2026. 07. 14., kedd
Őrs
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Indul a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program idei adománygyűjtése

Kategória: Élelmiszeripar, Növénytermesztés, Vidékfejlesztés | 2026/07/03

A mezőgazdaságot érintő kihívások, a gazdálkodók mindennapjait nehezítő körülmények és az elmúlt időszak bizonytalanságai ellenére idén is útjára indul a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program adománygyűjtő kezdeményezése. A Kárpát-medence egyik legnagyobb összefogására épülő karitatív program ismét bizonyítja, hogy a magyar gazdatársadalom számára a segítségnyújtás és a közösségi felelősségvállalás továbbra is kiemelt érték. 

Magyarországon 102 gazdaság vállalta az adománybúza átvételét, míg 12 malom, összesen 15 malomüzem közreműködésével készülnek el a lisztadományok, amelyek a rászoruló családokhoz, gyermekeket segítő intézményekhez és szociális szervezetekhez jutnak el. A program erejét ugyanakkor az egész Kárpát-medencét átfogó összefogás adja: a külhoni térségekben további 189 gyűjtőpont kapcsolódik be az adományok gyűjtésébe és koordinálásába. A toborzást a NAK munkavállalói, falugazdászok, a MAGOSZ gazdaszervezetei és további 13 külhoni szervezet munkatársai, köztük a külhoni falugazdász hálózat is segíti. A búzagyűjtés egészen augusztus végéig tart.

A kezdeményezés szellemiségét jól összefoglalja a program jelmondata: „Nincsenek határaink, csak 15 millió búzaszemünk, és nekünk minden egyes búzaszem számít!” Ez az üzenet évről évre emlékeztet arra, hogy a nemzeti összetartozás, a szolidaritás és a segítő szándék nem ismer országhatárokat. 

A Magyarok Kenyere program célja idén sem változott: a gazdák felajánlásain keresztül hozzájárulni ahhoz, hogy minél több szükséget szenvedő ember asztalára kerülhessen kenyér, és senki ne maradjon segítség nélkül. Minden felajánlott búzaszem egy újabb lépés a közös felelősségvállalás, az összefogás és a remény megőrzése felé. Valóban elmondható, hogy: minden egyes búzaszem számít! 

A 2025. évben már átlépte az 1100 tonnát a búzaadományok össz-mennyisége, ezzel több, mint 700 tonna liszt került kiosztásra: idehaza több, mint 400, határon túl több, mint 100 intézményt, szervezetet támogatva. Az átadott lisztek jellemzően 4-6 hónapon keresztül segítik a szociális ellátást, abból nem csupán kenyér, de péksütemény, főzelék, tészta és egyéb finomság is az asztalra kerül.

A Magyarok Kenyere program nem csupán adománygyűjtés, de közösségi szerepvállalás is, így továbbra is ingyenesen várja az érdeklődőket, látogatókat bármely eseményén: aratónapok, búzaösszeöntő ünnepségek, kenyérünnepek, sőt: közösségi sütések sora veszi kezdetét a nyári szezonban határon innen és túl.

Mind a gyűjtőpontok, mind az események listája elérhető a magyarokkenyere.hu weboldalon (folyamatosan frissül). 

MAGOSZ

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. 
Mennyi élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban?
A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és a megfeledkezett élelmiszerek.
Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 
Termelői szemmel a tejpiaci válságról
Az európai tejágazat az elmúlt évek egyik legsúlyosabb piaci krízisét éli. A 2025 végén kibontakozó folyamatok olyan gyors és mély árzuhanást hoztak, amelyre régóta nem volt példa az ágazatban. A nyerstej felvásárlási ára rövid idő alatt a korábbi, literenként mintegy 200 forintos szintről sok esetben januárra 60–80 forint közé esett vissza, ami már messze az önköltségi ár alatt van. A spot piacon – vagyis az előre le nem szerződött, napi áras értékesítésben – egyes ügyletek ennél is alacsonyabb szinten köttettek. A kialakult helyzetet Dr. Sziráki Bencével, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. operatív igazgatójával elemezzük, aki termelői oldalról rálát a válság mindennapi hatásaira. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza