Jön a magyar dinnye a boltokba – Vegyük a hazait!

Kategória: Agrárgazdaság, Kamara, Növénytermesztés | 2026/06/26

Magyarországon mintegy ezerötszáz család foglalkozik dinnyetermesztéssel, az egy főre jutó éves fogyasztás pedig görögdinnyéből 10-12 kilogramm, sárgadinnyéből 1,5 kg. A dinnye számára eddig kedvezőbb volt az időjárás, mint tavaly, a tavaszi fagyok nem tettek nagy kárt az ültetvényekben. Ez részben annak köszönhető, hogy a kelet-magyarországi térségben az erős fagyokat követően ültették ki a növényeket a termelők. Kiváló minőség és jó termésmennyiség várható, mondta Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke. Az alelnök azt is hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete arra kéri a fogyasztókat, a külföldi áru helyett keressék a hazai dinnyét. A szervezetek szerint a magyar görög- és sárgadinnye friss, jó minőségű termék, ráadásul a termelők várakozásai alapján idén a hozamok is kedvezően alakulhatnak.

Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke

Süle Katalin azt is elmondta, hogy a jelenlegi becslések szerint idén mintegy 160 ezer tonna görögdinnye teremhet Magyarországon. Ennek körülbelül kétharmada a hazai boltokba és piacokra kerülhet, míg a termés egyharmada exportpiacokon találhat vevőre. A magyar dinnye legfontosabb külföldi piacai továbbra is a visegrádi országok, de jelentősebb mennyiség juthat Németországba, a balti államokba és a skandináv országokba is.

Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium államtitkára kiemelte, hogy a magyar piacon a hazai termékarány lefedi a piac több mint 90 százalékát, így elenyésző az import mértéke. Hangsúlyozta, hogy az ágazatnak még mindig nagy a kézi munkaerőigénye, ezért sokaknak ad munkát, ami a vidék népességmegtartó erejét is növeli. A hazai dinnyeágazat a fejlesztéseknek köszönhetően versenyképes módon termel. Arra kért mindenkit, hogy keresse és válassza a jó minőségű magyar dinnyét, mert ez is segíti a vidék fejlődését. Újságírói kérdésre az államtitkár elmonda, hogy a Tisza Párt programjában szerepel a zöldség-gyümölcs termékek áfacsökkentése. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy még nincsenek pontos adatok arra, hogy milyen helyzetben van a költségvetés. A PM augusztus végére tehet az asztalra egy költségvetési módosítót, s akkor derülhet ki, hogy beleférhet-e idén a zöldség-gyümölcs termékek 5 százalékos csökkentésre megígért áfa-csökkentés.

Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium államtitkára

Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke szerint a termelőknek nagy gondot okoz a csapadékhiány és az aszály. A dinnye előállítási költségei nem csökkentek, ezért fontos, hogy az áruházláncok kedvezően viszonyuljanak a magyar dinnyetermelőkhöz. Az elnök tájékoztatott arról, hogy hazánkban idén 3480 hektáron termesztenek görögdinnyét, ami 3-4 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. A termesztés szerkezetén belül elindult a korai, nagyfóliás termesztés térnyerése is. A hajtatott dinnyetermesztésnek köszönhetően a szezon jobban széthúzható. A hajtatott görögdinnye aránya ugyanakkor nem jelentős. A nagyfóliás termesztésből származó görögdinnyék június 25-től jelennek meg a piacon. A szabadföldön termesztett hazai görögdinnye pedig július 1-jétől válik elérhetővé kisebb mennyiségben, és július 5-10. között már országszerte valamennyi áruház kínálatában megjelenik. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy nem kérnek a kiskereskedelmek vevőcsalogató akcióiból.

Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke

Göcző Mátyás elmondta, hogy fontos szerepet játszott a magyar dinnye minőségének javulásában az elmúlt évek fajtaváltása és a termeléstechnológia fejlődése is. A fogyasztók egyre több magnélküli, illetve kisebb méretű görögdinnyével találkozhatnak a hazai kínálatban, amelyek jobban illeszkednek a változó vásárlói igényekhez. A szervezet célja az, hogy a korszerű fajták alkalmazása mellett megőrizzék a magyar dinnye jellegzetes, erős ízvilágát. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az árak alakulásába nincs beleszólásuk, mert a legnagyobb görögdinnye termelő országok árai befolyásolják majd a hazai termelői árakat is. Azt egyelőre nem lehet megmondani, hogy milyen árak fognak kialakulni. Az elnök szerint a hazai termelőknek kilogrammonként minimum 250 forintra van szükségük a termelői értékesítési árban, mert csak az ennél magasabb árak biztosíthatják a csekély jövedelmet és a folyamatos ellátást.

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is Békés vármegyében termelik a legnagyobb területen a görögdinnyét, mintegy 1300 hektáron. A kelet-magyarországi térségben 1245 hektár a becsült termőterület, Hevesben 270, Tolnában 265 hektáron foglalkoznak görögdinnyével. Az idei adatok szerint egyébként szinte minden termőtájon enyhe csökkenés figyelhető meg, egyedül Baranyában maradt szinten a termőterület nagysága, ahol ebben az évben is a tavalyi 130 hektárról takarítanak be dinnyét a gazdálkodók. A fő termesztőkörzetek mellett az ország többi részében szórványosan, mintegy 270 hektáron termesztenek dinnyét. Ami a sárgadinnyét illeti, az elmúlt években megfigyelhető területbővülés idén is folytatódott, a becsült adatok szerint országszerte mintegy 500 hektáron foglalkoznak sárga-, illetve zöld húsú sárgadinnye termesztésével a gazdálkodók, a várt hozam elérheti a 16 500 tonnát, mondta a dinnyetermelők egyesületének elnöke.

Apáti Ferenc, a FruitVeb elnöke a zöldség-gyümölcs ágazat egészéről szólva elmondta az ágazat termelési volumen és külkereskedelmi teljesítmény alakulását. A hazai zöldség- és gyümölcstermelés az elmúlt években 1,8–2,0 millió tonna között stabilizálódott. Ez mintegy 20-25 százalékos visszaesést jelent a 2000-2010 közötti időszak 2,5 millió tonnás átlagához képest. Csökkent a termőterület a termékmennyiség. A zöldséget és gyümölcsöt együttesen nagyságrendileg 170–180 ezer hektáron termesztik Magyarországon. Ebből a gyümölcsösök nagyjából 80 ezer hektárt tesznek ki, mondta az elnök.

Apáti Ferenc, a FruitVeb elnöke

Visszaesett az export, eközben nőtt az import, az ágazat nettó importőrré vált, mondta az elnök. A FruitVeB és a KSH adatai alapján a külkereskedelem kettősséget mutat: a feldolgozott termékek (pl. konzerv csemegekukorica, fagyasztott áruk) húzzák fel a mérleget, miközben a friss piacon egyre több termékkörben nettó importőrré válunk. Folyamatosan romlik az önellátottságunk, mely tendenciát a következő öt évben meg kellene változtatni. Ezzel szemben a dinnye egy sikeres terület, hiszen hiába csökkent a termőterület, nőtt a termésátlag. Márpedig, mivel az árakra nincs ráhatásunk, így csak a termésátlag javításával tudunk versenyképesebbé válni. Apáti Ferenc kitért arra is, hogy a dinnyetermelők, ahogy az egész ágazat is, a szezonális foglalkoztatást erősíti, olyan embereknek tudnak ilyenkor munkát adni, akik máshol nem tudnak elhelyezkedni. A dinnye ugyanakkor a szürkekereskedelem melegágya, ezért is üdvözlik a kormány áfacsökkentési tervét.

Agrárium7 

Ajánlott kiadványokDr. Géczi László:
A köszméte, a ribiszke és a josta termesztéseZsigó György:
Védekezés a betegségek és kártevők ellen a gyümölcsösökbenKollányi Gábor – Kollányi Ágnes – Bergendi Nadin – Varga Jenő:
Termesszünk málnát!Gonda István - Apáti Ferenc (szerkesztők) :
Versenyképes almatermesztésDr. Hrotkó Károly:
A kajszi orsófák kézikönyve - Koronaalakítás, metszés, alanyokBujdosó Géza, Kalmár Klementina:
Termesszünk diót!

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai