2026. 07. 14., kedd
Őrs
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Cseresznye – Meggy = itt a nyár! Közös élményekből születnek az egészséges szokások

Kategória: Élelmiszeripar, Európai Unió, Kamara, Növénytermesztés | 2026/07/04

Kevés olyan gyümölcs van, amely annyira összefonódott a nyár kezdetével, a szabadsággal és a családi emlékekkel, mint a cseresznye és a meggy. A pirosló szemek megjelenése sokak számára egyet jelent a vakációval, a természet közelségével és a közös gyümölcsszedés élményével. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által megvalósított Európai Friss Akció célja, hogy a friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztása a családok számára ne kötelező feladat, hanem örömteli, közös program legyen.

A program arra ösztönzi a családokat, hogy minél gyakrabban válasszanak friss, szezonális alapanyagokat, mert minden íz kaland naponta ötször, és lehetőség szerint látogassanak el a termelőkhöz is. Egy közös gyümölcsszedés során a legfiatalabbak is megtapasztalhatják, hogy az élelmiszerek gondos munka eredményeként jutnak el a termőföldtől a családi asztalig.

Simon Attila, a Simon Gyümölcs tulajdonosa szerint a hazai gyümölcsök közül a cigánymeggy egy igazi, különleges kincs:

„A cigánymeggy az egyik legnagyobb kedvencem, mert utánozhatatlanul zamatos és lédús. Az érési folyamat során a fán gyűjti össze a legtöbb napsütést, ettől lesznek a szemek olyan fantasztikusan gazdag ízűek és frissítőek. A hazai gyümölcs legnagyobb előnye, hogy nálunk a fáról közvetlenül a családok asztalára kerül, így a legfrissebb, legfinomabb állapotában, a természet teljes erejével és édességével élvezhetjük.”

Fókuszban a hazai szezon

A hazai cseresznye- és meggy szezon viszonylag rövid: május végétől július elejéig tart, a szezon csúcsa pedig júniusra esik. A frissen szedett, helyi termelésű cseresznye ilyenkor a legízletesebb, és a fanyarkásan édes meggy ilyenkor a legaromásabb. Érdemes kihasználni ezt az időszakot. 

A szezonális és helyi fogyasztás legnagyobb előnye, hogy a gyümölcs a lehető legfrissebb állapotban, felesleges utaztatás nélkül, környezetbarát módon jut el a fogyasztókhoz. Hazánk ráadásul európai szinten is jelentős cseresznye- és meggytermelő ország, és a hazai termék választásával a helyi gazdaságot is támogatjuk.

Több mint finom: természetes egészségbomba a szervezetnek

A cseresznye nemcsak a nyári életérzés része, hanem az egészségtudatos étrendbe is tökéletesen beilleszthető. A gyümölcs számos jótékony hatással rendelkezik, amelyek támogatják a szervezetet:

  • Sejtek védelme: Gazdag antioxidánsokban, amelyek segíthetnek a sejtek védelmében.
  • Immunvédelem: Magas C-vitamin tartalma hatékonyan támogatja az immunrendszer normál működését.
  • Vérnyomás-szabályozás: Káliumtartalma hozzájárulhat a normál vérnyomás fenntartásához.
  • Egészséges emésztés: Élelmi rostjai segítik az emésztést és a bélrendszer megfelelő működését.
  • Tudatos nassolás: Alacsony kalóriatartalma miatt kiváló választás az egészségtudatos diétát követők számára is.

Bernáth József séf szerint a friss, hazai alapanyagok jelentik a konyhai kreativitás alapját:

„Séfként mindig azt vallom, hogy a legegyszerűbb ételek is különlegessé válhatnak, ha kiváló minőségű, friss alapanyagból készülnek. A cseresznye és a meggy önmagában is igazi gasztronómiai élmény, de számos kreatív módon felhasználható a konyhában, a klasszikus családi süteményektől egészen a modern, nyári fogásokig.” 

Érdekességek a cseresznyéről és a meggyről:

  • A cseresznye és a meggy generációk óta az egyik legkedveltebb nyári gyümölcs hazánkban.
  • A gyümölcs színe – a fajtától függően – a világossárgától egészen a sötétbordóig terjedhet.
  • Bár a gyümölcs apró, a cseresznyefák lenyűgöző méreteket ölthetnek: akár a 10 méteres magasságot is elérhetik, de jellemzően 3-4 méter magasak, míg a meggyfa 6 méteres magasságig nőhet.

Amikor elkezdődik a cseresznye- és meggyszezon, az azt is jelzi, hogy visszavonhatatlanul megérkezett a nyár.

NAK Sajtó

Háttérinformáció
Az Európai Friss Akció egy hároméves nemzetközi program, amely Franciaországban, Belgiumban és Magyarországon valósul meg. Magyarországon a program megvalósításában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vesz részt. A kezdeményezés célja, hogy a 6–17 éves gyermekek és családjaik körében erősítse a friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztását, valamint hozzájáruljon az egészségesebb táplálkozási szokások kialakításához.

Ajánlott kiadványokBujna Ferenc:
Liofilizálás, a fagyasztva szárítás technológiája
Dr. Szabó P. Balázs:
Aszalás - Kisüzemi és házi élelmiszer-előállítás II.
Dr. Csapó János:
A táplálékok kémiai összetétele
Zsigó György:
Védekezés a betegségek és kártevők ellen a gyümölcsösökben
Dr. Csapó János:
Funkcionális élelmiszerek
Kollányi Gábor – Kollányi Ágnes – Bergendi Nadin – Varga Jenő:
Termesszünk málnát!

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. 
Mennyi élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban?
A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és a megfeledkezett élelmiszerek.
Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 
Termelői szemmel a tejpiaci válságról
Az európai tejágazat az elmúlt évek egyik legsúlyosabb piaci krízisét éli. A 2025 végén kibontakozó folyamatok olyan gyors és mély árzuhanást hoztak, amelyre régóta nem volt példa az ágazatban. A nyerstej felvásárlási ára rövid idő alatt a korábbi, literenként mintegy 200 forintos szintről sok esetben januárra 60–80 forint közé esett vissza, ami már messze az önköltségi ár alatt van. A spot piacon – vagyis az előre le nem szerződött, napi áras értékesítésben – egyes ügyletek ennél is alacsonyabb szinten köttettek. A kialakult helyzetet Dr. Sziráki Bencével, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. operatív igazgatójával elemezzük, aki termelői oldalról rálát a válság mindennapi hatásaira. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza