Szomor Ökofarm: elkötelezett az őshonos fajok és a fenntartható biogazdálkodás iránt

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés, Fenntartható gazdálkodás | Szerző: H. Gy., 2026/07/09

A farm fejlődésének mérföldköveit felidézve a kezdetekről Szomor Dezső elmondta, hogy 1993-ban első lépésként a gyenge minőségű, szántóföldi művelésre alkalmatlan területeket vonta ki a termelésből, és kezdte meg azok visszagyepesítését. Egy speciális fűmagkeverék és háborítatlan környezet kialakításával sikerült megduplázni a kiskunsági túzokállományt, amely 300-ról 600 példány fölé nőtt 1994-től 2004-ig. A gazdaság fő profilja a magyar szürkemarha, a bivaly, a mangalica és a racka juh rideg tartása lett. Mára mintegy 4500 hektáron folyik a gazdálkodás, ahol az állatok természetes környezetben, vegyszermentes legelőkön nevelkednek.

Szomor Dezső
tulajdonos

Őshonos állatok tartására szakosodott

A gazdálkodó pontosít abban, hogy ő nem tartja magát a szürke marha egyik megmentőjének sem, mert Bodó professzor volt az, aki a magyar szürkemarhát megmentette a kipusztulástól. Dr. Bodó Imre professzor azzal mentette meg a magyar szürkemarha állományt a teljes kipusztulástól, hogy az 1960-as években a Hortobágyon szembeszállt a központi pártutasítással, eltitkolta és a puszta mélyére rejtett 160 tehén és 7 bika szürke marhát, mint utolsó tiszta vérű egyedeket, majd tudományos tenyésztési programot dolgozott ki a fajta stabilizálására. 

Szomor Dezső akkor kezdett a szürke marha tartásával foglalkozni, amikor az országban még csupán 700 tisztavérű egyedet tartottak nyilván. A borjúkat felvásárolva viszonylag rövid idő alatt 300 egyedre nőtt az állománya. A gazdálkodó tisztában van azzal, hogy az őshonos állatoknál lassú a fejlődés, rossz a csont-hús arány, kevés a hús, gyengék a gazdasági mutatók. Viszonylag sok takarmányt használnak fel az állatok, igaz a takarmány minősége is gyenge, de a szikeseken kevés terem, ezért a takarmány is drága. Ebből adódóan olyan gazdálkodási rendszert épített fel, amely messzemenően figyelembe veszi a táj adottságait. Hisz abban, hogy az ember évezredek óta fenntarthatóan hasznosította a Kiskunság szikes területeit, és ezt az utat kell járnia.  

Szomor Dezső hittel vallja, hogy az olyan őshonos állatok, mint a magyar szürkemarha, a bivaly, a racka juh, a szőke, a fekete, a vörös és a fecskehasú mangalica vagy a magyar tyúk, a kendermagos megőrzése nemzetstratégiai feladat. A gazdálkodó az őshonos állományok tartásával visszahozta az állatok természetes, ridegtartásos életmódját is, s ehhez a mai napig ragaszkodik. Kiemelten fontosnak tartja az állatok számára a nyugodt, háborítatlan környezetet, mert meggyőződése, hogy a minőségi élelmiszer alapja a stresszmentes jószág. Saját vágóponttal és húsüzemmel rendelkeznek Dömsödön, így a teljes folyamatot a születéstől a csomagolásig saját kezűleg felügyelik, így garantálva a stresszmentességet, a szermaradvány mentességet és a higiéniát.

Húsfeldolgozás magas szinten

Hogy függetlenedjenek a piaci ingadozásoktól és garantálják a minőséget, a gazdálkodó a dömsödi húsfeldolgozó üzemét 2010-ben nyitotta meg, a saját vágópontját pedig ezt követően, 2012-ben helyezte üzembe. A húsüzem a Kiskunsági Nemzeti Park területén nevelt, ridegen tartott magyar szürkemarha-, bivaly- és mangalicaállomány feldolgozására azzal a céllal jött létre, hogy a prémium minőségű alapanyagból helyben készítsenek adalékmentes kézműves termékeket. Két évvel a húsüzem indulása után készült el a Dömsödön található vágópont, amit saját erőből vágóhíddá építettek, így megvalósult a termőföldtől az asztalig tartó lánc, és így biztosítják, hogy az állatok levágása is helyben, szigorú ellenőrzés mellett történik.

Bár a Szomor Gazdaság központi irodája Apajon van, a húsfeldolgozó üzem és a vágóhíd a szomszédos Dömsödön működik. 
Szomor Dezső húsfeldolgozási szemlélete a „termőföldtől az asztalig” elvét követi, ahol a minőség záloga az állatok természetes tartása és a technológiai fegyelem. A Szomor Húsüzemben a szalámikba a legértékesebb részek is belekerülnek (például a comb és a lapocka), nem csupán a maradék, nyesedék hús. A prémium termékek, mint például a pácolt bélszín, akár egy hónapig pácolódnak, majd akácfán és bükkfa fűrészporon füstölik őket, így további 1-2 hónapig érlelődnek. A nemespenészes szalámik elkészítése akár 16 hetet is igénybe vehet. A feldolgozás során nem használnak mesterséges adalékokat, ízfokozókat, mert az a cél, hogy a nemzeti parki legelőkön nevelkedett szürkemarha, mangalica és bivaly eredeti, vadra emlékeztető ízét megőrizzék, és ne terhelődjenek szermaradványokkal.

Saját bevallása szerint, miután a tömegtermeléssel szemben a kezdetektől vállalja a különc szerepét úgy, hogy állandó szembeszéllel, „életellenes irányokkal” megy szembe. Az értékesítésben is válogatós, mivel a nagy áruházláncok helyett inkább a tudatos vásárlókat és a minőséget tisztelő partnereket keresi. Két piacon, a Lehel útin és a Fehérvári úti csarnokban a lánya működteti a boltokat, amelyeket az igényes vásárlók már jól ismernek. A fenntartható biogazdálkodás sikere abban is megmutatkozik, hogy az itt készült termékek hozzájárulnak az egészséges táplálkozáshoz is. Ezeket a húsokat, termékeket azok is fogyaszthatják, akik valamilyen allergén betegség miatt a nagyüzemi húsokat, hústermékeket nem tudják fogyasztani.

Jöttek az elismerések is

Napjainkra azonban már a politika is elismeri a több évtizedes ökogazdálkodási tevékenységet, hiszen a gazdaság és termékei számos rangos hazai és nemzetközi szakmai elismerést kaptak. Szomor Dezső az OMÉK-on vehette át a Kiemelkedő Nemzeti Parki Termék védjegyes Termelő díjat (2025) a természetvédelmi területeken folytatott példaértékű gazdálkodásáért. Átvehette a Pro Natura Emlék plakettet és a Pro Natura Díjat is, e két díjjal csak Szomor Dezső dicsekedhet. A gasztronómiai szakma elismerése a Magyar Konyha Termelői Díj kétszer 2014-ben és 2016-ban is járt a kiemelkedő minőségű alapanyagokért.

Szomor Dezső mangalica-állománya kulcsszerepet játszott a fajta világszintű megmentésében. A spanyol ibériai sonkakészítők az ő állataival kezdték meg a seranoi sonkagyártási kísérleteket, amivel a magyar mangalica „világsztár” lett. A kilencvenes évek elején 200 kocára szűkült a hazai mangalicaállomány, ám ebből az állományból 60 egyed a Szomor farmon nevelkedett, amit két évig megőrzött, és csupán egy hízót adott el a gyarapodó állományból, ugyanis egyszerűen nem volt érdeklődés az ősi mangalica zsíros fajta iránt. Szomor Dezső akkor újsághirdetés révén került kapcsolatba Tóth Péterrel, aki a Spanyol-Magyar Kft.-t alapította, s aki a spanyol piacra exportálta a mangalica sonkát, köztük Szomor Dezső mangalicáit is. A gazdálkodó szerint a magyar mangalicát tulajdonképpen a spanyolok mentették meg úgy, hogy a fajtát itthon hagyták.

Gazdag a termékpaletta

A termékekről szólva Szomor Dezső elmondta, hogy a húsüzemben természetes és vegyszermentes körülmények között tartott magyar szürkemarha, bivaly, mangalica és racka juh húsából készítenek prémium minőségű termékeket. Az üzem legfőbb védjegye, hogy a húsok feldolgozása során nem használnak ízfokozókat, állományjavítókat, színezékeket vagy E-számokat, a tartósítás pedig hagyományos füstöléssel és szárítással történik. A szalámik és szárazkolbászok kategóriában szürkemarha és bivaly szalámik csemege, csípős és extra csípős változatokban készülnek, míg sertésszalonnával dúsított, illetve 100 százalék tisztaságú (sertésmentes) verziókat is gyártanak, ahol a szaftosságot libazsírral biztosítják. A mangalica kolbászok és szalámik a mangalicahús egyedülálló, lágy zsírösszetételére épülő, hagyományos magyar fűszerezésű termékek. A fűszermentes szalámi, amely kizárólag sóval készül, így érvényesül a nemzeti parki legelők gyógynövényes húsíze. Vannak vásárlók, akik minden fűszerre allergiásak, egyedül a sóra nem, így ezt a terméket szívesen fogyasztják.

Az érlelt és füstölt húsokat hagyományos pácolással és füstöléssel készült szürkemarha sonka, bivaly sonka, valamint mangalica tarja és karaj, szalonnák képviselik. A prémium mangalica tokaszalonna, kolozsvári szalonna és kenyérszalonna is népszerű termékük, miként a hagyományos módon kisütött, ropogós mangalicatepertő és a tiszta mangalicazsír. A friss tőkehúsok és konyhakész termékek választéka is bőséges: vákuumcsomagolt tőkehúsok, sütőkolbászok, hurkák, és grill- és hamburgertermékek színesítik a termékpalettát. Egészségmegőrző és kényelmi termékek is kaphatók, így a 30 órás csontleves (alaplé), amely szürkemarha- és bivalycsontokból, zöldségek nélkül, 30 órán át lassú tűzön főzött, kollagénben és ásványi anyagokban rendkívül gazdag, sűrű alaplé. A paleo termékek kifejezetten a tiszta, allergénektől mentes táplálkozást követőknek fejlesztett készítmények (pl. szürkemarha paleo virsli).

Saját erőre alapozott

Szomor Dezső számára a gazdálkodás nem csupán munka, hanem nemzetszolgálat és elhivatottság, hiszen meggyőződése, hogy ily módon a puszta eredeti élővilágát, biodiverzitását, és az ősi magyar állatfajtákat menti át a jövő számára. Mindezt elsősorban saját erőből teszi, mert uniós támogatási pályázatokon csak ritkán vesz részt. Igaz, így hosszú ideig tart egy-egy fejlesztési projekt megvalósítása, de a kislépések is jelentenek előrehaladást. A szürke marha és a mangalica állományok is kis létszámról indultak, amit mára már jelentős létszámra növelt. A szürke marha állománya 2500, a mangalica állomány 1500, a bivaly 700, míg a racka juh ezer egyedet tartalmaz. Büszke arra, hogy az országban a víziszárnyast kivéve, az összes őshonos haszon állatfaj legnagyobb genetikai génállománya, nála van.

A Szomor Ökogazdaság az uniós forrásokat célzottan a technológiai korszerűsítésre, a vizes élőhelyek fenntartására és a válságkezelésre fordította, ami segített stabilizálni és modernizálni a komplex gazdaságot. A konkrét fejlesztések és támogatások közül meg kell említeni a halgazdasági gépesítést, amelynek segítségével lecserélték az elöregedett gépparkot így lehetővé tette új rakodógépek és halászati eszközök beszerzését, ami a 450 hektáros halastórendszer fenntartásához elengedhetetlen. Uniós forrásokból valósult meg a halastó- és teleltető rendszer felújítása is.  A terület Ramsari vizes élőhellyé nyilvánítást és a madárvilág védelmét saját forrásból valósította meg. A vizes élőhely fenntartása érdekében ingyen és bérmentve, évente 3 millió köbméter vizet enged ki a területekre. A csatorna karbantartást a bivalyok végzik el, mert nem kell kotorni, így nem süllyed a talajvízszint. A tógazdaság krízishelyzeti kompenzációt kapott az orosz-ukrán háború okozta gazdasági nehézségek enyhítésére, ami a működési biztonságot segítette a megemelkedett költségek mellett.

Az EU-s védjegyrendszerekhez való csatlakozás (mint a Nemzeti Parki Termék védjegy) közvetve piaci előnyt és magasabb presztízst biztosított a szürkemarha- és bivalyhúsból készült prémium termékeknek. Bár a gazdaság alapjait Szomor Dezső saját erőből és hitelekből rakta le, az utóbbi évtizedben az uniós források jelentették a motort a természetvédelmi célú élőhely-kezelés és a modern feldolgozás összehangolásához, ami a földalapú és őshonos állattámogatásból állt, és arra költötte, amire kapta. 

A Szomor Farm (mint egyéni vállalkozás és a hozzá kapcsolódó SZOMOR-APAJ Kft.) határozatlan idejű szakmai együttműködési megállapodást kötött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetével (MATE-ÉTTI). A MATE-ÉTTI partnerlistában rögzített megállapodás kiterjed arra, hogy a Szomor Farm és annak dömsödi húsfeldolgozó üzeme hivatalos, akkreditált képzőhellyé vált a MATE BSc (alapképzés) és MSc (mesterképzés) szintű élelmiszermérnök hallgatói számára. A diákok az üzemben közvetlenül tanulmányozhatják a prémium minőségű, adalékanyag- és E-szám-mentes kézműves húsfeldolgozási technológiákat, a hagyományos füstölési eljárásokat, valamint a fenntartható ökogazdálkodásból származó alapanyagok láncolatát. A megállapodás keretet biztosít ahhoz, hogy a hallgatók az egyetemi oktatók és a húsüzem szakembereinek mentorálása mellett szakdolgozati kutatásokat, illetve üzemi kísérleteket végezzenek az őshonos állatok (szürkemarha, bivaly) húsminőségével és feldolgozhatóságával kapcsolatban.

Vizet a tájba

Az ökofarm mellett a 450 hektáros területen dinamikusan fejlődő halgazdasággal a komplex gazdaság a szárazföldi és vizes élőhelyek rehabilitációja egyaránt megvalósult. A Szomor-tavak (hivatalos nevén az apaji Szomor Halgazdaság és vizes élőhely rendszer) története a modern magyar természetvédelem és ökológiai gazdálkodás egyik legnagyobb sikersztorija, amely megmutatja, hogyan lehet egy tönkretett, szikes pusztából virágzó oázist varázsolni. Ebben a munkában Tölg István neves haltermelő segítségét vette igénybe.

A történet 1989-ben kezdődött, amikor Szomor Dezső bérbe vette, majd 1993-ban elnyerte a volt Kiskunsági Állami Gazdaság növénytermesztési ágazatának hosszú távú bérleti jogát a volt Állami Gazdaság elértéktelenedett földjeire. A szocializmus évtizedeiben ezeket a szikes legelőket mélyszántással, műtrágyázással és intenzív gabonatermesztéssel teljesen tönkretették. A talajt kizsigerelték, a puszta egykori természetes vízi világa és mocsarai pedig a korábbi csatornázások (vízelvezetések) miatt teljesen kiszáradtak. Szomor Dezső felismerte, hogy a területet a hagyományos mezőgazdasággal nem lehet gazdaságosan és fenntarthatóan üzemeltetni, az iparszerű termelési rendszer ide nem illeszthető be, s a tájnak vízre van szüksége. Úgy döntött, hogy mesterséges halastórendszert hoz létre, amely egyszerre szolgál gazdasági haszonnal (haltermelés) és ökológiai funkcióval (vízvisszatartás). 

Csaknem tíz éven át tartó, szisztematikus munkával alakította ki a szikes legelőkön a 450 hektár nagyságú halastórendszert, és a tavak köré tervezett 500 hektárnyi vizes élőhelyet (mocsárrétet). Ez egy klasszikus zöldmezős beruházás volt, a semmiből, gátak építésével és a vízutánpótlás megteremtésével hozták létre a tavakat. Mivel a vízzáró réteg vékony volt, ezért több tízezer köbméter földet kellett vásárolni a környéken működő sóderbányáktól és a vízügytől. Ahogy a tavak megteltek vízzel, a természet azonnal reagált. A tavakból oldalra szivárgó víz zölden tartotta a legelőket, a leeresztett vizet pedig nem engedték vissza a csatornákba, hanem szétterítették a vizes élőhelyeken. A területen megjelentek az olyan ritka, fészkelő és vonuló madárfajok, mint a bölömbika, a nagykócsag, a kanalasgém és a különböző vadlúd- és récefélék. 

Félintenzív, természetalapú haltenyésztés

A tórendszer és a kapcsolódó mocsarak kiemelkedő ökológiai értéke miatt a terület megkapta a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeknek járó Ramsari-minősítést, ami a globális természetvédelem egyik legmagasabb elismerése. A Szomor-tavak ma is funkcionáló halgazdaságként működnek, ahol a fő faj a tükörponty mellett a nyurgaponty. Ezen kívül saját pontyfajtával is rendelkeznek. A tógazdaságnál alkalmazott technológia a félintenzív, természetalapú polikultúrás tógazdasági haltenyésztés, amely teljesen szakít a nagyüzemi, zárt rendszerű tápos módszerekkel. A gazdaság elsődleges hala a tükörponty mellett a nyurgaponty (ősi magyar vadponty), amely fajta nyújtottabb testű, sokkal mozgékonyabb és ellenállóbb a pikkelyes nemes pontynál. Mivel nem zsírosodik, húsa a prémium gasztronómia kedvelt alapanyaga.

A halak nem kapnak mesterséges, növekedéshormonnal vagy vegyi anyagokkal kezelt tápokat. A tavak természetes plankton- és bentonállományán (apró vízi szervezeteken), valamint kiegészítésként kizárólag a farmon termelt vegyszermentes gabonán élnek. A tavakban a ponty mellett ragadozó halakat (pl. harcsa, süllő) és növényevőket (busa, amur) is tartanak. A busából kis mennyiség van már csak, míg az amurt csak a tápláló csatornák karbantartására tartják.  Ez a vegyes állomány biztosítja a víz biológiai egyensúlyát, hiszen a ragadozók kiszűrik a beteg egyedeket, a növényevők tisztán tartják a vizet a túlzott algásodástól, így nincs szükség vegyszeres vízkezelésre. 

Az Európai Unió támogatásával végrehajtott technológiai fejlesztések során teljesen megújították a telelő tavakat. A halakat az őszi lehalászás után ezekbe a mélyebb, friss vízzel folyamatosan ellátott, oxigéndús medencékbe helyezik át, így a téli időszakban is megőrzik frissességüket és kiváló kondíciójukat. A Szomor-tavak története tulajdonképpen a tájátalakítás és a tájrehabilitáció iskolapéldája Magyarországon, bizonyítva, hogy a magángazdaság és a nemzeti parki természetvédelem képes egymást erősítve működni.

A klímaváltozásra is van válasz

A klímaváltozás – különösen az Alföldet és a Kiskunságot sújtó drasztikus aszályosodás – súlyosan érinti a Szomor Ökofarmot, de a gazdaság az őshonos állatfajok genetikai előnyére és a tudatos vízvisszatartásra építve sikeresen alkalmazkodik a válsághoz. A Kiskunság egyes részei a csökkenő csapadék és a forró nyarak miatt a félsivatagosodás jeleit mutatják. A természetes gyepek korábban kiszáradnak, csökken az eltartóképességük, így kevesebb a zöld legelő az állatok számára. Szomor Dezső már évtizedekkel ezelőtt egy egyedi, saját kikísérletezésű fűmagkeveréket fejlesztett ki a szikes területek újra-gyepesítésére. 

A hőség és a tűző nap a modern, intenzív hús- és tejmarha-fajtákat (pl. Holstein-fríz) megviseli, hőstresszt okoz náluk, ami rontja a húsminőséget és fogékonnyá teszi őket a betegségekre. A gazdaságban tartott magyar szürkemarha és vízibivaly az évszázados ridegtartás során tökéletesen alkalmazkodott a szélsőséges magyar időjáráshoz. Vastag bőrük, szőrzetük, lábszerkezetük, és kiváló hőszabályozásuk miatt a 40 °C feletti hőséget is jól viselik, és képesek a gyengébb minőségű, kiszáradt kiskunsági füvet is hatékonyan emészteni.

A talajvízszint süllyedése és a csatornák kiszáradása veszélyezteti a puszta teljes élővilágát. A klímaváltozásra adott legfontosabb válaszként a gazdaság halastórendszert és vizes élőhelyet alakított ki a szikes pusztán. A tavakból elszivárgó víz helyben tartja a nedvességet és javítja a mikroklimatikus viszonyokat, biztosítja a talajvíz utánpótlását a környező legelőkön, és garantálja az állatok itatását és a takarmánybázist a legnagyobb aszály idején is. A klímaváltozás miatt sok vadon élő faj kiszorul az Alföldről. A Szomor Farm vizes élőhelyei és a legeltetéses tájkezelés (ahol a marhák és bivalyok rágásukkal, taposásukkal tartják karban a füvet) oázisként működnek. Szomor Dezső mintagazdasága hitelesen mutatja be a gazdálkodó elkötelezettségét az őshonos fajták és a fenntartható biogazdálkodás iránt.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai