Csaba
Indul a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program idei adománygyűjtése
Kategória: Élelmiszeripar, Növénytermesztés, Vidékfejlesztés | 2026/07/03
A mezőgazdaságot érintő kihívások, a gazdálkodók mindennapjait nehezítő körülmények és az elmúlt időszak bizonytalanságai ellenére idén is útjára indul a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program adománygyűjtő kezdeményezése. A Kárpát-medence egyik legnagyobb összefogására épülő karitatív program ismét bizonyítja, hogy a magyar gazdatársadalom számára a segítségnyújtás és a közösségi felelősségvállalás továbbra is kiemelt érték.
Magyarországon 102 gazdaság vállalta az adománybúza átvételét, míg 12 malom, összesen 15 malomüzem közreműködésével készülnek el a lisztadományok, amelyek a rászoruló családokhoz, gyermekeket segítő intézményekhez és szociális szervezetekhez jutnak el. A program erejét ugyanakkor az egész Kárpát-medencét átfogó összefogás adja: a külhoni térségekben további 189 gyűjtőpont kapcsolódik be az adományok gyűjtésébe és koordinálásába. A toborzást a NAK munkavállalói, falugazdászok, a MAGOSZ gazdaszervezetei és további 13 külhoni szervezet munkatársai, köztük a külhoni falugazdász hálózat is segíti. A búzagyűjtés egészen augusztus végéig tart.
A kezdeményezés szellemiségét jól összefoglalja a program jelmondata: „Nincsenek határaink, csak 15 millió búzaszemünk, és nekünk minden egyes búzaszem számít!” Ez az üzenet évről évre emlékeztet arra, hogy a nemzeti összetartozás, a szolidaritás és a segítő szándék nem ismer országhatárokat.
A Magyarok Kenyere program célja idén sem változott: a gazdák felajánlásain keresztül hozzájárulni ahhoz, hogy minél több szükséget szenvedő ember asztalára kerülhessen kenyér, és senki ne maradjon segítség nélkül. Minden felajánlott búzaszem egy újabb lépés a közös felelősségvállalás, az összefogás és a remény megőrzése felé. Valóban elmondható, hogy: minden egyes búzaszem számít!
A 2025. évben már átlépte az 1100 tonnát a búzaadományok össz-mennyisége, ezzel több, mint 700 tonna liszt került kiosztásra: idehaza több, mint 400, határon túl több, mint 100 intézményt, szervezetet támogatva. Az átadott lisztek jellemzően 4-6 hónapon keresztül segítik a szociális ellátást, abból nem csupán kenyér, de péksütemény, főzelék, tészta és egyéb finomság is az asztalra kerül.
A Magyarok Kenyere program nem csupán adománygyűjtés, de közösségi szerepvállalás is, így továbbra is ingyenesen várja az érdeklődőket, látogatókat bármely eseményén: aratónapok, búzaösszeöntő ünnepségek, kenyérünnepek, sőt: közösségi sütések sora veszi kezdetét a nyári szezonban határon innen és túl.
Mind a gyűjtőpontok, mind az események listája elérhető a magyarokkenyere.hu weboldalon (folyamatosan frissül).
MAGOSZ
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Mennyi élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban?A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és a megfeledkezett élelmiszerek.Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. Termelői szemmel a tejpiaci válságról
Az európai tejágazat az elmúlt évek egyik legsúlyosabb piaci krízisét éli. A 2025 végén kibontakozó folyamatok olyan gyors és mély árzuhanást hoztak, amelyre régóta nem volt példa az ágazatban. A nyerstej felvásárlási ára rövid idő alatt a korábbi, literenként mintegy 200 forintos szintről sok esetben januárra 60–80 forint közé esett vissza, ami már messze az önköltségi ár alatt van. A spot piacon – vagyis az előre le nem szerződött, napi áras értékesítésben – egyes ügyletek ennél is alacsonyabb szinten köttettek. A kialakult helyzetet Dr. Sziráki Bencével, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. operatív igazgatójával elemezzük, aki termelői oldalról rálát a válság mindennapi hatásaira. Mértékletesség: húsvét után önmegtartóztatás
Ha nem lenne mezőgazdaság és állattenyésztés, nem lenne mit ennünk, hiszen minden falat a gazda keze nyomát viseli – állítja Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Erre a kijelentésre különösen emlékezhetünk húsvét után, amikor bővebben falatozhattunk a sonkából, kóstolhattuk a szokásoknak megfelelő festett tojásokat.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza