2026. 08. 17., hétfő
Jácint
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Talajművelés: követhető hagyományok

Kategória: Fenntartható gazdálkodás, Növénytermesztés | 2026/08/17

Az idei aszály a gazdák harmadának sorsát megpecsételheti. A károsult gazdák nagy része a négy évvel ezelőtti szárazsághoz képest is rosszabb helyzetre számít. Egy Debrecen környéki termelő szerint a szemes kukorica az aszály miatt már silónak sem alkalmas. Sok száz milliárdos a becsült kár, a mezőgazdaság az ország nemzeti össztermékét is fél-egy százalékkal ronthatja az idén.

A változó klíma nem újdonság, a száraz gazdálkodásra évszázadokkal korábban készültek a tudósok és a gazdák, elméleti és gyakorlati módszereket dolgoztak ki a károk mérséklésére, főképpen az alkalmazkodásra. Az elmúlt néhány évtized kiegyensúlyozottabb klímája elkényelmesítette a termelőket, beálltak a szántásos, monokultúrás, gabonára fókuszáló termelésre.

Ennek most van vége. A Jean-féle művelési rendszert egy francia gazda fejlesztette ki kétszáz évvel ezelőtt. A módszert száraz, csapadékhiányos klímára és középkötött talajokra optimalizálta. Célja ugyanaz volt, mint a mostani: a talaj nedvességtartalmának a megőrzése. A technológia alapja a talajmélyítés és a forgatás teljes elhagyása.

Nem kell francia földre fáradni ahhoz, hogy az alkalmazkodást tanulmányozzuk.  Id. Manninger Gusztáv Adolf a fürgedi uradalom igazgatójaként dolgozta ki a szántás nélküli, de gyakoribb talajporhanyítást kívánó talajművelési rendszerét. A gyakorlat sekélyművelési rendszerként emlékezik rá. Nyáron mellőzte az ekét, helyette géppel vontatott tárcsát vagy kultivátort alkalmazott. Amint a talaj kizöldült, a forgatás nélküli porhanyítást szükség szerint megismételte. Manninger szerint a kultivátorral „kultúrát viszünk a talajba”.

Aki most sem akar lemondani az ekéről, követheti Sipos Sándor talajművelési rendszerét. A periódusos mélyítő művelés fő elve, hogy 4-5 évenként végeznek mélyítő művelést, a közbeeső időszakokban pedig a lehető legkevesebb költség-és időráfordítást igénylő módokat alkalmazzák. Baross Gábor, az ismert növénynemesítő sajátságos szárazgazdálkodási rendszert dolgozott ki. Az őszi búza korán lekerülő előveteményei alá mélyszántást végzett, majd a következő évben sekélyen szántott, és a talajt nyomban fogassal, hengerrel munkálta el.

A talajművelési rendszereknek hosszú sora van, alkalmazásukról a helyi tapasztalatok alapján a gazda dönt; de előtte érdemes tanulmányozni az elődök munkáját, amelyek a szaktudas.hu oldalon elérhetők.

Ajánlott kiadványokDr. Pepó Péter (szerk.):
A növénytermesztés agrotechnikai elemei- Integrált növénytermesztés 5.
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Gabonafélék - Integrált növénytermesztés 6.
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Növénytermesztési alapismeretek - Integrált növénytermesztés 1.
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Talaj és növény, tápanyagellátás - Integrált növénytermesztés 2.
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Növénytani és növényélettani alapismeretek - Integrált növénytermesztés 3.
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Meteorológiai, földművelési és biológiai alapok, precíziós növénytermesztés - Integrált növénytermesztés 4.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Hőstressz és takarmányhiány
Egész Európában növekszik a hőhullámos napok száma - írja a Sustainable Agriculture című agrár szakmai folyóirat. Magyarországon az ezredforduló óta kilenccel nőtt a hőhullámos napok száma, és az emelkedés nem áll meg az előrejelzések szerint. Ennek hatása a gabonatermelésben az idén 2 milliárd euró veszteséget okozhat Európában, Magyarországon 450 – 500 milliárd forint lehet a kár; de elérte az állattenyésztési ágazatokat is.
Szomor Ökofarm: elkötelezett az őshonos fajok és a fenntartható biogazdálkodás iránt
Az elmúlt három és fél évtizedben Szomor Dezső bebizonyította, hogy a természetvédelem és a gazdasági érdekek nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak. A Szomor Ökofarm története a Kiskunság szívében, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apaj környékén indult el 1993-ban, és mára Magyarország egyik legjelentősebb mintagazdaságává vált, itt ugyanis az őshonos állatok tartása a természet védelmével ötvöződik. Szomor Dezsővel beszélgettünk.
Mennyi élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban?
A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és a megfeledkezett élelmiszerek.
Helyspecifikus gazdálkodás: hiányzó gyakorlat
Helyspecifikus gazdálkodás lehet az egyik módja a költségek optimalizálásának – javasolják íróasztal mögül a gazdáknak. Ennek van egy anekdotába illő valóságos tapasztalata. Egy bakonyalji faluban, homokos dűlőben – ahogy a nagykönyvben írva van – dohány zöldellt. A palántákat nem a dombra, hanem a lap aljára, fagyzugos területre ültették. Ez még a gyakornok gyereknek is föltűnt, és szóvá is tette az akkori termelőszövetkezet főagronómusának, hogy a késői fagyok miatt elfagyhatnak a palánták.
Új kutatás vizsgálja a sókedvelő növények alkalmazkodását
Új, hároméves kutatási projekt indult a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontban, amely a sókedvelő, úgynevezett halofita növények alkalmazkodási mechanizmusait vizsgálja. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló projekt célja, hogy feltárja, miként képesek egyes növényfajok olyan sós élőhelyeken is fennmaradni és fejlődni, ahol más fajok elpusztulnának.
Magyarország csatlakozott az erdők védelmét célzó európai kezdeményezéshez
Az erdők védelme és fenntartható hasznosítása olyan közös ügy, amely országhatárokon átnyúló kezdeményezéseket és összehangolt szakpolitikai fellépést igényel, ezért Magyarország csatlakozott a Stockholmi Miniszteri Nyilatkozathoz, amelyet a FOREST EUROPE 10. Miniszteri Konferenciáján írtak alá az európai államok képviselői júniusban.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza