megvalósítására, termelői helyzetbe hozására, az történelmi bűnt követ el. A következő, 2028-ban kezdődő uniós támogatási ciklusban már sokkal kisebb támogatási forrásokkal számolhatunk.

Nem véletlen, hogy a szövetkezet fejlesztései hosszú távra szólnak. A fosszilis energia kiváltása szinte minden termelőnek fontos, az üvegházi termelőknek viszont létkérdés, mert olyan magas a villanyszámlájuk, hogy nyereség nem marad a terméken. Idén átadják a ládamosó üzemüket is, amely high-tech technológiával egy ember felügyelete mellett hatékonyan végzi el a göngyöleg mosását, fertőtlenítését. A targonca töltőállomását is modernizálják, napelemmel oldják meg a targoncák feltöltését. Az épületeket energetikai szempontból teljesen felújítják, korszerűsítik a nyílászárók cseréjével, a homlokzat szigetelésével, a tetőszerkezet cseréjével, és napelemmel történő áramellátással. A dolgozók szociális helyiségeit is felújítják, modernizálják. Az elnök célja, hogy a 21. század igényeit kielégítő telep épüljön fel 2029-ig (ekkor jár le Nagypéter Sándor megbízatása).

Nagy a nyomás a termelőkön

A hajtatott (üveg- és fóliaházi) és a szabadföldi zöldségtermesztésben a DélKerTÉSZ tagjainak a klímaváltozás (enyhe telek, forró nyarak) és a szigorodó növényvédőszer-kivonások miatt egyre agresszívebb kártevő- és kórokozónyomással kell megküzdeniük. Az elmúlt években a vírusfertőzések jelentik a legkritikusabb problémát, mivel közvetlen termés- és minőségcsökkenést, sőt teljes állománypusztulást okozhatnak. Rendkívül agresszív a ToBRFV (Paradicsom barna termés-ráncosság) vírus, rendkívül könnyen (akár érintéssel, szerszámokkal is) terjedő vírus, amely a paradicsom bogyóit elszínezi, elértékteleníti. A TSWV (Paradicsom bronzfoltosság) vírus a paprikát és paradicsomot egyaránt sújtó vírus, amelyet a tripszek terjesztenek. Újabb paprikavírusok is megjelennek a forró nyári időszakokban, s a kártevőnyomással párhuzamosan fellángoló vírusfertőzések miatt a szentesi paprika mennyisége is komoly veszélybe kerülhet.

A vírusok terjesztői a szúró-szívó kártevők. Ezek a rovarok nemcsak a növény nedveinek szívogatásával okoznak közvetlen kárt, hanem azzal is, hogy egyik növényről a másikra szállítva terjesztik a pusztító vírusokat. A tripszek (pl. nyugati virágtripsz) apró, rejtőzködő életmódot folytató rovarok, s a TSWV vírus fő terjesztői. A levéltetvek és liszteskék gyorsan szaporodnak, mézharmatot ürítenek a növényre (amin megtelepszik a korompenész), és szintén komoly vírusvektorok. A DélKerTÉSZ tagjai a komplex integrált termesztéssel (hasznos ragadozó rovarok, fürkészdarazsak betelepítésével) próbálnak egyensúlyt tartani, mivel a vegyi fegyvertár, az engedélyezett rovarirtó szerek köre, az uniós szabályozások miatt folyamatosan szűkül, mondta végezetül Nagypéter Sándor.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai