Az Isterra Közép-Európa Kft. integrációs tevékenysége zárt rendszerre épül

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: H. Gy., 2026/07/11

Az Isterra Közép-Európa Kft. egy rendkívül kiterjedt, országos lefedettségű és regionális hálózatban végzi a vetőmagok szaporítását és kísérleti termesztését. A vállalat zárt vetőmag-termeltetési rendszert működtet, ami azt jelenti, hogy a magas minőségű bázismagokból a kész, fémzárolt vetőmagot hazai partnerekkel állíttatja elő. Perczel Péter a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet (VSZT) elnökségi tagja, és a Kalászos és Nagymagvú Hüvelyes Szekcióbizottság elnöke is, így a hazai és a nemzetközi vetőmaghelyzetet jól ismeri.

Perczel Péter
ügyvezető

Májusi eső aranyat ért

Bóna Szabolcs rövid regnálása óta többször kijelentette, hogy a szántóföldi növénytermesztésben kényszerű átrendeződésre van szükség. Kérdés, hogy meddig tartható a hagyományos vetésszerkezet a klímaváltozás közepette? Jogos a téma felvetése, kezdte válaszát az ügyvezető, hiszen hosszú idő után május közepén élte meg az agrárium azt, hogy végre jelentősebb mennyiségű csapadék hullott. Például Füzesabonyban, ahol a cég nemesítő állomása működik, az esőt megelőzően öt hétig az automata időjárásállomás nulla csapadékot regisztrált, vagyis áprilisban és május elején egy csepp eső sem esett. Egy olyan tél után, amikor hideg is volt, és hótakaró fedte a földeket, a csapadék nélküli időszak így is hosszúra nyúlt, ami sokat ártott az őszi vetésnek is. S az ezt megelőző év is aszályos volt. 

Ha egy ilyen évet zár a gazdálkodó, akkor reménykedik abban, hogy a következő évben tudja-e ellensúlyozni az előző év negatív hatásait. A májusi eső – nem véletlenül tartja a mondás, hogy aranyat ér – a talaj felső szintjét kezdte feltölteni, s az utolsó utáni pillanatban érkezett a növények szempontjából, mivel a bokrosodás nem úgy alakult az aszályos időszakban, s talán a májusi eső javít egy kicsit az állományok állapotán. De így is a vártnál kevesebb és kisebb a kalász, ami jelzi, hogy a termés mennyisége is kevesebb lesz. Nem egy gazdaságban, ahol állattartást is végeznek, már megkezdték a kalász nélküli növények levágását, hogy szenázst készítsenek az állatok számára. A kényszerkalászolás idejét éljük, jelentette ki az ügyvezető.

Hiányzik a tudás

A kényszerű átrendeződéssel sajnos már elkéstünk, jelentette ki Perczel Péter. Már évekkel ezelőtt szükség lett volna olyan lépéseket megtenni, amely nem csak a vízmegtartásra, -megőrzésre, annak okszerű és sokkal jobb felhasználását célozta volna, hanem a vetésváltási, a talajművelési gyakorlat, vagyis az egész technológia komplex megváltoztatását eredményezi. Ez azonban elmaradt, és ennek a kárát látjuk most. Az elmaradás oka, hogy senki nem hívta fel a gazdák figyelmét arra, hogy komplex szemléletváltásra van szükség a talpon maradáshoz. Nem beszélve arról, hogy nem épültek fel támogatási rendszerek, képzési struktúrák sem, amelyben elmondták volna a hozzáértők, hogy mit kellene másként csinálni. Ez azonban pénzbe kerül, s a jövőben is sok pénzt kell majd a változtatásokra fordítani.

Ha korábban elmondják a gazdáknak, hogy például a talajművelési gyakorlatokban a menetszám csökkentés, a forgatás elhagyása miért fontos a száraz időszakban. Persze, ezekhez az új technológiákhoz új drága gépekre, eszközökre van szükség, ami jelenleg nem áll rendelkezésre.
Sajnos, a legtöbb gazda nem rendelkezik ezekkel az új eszközökkel, ami azt jelenti, hogy hiába ajánlják azt, hogy kisebb műveletszámmal direkt vetést valósítsanak meg, ezt nem tudja megcsinálni, mert korszerű, új eszközökre van szükség. Ezek az eszközök ma még nagyon drágák, ezért irányítottan, pályázatokkal kell segíteni a gazdákat, hogy erre a gyakorlatra át tudjanak térni.

A kérdésre, miszerint az eddig gépbeszerzésekre fordított sok-sok milliárd forint kidobott pénz-e, az ügyvezető azt válaszolta, hogy nem feltétlenül, mert a beruházott gépek egy része betakarító gép, és olyan erőgép, amely az eszközöket vontatja. A művelő eszközök terén sokkal specifikusabb gépekre, eszközökre van szükség, amelyekkel le kell váltani az eszközök egy részét. A precíziós eszközök részben megoldják a technológiaváltást, azonban ezek az eszközök sok esetben nem kompatibilisek az erőgéppel. De az is sarkalatos kérdés a precíziós gazdálkodásban, hogy van-e olyan szakember, aki a sok-sok adatot helyesen értelmezi, és segíti a vezetés döntéshozatalát. 

Perczel Péter szerint nem vagyunk még eléggé felkészültek arra, hogy a különböző eszközökből szenzorokból származó információt megfelelően kezeljük. Ehhez specifikus képzés szükséges, olyan emberek kellenek, akik nyitottak erre a feladatra, akik az idejük egy részét a számítógép előtt töltik, akik kezelni tudják a szoftvereket, és a nagy mennyiségű adathalmazt szintetizálva lefordítják a gazdák nyelvére. A szoftverek bonyolult komplex rendszerek, amit meg kell tanulnunk használni, és meg kell értenünk a mögöttes részt, vagyis a teljes termékpálya folyamatot. Együtt kezelve ez igen nagy, komplex feladat amit a használónak meg kell értenie, át kell látnia. Az oktatási rendszernek is meg kell változnia, mert ma nincs ilyen komplex képzés, az eszközöket értékesítő cégek tanítják be az agrár szakembereket az eszköz, gép használatára.

Vetési útkeresés

Sok dologgal elkéstünk, most egy kis kapkodás zajlik. A gazdák a nehéz helyzetben természetesen keresik azt az utat, kézenfekvő megoldást, amivel eredményt érhetnek el. Jelzi ezt a napraforgó vetésterületének drasztikus növekedése. Ha igazak a hírek, hogy 800 ezer hektár fölött lesz a napraforgó vetésterülete, akkor az sok más kérdést is felvet. Például azt, hogy a vetésváltást mennyire borítja fel, mennyire kezelhető a napraforgó előveteményként például a kalászosok esetében, ugyanis a napraforgót követve hektáronként 1-1,5 tonnával kevesebb termés lesz, ami már nem rentábilis gazdálkodás, fogalmazott az ügyvezető.

Mivel nem tudjuk, hogy milyen évünk lesz, s a vegetációs időben lesz-e elegendő csapadék, tudomásul kell venni, hogy egy aszályos évben, forgatás nélküli technológiával a posztemergens napraforgó gyomirtószere hatással lehet az ezt követő kalászos kultúrákra, amelyeknél termésdepressziót okozhat. Erről nem beszélünk, pedig ez egy nagyon komoly hatás. És elérünk arra a szintre, amikor a következő évi kalászos kultúránál elő lehet venni a fajtatulajdonost, a forgalmazót, a különböző input anyag beszállítót, hogy miért ilyen gyenge a másodvetési eredmény. Csak a valós okokat nem tárjuk fel, nem kérdezzük meg, mit tett a gazda annak érdekében, hogy a problémákat elkerülje, mutatott rá Perczel Péter. Az persze, kétségtelen, hogy a napraforgó a búzánál jobb áron értékesíthető, ezért is van ez az elmozdulás. 

Az azonban biztos, hogy sokkal jobban diverzifikálnunk kell a termesztett növények körét. Az már biztos, hogy a kukorica az egyik legnagyobb vesztese a klímaváltozásnak, hiszen 700 ezer hektár alá csökkent a vetésterülete, ami a korábbihoz képest félmillió hektár csökkenést jelent. Az is előfordulhat, hogy kukoricából importra szorulunk, mert nem lesz idehaza elegendő termés.

Őszi vetés a nyerő

Az Isterra Közép-Európa Kft. az őszi és a tavaszi gabonafélék vetőmagelőállításában meghatározó szerepet tölt be Magyarországon. Az Isterra által képviselt Basilio búzafajta Magyarország egyik legnagyobb területen szaporított és termesztett őszi búzájává vált. A partnergazdaságok kiemelkedő technológiai szinten termelnek, így a szaporító táblákon a fémzárolt vetőmagok hozama eléri a hektáronkénti 9 tonnás mennyiséget is. Tavaly idehaza az őszi búza vetésterülete meghaladta az egymillió hektárt, ezzel az őszi búza már második éve elnyerte a legnagyobb vetésterületű növény címet, s ennek megfelelően kell ezt a növényt kezelni. A tavaszi aszály miatt azonban nem lesz rekordtermés, de még mindig elfogadható eredményekre lehet számítani.

Az őszi vetéseknek tehát helyük van a vetési palettán, s a kockázat csökkentése szempontjából megfontolandó, hogy a tavaszi vetésű kalászosokat is érdemes ősszel elvetni, fogalmazott az ügyvezető. Az őszi árpa is visszanyeri a népszerűségét, hiszen 400 ezer hektár vetésterülettel lehet számolni.

A tavaszi árpa, a sörárpa, a cég egyik legfontosabb gabonája. A gazdák azonban a klímaváltozás miatt ezt is inkább ősszel vetik el, mert így kisebb a kockázat, s a nemesítés is ilyen irányban zajlott. Az ősszel elvetett kultúrák a tavasszal elvetett kultúrákkal szemben 1-2 tonnával több termést is képesek hozni. A tavaszi árpa jövőjét az fogja meghatározni, hogy hogyan alakul a sörfogyasztás. Mint ismert, a hazai és a világ sörfogyasztása drasztikusan csökkent, ezért csökken a maláta iránti igény.

Meghatározó szereplők a piacon

A kérdés azonban a piac alakulása. A kalászosok (búza, árpa, rozs, zab, tritikálé) hazai és külföldi piacát jelentős túlkínálat, felhalmozódó globális készletek és nyomott árak jellemzik. A nemzetközi árutőzsdék (például a párizsi MATIF) alacsony szinten stabilizálódtak, ami komoly nyomást helyez a termelői árakra. A magyar gabonapiac strukturális átalakuláson megy keresztül. A tartósan alacsony felvásárlási árak és a magas inputköltségek miatt a hagyományos, kisebb integrátorok és termelők egy része ki fog szorulni, és a helyükre új, tőkeerősebb szereplők lépnek be. Mivel a globális árakat a magyar termelők nem tudják befolyásolni, a talpon maradás kulcsa a költséghatékony precíziós technológia, a helyi klímához igazított fajtaválasztás (mint az aszálytűrő, intenzív kalászosok), valamint a tudatos piaci információkezelés.

A külföldi (globális és európai) piac trendjei sem bíztatóak. A globális gabonakészletek folyamatosan bővülnek. A búzakészletek globálisan várhatóan közel 7 százalékkal, míg az árpa készletei csaknem 17 százalékkal növekednek a szezon végére. Az Európai Unióban, Argentínában és Kanadában is komoly tartalékok halmozódtak fel. A búza tőzsdei ára tonnánként 185–190 euró körüli szintre csúszott vissza. A tényleges kikötői (FOB) árak a minőség függvényében 230–245 euró (kb. 70 000–74 000 Ft) között mozognak. Számolni kell a Fekete-tengeri nyomással is. Az orosz és ukrán búza rendkívül versenyképes áron és hatalmas volumenben van jelen a világpiacon, ami beszűkíti a drágábban termelő európai uniós országok exportlehetőségeit. 

A hazai (magyarországi) piac is volt már jobb helyzetben. A hazai piacon a takarmánybúza iránti belső kereslet mérsékelt, érdemi felvásárlóerő szinte csak exportoldalon jelentkezik. A hazai felvevőpiac (például a hazai malmok) sokszor beérik az alacsonyabb kategóriájú búzával is, miközben a hagyományos exportpiacaink – elsősorban Olaszország és Ausztria – kifejezetten a prémium malmi minőséget keresik. A magas minőségű, prémium búzáért a vevők készek jelentős, akár 10 000 Ft/tonna felárat is fizetni a takarmányminőséghez képest. 

Teljes körű az integráció

Az Isterra Közép-Európa Kft. integrációs tevékenysége egy speciális, zárt vetőmag-termeltetési és ellátási rendszerre épül. A klasszikus (árunövény-felvásárló) integrátorokkal szemben az Isterra a genetika fejlesztésétől a végtermék fémzárolásáig és értékesítéséig koordinálja a teljes folyamatot. Az Isterra által ellátott legfontosabb integrációs és vertikális feladatokról szólva Perczel Péter elmondta, hogy biztosítják a genetikai alapokat és az elit szaporítóanyagot. A vállalat a francia nemesítőházi hátterére (Florimond Desprez Csoport) és a füzesabonyi saját nemesítésére alapozva biztosítja a legmagasabb szaporítási fokú (szuperelit, elit) vetőmagalapokat a partnergazdaságok számára. A termeltetés-koordináció és szakmai felügyelet az ország területén működő több mint 40 professzionális szaporító partnergazdaság munkáját hangolja össze. Az Isterra saját termeltetési vezetői és irányítói folyamatosan, személyesen ellenőrzik a szántóföldi folyamatokat a vetéstől a betakarításig, garantálva a fajtatisztaságot és a szigorú növényegészségügyi előírások betartását.

A cég koordinálja a betakarított nyers vetőmagok eljuttatását a modern, minősített hazai feldolgozóüzemekbe. Felügyeli a tisztítási, kalibrálási, prémium csávázási és fémzárolási folyamatokat. Ennek köszönhető a piacon egyedülálló, átlagosan 95 százalék feletti a csírázóképesség elérése. Pénzügyi biztonságot jelent a 100 százalékos visszavásárlási garancia. Az integráció legfőbb gazdasági pillére, hogy az Isterra a szerződött partnereitől a teljes megtermelt vetőmagmennyiséget kötelezően visszavásárolja. Ez stabil és kiszámítható bevételt jelent a szaporítást végző gazdaságoknak a hullámzó gabonapiaci környezetben is. A cég a visszavásárolt fémzárolt vetőmagokat saját készletként kezeli és raktározza. A végtermék piacra juttatását részben közvetlenül, részben pedig olyan nagy hazai forgalmazó partnereken és input-integrátorokon keresztül szervezi meg, mint a KITE Zrt., biztosítva a pontos és gyors logisztikát a végfelhasználó termelők felé.

Élen járnak a fajták versenyében

Az Isterra őszi búzafajtái kiemelkedően, rendszeresen az élmezőnyben vagy a dobogó legfelső fokán szerepelnek a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség (VSZT) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közös őszi búza posztregisztrációs fajtakísérleteiben, jelentette ki az ügyvezető. A független, kisparcellás összehasonlító teszteken az Isterra genetikája mindkét fő kategóriában (korai és középérésű csoport) bizonyította rendkívüli terméspotenciálját. A korai éréscsoport sikerei az értékesítésben is megmutatkozik.  A hazai piacon is rendkívül népszerű fajta a Basilio abszolút győztesként végzett a korai csoportban. A kísérleti átlagot egészen kiemelkedő, 115 százalékos eredménnyel múlta felül, igazolva kiváló aszálytűrését és stabil malmi minőségét. A Frenetic fajta szintén ebben a csoportban versenyezve az élmezőny tagja, stabilan a kísérleti átlag feletti hozamokkal és magas fehérjetartalommal rendelkezik.

A középérésű csoport csúcstartója a Celebrity. A cég egyik legnagyobb büszkesége a kísérleti sorozatban, amely egymást követő években is az első helyen végzett az összesített rangsorban. A középérésű csoportot 117 százalékos, majd a következő évben 110 százalékos eredménnyel nyerte meg, miközben 10,14 t/ha-os kiugró átlagtermést produkált a kísérleti helyszíneken.

Miért fontos ez az elismerés? Mert pártatlan és kódolt rendszerben történik az eredmények megállapítása. A kísérletek során a parcellák fajtáit a tulajdonosok kódolva kapják, így a mérések teljesen objektívek. A fajtáknak az ország 8–9 különböző pontján (eltérő talaj- és csapadékviszonyok mellett) kell bizonyítaniuk. Maga az Isterra füzesabonyi nemesítő állomása is a GOSZ-VSZT-NAK kísérletek egyik hivatalos helyszíne, ami a cég kutatási infrastruktúrájának magas szakmai elismerését jelenti.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai