Megduplázható a hazai öntözés

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Agrárium-info, 2015/03/18

Az összegzés elkészült – lényege szerint a meglévő öntözési igény célszerű fejlesztésekkel kielégíthető, és túlságosan sokba sem kerülne. A 2020-ig megvalósítandó vízügyi stratégia ehhez megfelelő keretet is ad.

Az öntözési feltételek és a mezőgazdaság versenyképességének javítása, valamint az öntözésfejlesztési lehetőségek jobb kihasználása érdekében 2014 márciusában a falugazdász hálózat és a települési agrárgazdasági bizottságok bevonásával felmérés készült a felszíni vizekből kielégíthető mezőgazdasági célú öntözési igényekről. A munkát a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) koordinálta. A távlati öntözési igények felmérését segítő adminisztrációs hátteret az Országos Vízügyi Felügyelet (OVF) készítette és bocsátotta a falugazdászok rendelkezésére. A felmérés 2014. március 31-ével sikeresen zárult.

A beérkezett adatok rendszerezését követően a távlati igényeket összevetették a meglévő vízjogi engedélyes vízhasználatokkal. Ezek alapján felülvizsgálták a vízjogi üzemeltetési engedélyek által lekötött vízigények hatályosságát, a felszabadítható vízkészletek és így a további öntözési lehetőségek biztosíthatóságát.

Kielégíthető igények

Az OVF elvégezte a távlati öntözési igények térinformatikai feldolgozását, a vízigények vízbiztosítási lehetőség szerinti felülvizsgálatát, amely alapján a 2060 db vízigény (az összes vízigény 36%-a) megkötésekkel vagy anélkül kielégíthető 72 286 ha öntözendő területen mind a vízkészlet, mind a vízszolgáltatás oldaláról. A jelenleg kiépített vízgazdálkodási rendszeren keresztül 3231 db vízigény (az összes vízigény 56%-a) nem biztosítható, amely 125 014 ha területen részletesebb vizsgálat után – ha a terület földügyi, terület- és tájhasználati, illetve környezet- és természetvédelmi szempontú értékelések során megfelelőnek minősíthető – jövőbeni öntözésfejlesztésekkel kielégíthetővé válhat.

Az igénybejelentés kiértékelése függvényében kezdődhet meg az öntözésfejlesztési támogatási pályázatok kiírásának előkészítése, a vízgazdálkodási feltételek beépítése, a szükséges pénzügyi források átcsoportosítása és az elkészült öntözésfejlesztési tervekkel összhangban mintaterületek, mintaprojektek kijelölése, programok kidolgozása. Adott térségben az öntözésfejlesztések, hatékonyan csak komplex programként valósíthatók meg.

Időközben elkészült a nemzeti vízstratégia is a vízgazdálkodásról, öntözésről és aszálykezelésről. A kormány, illetve a vidékfejlesztési tárca nyitott minden olyan megoldásra, amely a feladatokat konkrét elképzelésekkel segíti.

Energiaigény

A stratégia elemző része rögzíti: Magyarország a feltételes öntözés zónájába tartozik, ahol a legtöbb növényfaj öntözés nélkül is termeszthető. A tervszerű öntözéses gazdálkodás ugyanakkor ezeken a területeken is csökkenti a hozamok ingadozását, növeli annak mennyiségét, értékét, és legtöbb esetben javítja a termék minőségét, kiszámíthatóvá teszi a növénytermesztés biztonságát, függetleníti azt a szélsőséges időjárási hatásoktól.

Napjainkban Magyarországon mintegy 100 ezer hektárt öntöznek, ellentétben a korábban kialakított 300 ezer hektárt is meghaladó, kiépített öntözési lehetőségekkel. Az öntözés visszaesésének az a fő oka, hogy az öntözés költségeit nehezen lehet érvényesíteni a megtermelt termények árában, illetve a hazai termelők elsősorban aszálykár elhárítása céljából öntöznek, s nem az intenzív öntözéses gazdálkodás feltételei szerint.

Az öntözési költségek döntő része (70–90 százaléka) a táblán belül keletkezik, hiszen a víznek a növényhez juttatása csak jelentős energiabevitel révén lehetséges. Ugyanakkor az öntözés szempontjából lényeges növények (szántóföldi zöldség, cukorrépa) a feldolgozókapacitás megszűnése miatt kerültek ki az öntözési kultúrából, csökkentve az öntözött területet.

Magyarországon a termőterület öt százalékán öntöznek, ez az Európai Unió átlagának alig a fele. A hazai arányt növelné a kormány, már az elmúlt négy évben is próbálkozott az öntözés és belvízelvezetés reformjával. Eddig jellemzően azok a gazdaságok vágtak bele öntözési beruházásba, amelyek egyébként is költenek a termelés fejlesztésére.

Idősávok

A kormány még tavaly tavasszal döntött arról, hogy a mezőgazdasági vízfelhasználók részére az állam ingyenesen biztosítja az öntözésre használt vizet. Határoztak arról is, hogy valamennyi állami tulajdonú vízi létesítmény, többek között a 28 000 kilométernyi állami kezelésű vízhálózat vagyonkezelése, fenntartása és üzemeltetése a vízügyi igazgatóságokhoz kerül. Arra is itt a lehetőség, hogy az európai uniós forrásokat, a Start közmunkaprogramban rejlő lehetőségeket, az Európai Unió és az állam nyújtotta anyagiakat erre a tervre összpontosítsák. A vízgazdálkodási tevékenység hatékonyabbá tétele érdekében három idősávban kívánják átalakítani az öntözéshez kapcsolódó jelenlegi gazdasági és szervezeti rendszert.

Az első idősáv, a rövid távú teendők (2014-ben indult) alapvetően azokat az elemeket tartalmazzák, amelyek a vízgazdálkodási stratégia és politika részletes kidolgozását, a végrehajtásához szükséges alapfeltételek megteremtését, az Európai Unió új pénzügyi tervezési ciklusának előkészítő munkáit, illetve az azonnali intézkedéseket jelentik. A második idősáv a középtávú teendők (2021) megállapításával a megerősödő vízgazdálkodási intézményrendszer által az EU 2020-ig szóló pénzügyi tervéhez igazodva tartalmazza a stratégia kiteljesedéséhez szükséges elvégzendő feladatokat. A harmadik időszak a hosszú távú teendők (2027) végrehajtása a stabilizált vízgazdálkodási szervezetrendszer által.

Az öntözőrendszerek ki- és újraépítése mellett a települések és a lakosság nem ivóvíz célú vízszükségletének biztosítására rendkívül fontos a helyi víztározás pályázatainak elősegítése, ahogy szükség van az állam fokozott felelőssége mellett és a vízbiztonság megteremtése érdekében az árvizek és belvizek kezelése során a megelőzésre, a vizek lehetőség szerinti visszatartására, a tározás növelésére is.

Csökkenő készletek

Öntözés szempontjából Magyarország az elszalasztott, pontosabban az elfolyatott lehetőségek országa – írja elemzésében a trademagazin.hu. Magyarország a föld egyik legzártabb medencéjében, annak legmélyebb fekvésű részén helyezkedik el. A lefolyástalan vagy elöntésnek kitett területek aránya nagy. Felszíni vizeink átlagos évenkénti lefolyása 118 milliárd m³, és ez csaknem teljes egészében (95 százalék) külföldről származik. Az évi 12 ezer m3-rel az egy főre vetített felszíni vízkészletünk az egyik legnagyobb Európában, de nagy része a Dunához kötődik.

A vízmérleghez tartozik, hogy az átlagos időjárású években az ország területére hulló 58 milliárd m³ csapadékból 52 milliárd elpárolog és beszivárog. Az éghajlati adottságok következtében a párolgás miatt kismértékű a hazai lefolyás. A vizek háromnegyed része a Duna, a Tisza és a Dráva medrében található. Látható, hogy ésszerű vízvisszatartás és csapadékvíz-gazdálkodás révén a vízgazdálkodás és a mezőgazdaság rendelkezik tartalékokkal.

A vízhiány és aszály egyre nagyobb kihívást jelent a vízgazdálkodással foglakozó szakemberek számára. Magyarországon a nagy vízgazdálkodási rendszerek megépítésekor a területhasználati igények a gyors vízelvezetésen alapuló vízgazdálkodási módszereket helyezték előtérbe. A vízgazdálkodási szakemberek jelezték, hogy a vizek visszatartása rendkívüli jelentőségű feladat.

A helyzet több ok miatt is romlani fog: egyrészt az ökológiai vízkészlet (mederben hagyandó) és az éghajlatváltozás várható hatása miatt a hasznosítható készletek csökkeni fognak, másrészt szintén éghajlati hatások következtében nőnek az igények. Vagyis a készletek kihasználtsága nő, a tartalékok csökkennek, illetve egyes térségekben és időszakokban vízhiány léphet fel, ami főként tározással, az ökológiai rendszerek (erdők, talaj stb.) pufferkapacitásának növelésével és az igények tervezésével, lehetőségekhez igazításával kompenzálható.

A mezőgazdasági vízszolgáltatás árképzésének rendezése elkerülhetetlen. Szükség van a szolgáltatói kör felülvizsgálatára is, továbbá a szolgáltatás részletes feltételeinek újragondolására, új, szakmai alapokon szervezett minősítési folyamat (akkreditáció) kidolgozására. A rendelkezésre állás (állandó költségek) és a tényleges vízmennyiség igénybevételének (változó költségek) aránya általánosságban 80–20 százalékra tehető. Ennek alapján kéttényezős költségkalkulációs séma bevezetése indokolt.

Gondot okoz a belvíz is

Az elmúlt hónapok csapadékos időjárása miatt a talajok vízzel való telítettsége olyan mértékű, amely az ország több pontján a mezőgazdasági területeken belvizek kialakulásának kedvez, és a termelők növénykultúráit jelentősen károsíthatja – közölte a kormany.hu.
Az elmúlt hetekben belvízzel elsősorban az ország déli, délkeleti megyéi érintettek (belvízvédekezési készültség volt például Baja, Debrecen, Gyula, Szeged, Szolnok térségében is). Ahhoz, hogy a termelő az agrárkár-enyhítési rendszerben a kedvezőtlen időjárási jelenség miatt felmerülő kárát elszámolhassa, illetve kárenyhítő juttatás révén enyhíthesse, első lépésként a jogszabályban előírt határidőben kell bejelentenie a belvízkárokat.
A mezőgazdasági termelő a 2015. évi káresemények (köztük a belvízkár) bejelentését már az új, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) honlapján elérhető elektronikus kárbejelentő felületen teheti meg a káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül.
Belvíz szempontjából a káresemény bekövetkezése időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amikor az adott területen termesztett növénykultúrán a várhatóan 30%-os hozamcsökkenést okozó károsodás első alkalommal észlelhetővé válik.
A károsult termelők a kárbejelentő felületet a www.mvh.gov.hu honlapon az „elektronikus ügyintézés” menüpont alatt érhetik el az „MKR – Mezőgazdasági Kockázatkezelő Rendszer” elnevezésű alkalmazáson keresztül. Az elektronikus felület használatához szükség esetén a falugazdászok nyújtanak segítséget.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai