Ahol az ember a legnagyobb érték

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: H. Gy., 2026/07/06

Mostanában gyakori vendég az újságíró a cégcsoport lajoskomáromi székházában, aminek egyszerű oka van. Csepregi Attila az Agrotrend csoport rendezésében nem csak az Év Növénytermesztője címet, hanem az Év Agrárembere díjat is hazavitte, ami számára váratlanul jött, nagy szakmai elismerés. Az elismerés természetesen nem alaptalan, hiszen a Csepregi család három évtizede, 12 hektáros családi birtokról kezdte el építeni a mai cégcsoportot. 

Attila nem panaszkodott a gyermekkorára, szerető, összetartó családban nőtt fel, ami a mai napig meghatározó az életében. Az anyai nagyszülők, klasszikus parasztcsaládként már a 2. világháború előtt és után Lajoskomáromban gazdálkodtak. Az édesapai ág szintén a mezőgazdaságban kereste a kenyeret, így a mezőgazdasági munka már gyermekkorban fontossá vált Attila számára. Gyerekként azonban a mezőgazdasági gépek vonzották, így nem csoda, hogy már az általános iskola elvégzése után egy jó nevű tatai szakközépiskola mezőgazdasági szakán szerzett technikusi végzettséget. Aztán sorra jöttek az agrármérnöki, növényvédelmi szakmérnöki és a precíziós mérnöki diplomák is. A tanulás, a tudásvágy iránti hajlama a mai napig fennmaradt.

Csepregi Attila 
cégvezető

A bizalomra épült az együttműködés

A Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport története a helyi szövetkezeti alapokra nyúlik vissza, és Csepregi Attila vezetésével vált a modern magyar mezőgazdaság egyik meghatározó, precíziós technológiákat alkalmazó szereplőjévé. A főbb mérföldkövek sokat árulnak el arról, hogy lépésről lépésre hogyan épült fel, alakult ki a cégcsoport. Attila nem tagadja a szövetkezeti gyökereket, ugyanis a cégcsoport hét cége közül a Lajoskomáromi Győzelem Kft. a jogelődje révén, az 1975-ben alapított Győzelem Mgtsz. örökségét viszi tovább. Attila szerint az 1995-ös év jelenti a kezdetet, ugyanis ebben az évben kezdtek 12 hektáron egy MTZ traktor segítségével szántóföldi növénytermesztéssel és sertéshízlalással foglalkozni. Az ezredfordulóra sertésistállót és terménytárolót, majd terményszárító és tárolótelepet létesítettek, ahol a helyi termelők is tárolhatják terményüket.

2016-ban résztulajdont vásároltak a Győzelem csoportban, így a sertéshízlalás 850 anyakocás teleppel egészült ki, s ettől kezdve 90 főt alkalmaznak. Soknak tűnhet ez a létszám, de Attila számára a racionális szempontok mellett fontos, hogy minél több helyi lakos és családja számára biztosítson megélhetést. Napjainkban összességében már több ezer hektáron gazdálkodnak, ahol a hagyományos szántóföldi kultúrák mellett cukorrépát, étkezési napraforgót, valamint vetőmagnak kukoricát és búzát termesztenek. Mindezt modern gépparkkal, s 13 kombájnnal végzik.

Attila szaktudását a környékbeli gazdálkodók is elismerik, akiknek szívesen ad szaktanácsot. Igen erős benne a társadalmi felelősségvállalás érzése. Az egész vállalkozását nem a profitszerzésre, hanem az emberi kapcsolatokra építette, hiszen a cégcsoportban olyan vezetőkkel dolgozik együtt, akikkel a kezdetektől együttműködik. Ez a kör ma is baráti társaság, ahol az egymás iránti bizalom a legfontosabb kapocs. 

A digitalizáció nem cél, hanem eszköz

A jelenlegi cégformában 2006 óta működik a vállalat. A kilencvenes évek óta tartó folyamatos fejlődés eredményeként mára egy több lábon álló cégcsoporttá nőtte ki magát azzal, hogy hét kft.-t alakítottak egy-egy ágazati tevékenységre. Érdemes felsorolni az egyesülésben részt vevő vállalkozásokat: a Kutasmenti - 5Határ és a Dunántúli-5Határ Kft. mellett ott vannak az ő családi vállalkozásai, azonkívül a Lajoskomáromi Győzelem Kft., a Győzelem 2004 Kft., a Ragalli Kft. és a Sertéstenyésztő Kft. Mintegy 3400 hektár saját területen gazdálkodnak, emellett több ezer hektáron végeznek bérmunkát és szolgáltatást más gazdáknak. A közös termelésben és értékesítésben a környékbeli hetven-nyolcvan családi gazdaság is részt vesz. Fő tevékenységük a szántóföldi növénytermesztés (gabona, kukorica, olajos magvak), de jelentős az állattenyésztési és gépészeti szolgáltatási üzletáguk is. 
A csoport a precíziós gazdálkodás egyik hazai mintagazdasága. Több évtizedes tapasztalataik vannak a differenciált vetésben, a helyspecifikus tápanyag-utánpótlásban és az automatizált vállalatirányításban. 

A cégcsoportnál a digitalizáció nemcsak cél, hanem napi gyakorlat is. A helyspecifikus tápanyag-gazdálkodással nem a teljes táblát kezelik egységesen. A talajmintavételezés és a műholdas (NDVI) adatok alapján térképezik fel a területet, így a műtrágyaszóró gépek csak oda és annyit juttatnak ki, amennyire az adott ponton a növénynek szüksége van. A vetőgépek a talaj adottságaihoz mérten változtatják a tőszámot (magmennyiséget) menet közben, optimalizálva a hozamot. Két centiméteres pontosságú GPS-alapú gépvezérlést használnak, ami minimalizálja az átfedéseket, így üzemanyagot és vegyszert spórolnak. Minden gép adatait központi rendszerbe gyűjtik, így az adatvezérelt döntéshozatallal táblaszinten látják pontosan a költségeket, és mérik a hatékonyságot.

Lajoskomárom térsége igen aszályérzékeny, ezért a cégcsoport stratégiai jelentőségű fejlesztéseket hajtott végre az öntözési projektek keretében. Az elsők között alapítottak öntözőközösséget, ami lehetővé tette a hatékonyabb pályázást és a vízkivételi lehetőségek közös kihasználását. Modern, távvezérelhető öntözőberendezéseket telepítenek, amelyek szintén képesek a differenciált (helyspecifikus) öntözésre – tehát nem pazarolják a vizet ott, ahol a talaj még nedves vagy nem igényli a pótlást. A projektek célja a felszíni vizek okosabb elosztása és a talajvízszint megőrzése. A fejlesztésekkel a fenntarthatóság kritériumait is teljesítik, mivel a precíziós eszközök révén jelentősen csökkentették a környezeti terhelést (kevesebb gázolaj és vegyszer), miközben a hozamaik stabilabbá váltak a szélsőséges időjárás ellenére is.

Társadalmi felelősségvállalás

Az ember azt gondolná, hogy a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás a legfontosabb a cégcsoport életében. Attila azonban kiábrándít ebből, mert – s ez a gazdálkodási filozófiája is – az a célja, hogy a kistérségben minden szinten jó szolgálatokat tegyenek. Számára a pénz csupán fokmérője annak, hogy hol kell a teljesítményen, a hatékonyságon javítani. Alkotni akar, s olyan gazdaságot épít, amely fenntartható, szakmailag, innováció szempontjából mintagazdaság. Ezt azt jelenti Attila olvasatában, hogy a cégcsoportnak gazdaságilag és morálisan is hozzá kell járulnia a környezet, a kistérség fejlesztéséhez, és a lakosság életkörülményeinek javításához. Attila a szülőfaluját, Lajoskomáromot nem csak a hazai, hanem a nemzetközi térképen is jól láthatóvá szeretné tenni.

A mai kapitalista gondolkodással, elvekkel ellentétben Attila az emberben hisz, függetlenül a digitális forradalomtól, az automatizációtól, a mesterséges intelligenciától. Ő ugyanis mindig az emberben keresi a fejlődési lehetőséget, a tehetséget, s az adott ember képességeit maximálisan szeretné kiaknázni. Ha a munkatárs (több mint százan dolgoznak már a cégcsoportban) jövedelmet termel, akkor a cég is stabilan áll a lábán. A mai világban a cégvezetőnek 70-80 százalékban pszichológusnak kell lennie, együtt kell élni, lélegezni az emberekkel. A digitalizáció csupán jó eszköz ahhoz, hogy az emberi tehetséget, lehetőséget jól ki tudják használni.

Az állattenyésztés is fontos ág

A Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport állattenyésztési ágazata szorosan integrálódik a növénytermesztéshez, megteremtve ezzel a körforgásos gazdálkodás alapjait. Bár a cégcsoport neve ma már leginkább a precíziós szántóföldi technológiáról ismert, az állattenyésztés stabil és meghatározó része a portfóliónak. A cégcsoport korszerű sertéstelepet üzemeltet, ahol a teljes vertikumot lefedik a malacneveléstől a hízlalásig. Évente több ezer hízósertést bocsátanak ki a piacra. 

Az állattenyésztés egyik legnagyobb üzleti előnye, hogy a takarmány jelentős részét – a kukoricát, búzát és árpát – a saját szántóföldi területeiken termelik meg. Ez minimálisra csökkenti a kitettséget a piaci takarmányárak ingadozásának. Mondani sem kell, hogy a sertéstartásban is törekszenek a hatékonyságra; modern istállótechnológiát, automatizált takarmánykiosztó rendszereket és szigorú állategészségügyi protokollt alkalmaznak. Az állattenyésztés melléktermékeként keletkező hígtrágyát a precíziós növénytermesztésben hasznosítják. Ez kulcsfontosságú a talaj termőképességének megőrzésében és a műtrágyaköltségek csökkentésében. Az állattenyésztés stratégiai szerepet is betölt a cégcsoportban azzal, hogy csökkenti a gazdálkodási kockázatot. Ha a világpiacon alacsonyak a gabonaárak, akkor a terményt “lábon” (állatként) értékesítve magasabb hozzáadott értéken tudják realizálni.  

A gépészeti üzletág és a zöld energia projektek szorosan összekapcsolódnak, hiszen a modern géppark fenntartása és a fenntartható energiafelhasználás egyaránt a hatékonyságot szolgálja. A géppark fenntartása náluk nem csupán traktorok birtoklását jelenti, hanem egy komplex szolgáltatási központot. A cégcsoport saját műhelybázissal rendelkezik, ahol a nagy értékű, szenzorokkal és számítógépekkel felszerelt gépeket karbantartják. Ez minimalizálja a leállási időt a kritikus szezonális időpontokban (pl. aratás). A gépészeti ágazat felel az adatátviteli rendszerek működtetéséért, amelyek a gépek közötti kommunikációt biztosítják.

Integrált rendszert alkottak

A cégcsoport tudatosan készül a környezetvédelmi előírások szigorodására és az energiaköltségek emelkedésére. A telephelyeik, raktáraik és istállóik tetőfelületeit, valamint egyéb területeiket szolár panelekkel hasznosítják. A cél az állattenyésztési telepek és a terményszárítók villamosenergia-igényének kiváltása megújuló forrásból. 

A jövő egyik legfontosabb iránya az öntözhető területek további növelése és a precíziós öntözés tökéletesítése, hogy a klímaváltozás (aszályok) mellett is stabilak maradjanak a hozamok. A precíziós technológia révén kevesebb üzemanyagot és vegyszert használnak, ami a jövőben “zöld tanúsítványok” formájában is értékesíthető előnyt jelenthet a piacon. A cégcsoport tehát a “Smart Farming” irányába fejlődik tovább, ahol az informatika, a gépészet és az energiagazdálkodás egyetlen integrált rendszert alkotnak.

Lajoskomárom és környéke számára a cégcsoport több, mint egy mezőgazdasági vállalkozás. A térség egyik legnagyobb foglalkoztatójaként stabil megélhetést biztosítanak több tucat családnak közvetlenül, és közvetve az integráción keresztül több száznak. Rendszeresen támogatják a helyi civil szervezeteket, sportegyesületeket és kulturális rendezvényeket. Fontos számukra a falu népességmegtartó erejének növelése. Mintagazdaságként fogadnak egyetemi hallgatókat és szakiskolásokat, gyakorlati helyszínt biztosítva a jövő agrárszakembereinek. Ezzel segítik, hogy a fiatalok a mezőgazdaságban találják meg a számításukat. A Csepregi család tehát a lokálpatriotizmust ötvözi a világszínvonalú technológiával, így Lajoskomáromot a magyar precíziós gazdálkodás egyik központjává tették.

Referencia gazdaság

A cégcsoport mára a hazai agrárpolitika és szakmai közélet egyik legfontosabb referencia gazdaságává vált. Elismertségük alapja, hogy náluk a „precíziós gazdálkodás” nem csak marketingfogalom, hanem a mindennapi üzemi gyakorlat szerves része. A cégcsoportot és vezetőit a magyar mezőgazdaság „világítótornyaiként” tartja számon a szakma. 
Rendszeres szereplői és díjazottjai olyan neves elismeréseknek, mint a Magyarország Legszebb Birtoka (fiatal gazda kategória) vagy az Év Agrárembere díjak.

Csepregi Attilát és szakembereit gyakran kérik fel véleményformálásra az agrár-digitalizációs stratégiák (például a Digitális Jólét Program agrárfejezete) kidolgozásakor. A cégcsoport tudatosan vállal szerepet a tudásmegosztásban, mivel vallják, hogy a technológia csak képzett emberekkel ér valamit. Aktív partnerei a digitális agrár akadémiának úgy, hogy helyszínt biztosítanak a gyakorlati oktatáshoz. Szoros együttműködésben állnak az agrárfókuszú egyetemekkel (pl. MATE, Szent István Egyetem). Hallgatók generációi látogatnak el hozzájuk, hogy ne csak tankönyvből, hanem munka közben lássák a különböző termelési megoldásokat. Rendszeresen szerveznek bemutatókat ahol más gazdáknak mutatják meg, hogy a precíziós technológia hogyan térül meg pénzügyileg is.

Meglepetés a díjkiosztón

A beszélgetés végén arról is szót váltottunk, hogy Attila miként élte meg az Év Agrárembere és az Év Növénytermesztője díjkiosztó ünnepséget. Az Év Növénytermesztője cím megnyerése boldogsággal töltötte el a szívét, nagyon jól esett neki, hogy így is elismerik a kemény, áldozatos munkáját. A fő díj, az Év Agrárembere cím viszont váratlanul érte, mert azt gondolta, hogy inkább életmű díj ez, mintsem a még aktív vállalkozók elismerése.

A Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport tevékenysége bizonyítja, hogy a magyar mezőgazdaság képes a világszínvonalú teljesítményre. Oktatói szerepükkel segítik eloszlatni a gazdák új technológiától való félelmét, és valós adatokat szolgáltatnak arról, hogy a digitalizáció nem úri huncutság, hanem az eredményes gazdálkodás és a fenntarthatóság kulcsa.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai