2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Talajművelés: követhető hagyományok

Kategória: Fenntartható gazdálkodás, Növénytermesztés | 2026/08/17

Az idei aszály a gazdák harmadának sorsát megpecsételheti. A károsult gazdák nagy része a négy évvel ezelőtti szárazsághoz képest is rosszabb helyzetre számít. Egy Debrecen környéki termelő szerint a szemes kukorica az aszály miatt már silónak sem alkalmas. Sok száz milliárdos a becsült kár, a mezőgazdaság az ország nemzeti össztermékét is fél-egy százalékkal ronthatja az idén.

A változó klíma nem újdonság, a száraz gazdálkodásra évszázadokkal korábban készültek a tudósok és a gazdák, elméleti és gyakorlati módszereket dolgoztak ki a károk mérséklésére, főképpen az alkalmazkodásra. Az elmúlt néhány évtized kiegyensúlyozottabb klímája elkényelmesítette a termelőket, beálltak a szántásos, monokultúrás, gabonára fókuszáló termelésre.

Ennek most van vége. A Jean-féle művelési rendszert egy francia gazda fejlesztette ki kétszáz évvel ezelőtt. A módszert száraz, csapadékhiányos klímára és középkötött talajokra optimalizálta. Célja ugyanaz volt, mint a mostani: a talaj nedvességtartalmának a megőrzése. A technológia alapja a talajmélyítés és a forgatás teljes elhagyása.

Nem kell francia földre fáradni ahhoz, hogy az alkalmazkodást tanulmányozzuk.  Id. Manninger Gusztáv Adolf a fürgedi uradalom igazgatójaként dolgozta ki a szántás nélküli, de gyakoribb talajporhanyítást kívánó talajművelési rendszerét. A gyakorlat sekélyművelési rendszerként emlékezik rá. Nyáron mellőzte az ekét, helyette géppel vontatott tárcsát vagy kultivátort alkalmazott. Amint a talaj kizöldült, a forgatás nélküli porhanyítást szükség szerint megismételte. Manninger szerint a kultivátorral „kultúrát viszünk a talajba”.

Aki most sem akar lemondani az ekéről, követheti Sipos Sándor talajművelési rendszerét. A periódusos mélyítő művelés fő elve, hogy 4-5 évenként végeznek mélyítő művelést, a közbeeső időszakokban pedig a lehető legkevesebb költség-és időráfordítást igénylő módokat alkalmazzák. Baross Gábor, az ismert növénynemesítő sajátságos szárazgazdálkodási rendszert dolgozott ki. Az őszi búza korán lekerülő előveteményei alá mélyszántást végzett, majd a következő évben sekélyen szántott, és a talajt nyomban fogassal, hengerrel munkálta el.

A talajművelési rendszereknek hosszú sora van, alkalmazásukról a helyi tapasztalatok alapján a gazda dönt; de előtte érdemes tanulmányozni az elődök munkáját, amelyek a szaktudas.hu oldalon elérhetők.

Ajánlott kiadványokDr. Pepó Péter (szerk.):
A növénytermesztés agrotechnikai elemei- Integrált növénytermesztés 5.
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Meteorológiai, földművelési és biológiai alapok, precíziós növénytermesztés - Integrált növénytermesztés 4.
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Talaj és növény, tápanyagellátás - Integrált növénytermesztés 2.
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Gabonafélék - Integrált növénytermesztés 6.
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Növénytani és növényélettani alapismeretek - Integrált növénytermesztés 3.
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Növénytermesztési alapismeretek - Integrált növénytermesztés 1.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Új vízforrások és mérhető környezeti adatok az agrárium szolgálatában
A víz újrahasználatához szükséges technológiák rendelkezésre állnak. Mi a Klarwin Magyarországnál azt tapasztaljuk, hogy a szélesebb hazai alkalmazásnak ma elsősorban a jogszabályi háttér szab határt. Egy hazai kommunális szennyvíztisztító telepen is bemutattuk, hogyan kezelhető tovább a már megtisztított szennyvíz. Az agrárvállalkozásoknak a vízkezelés mellett levegőminőségi mérőrendszereket is kínálunk, amelyekkel jobban megismerhetik telephelyük környezeti hatásait.
A Hungaro-Corn Kft. a hazai és a nemzetközi ökológiai piac egyik stabil meghatározó szereplője
A szarvasi székhelyű Hungaro-Corn Kft. a hazai és a nemzetközi ökológiai piac egyik meghatározó és stabil szereplője. A cég egy családi gazdaságból fejlődött ki, 2011-ben alapították, és Besenczy Zoltán ügyvezetésével az ország egyik legfontosabb bio-integrátori szervezetévé nőtte ki magát. A vállalat helyzete, piaci pozíciója és tevékenysége közvetlenül összekapcsolódik az ökológiai termeléssel és a célzott támogatási rendszerekkel. Besenczy Zoltánnal beszélgettünk.
Kihívásokkal küzd a biogazdálkodás
A hazai ökológiai gazdálkodás (biogazdálkodás) az elmúlt évtized dinamikus növekedése után jelenleg egy stabilizálódó, strukturális kihívásokkal küzdő, de folyamatosan támogatott ágazatként jellemezhető. Az ellenőrzött területek mérete mára megközelíti a 400 ezer hektárt (a KSH legfrissebb adatai szerint 384 ezer hektár felett jár), ami a teljes hazai mezőgazdasági terület több mint 6-7 százalékát teszi ki.
A hazai mezőgazdaság versenyképességét a fémzárolt vetőmagok használata garantálja
A klímaváltozás, az aszály, a vízhiány komoly kihívás elé állította a magyar mezőgazdaságot és a vetőmagágazatot, ami nemcsak a gyenge terméseredményekben mutatkozik meg, hanem a vetőmag-előállítás biztonságát is veszélyezteti. Perczel Péter, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetője, egyben a Vetőmag Szövetség elnökségi tagja, a Kalászos és Nagymagvú Hüvelyes Szekcióbizottság elnöke álláspontja szerint az exportpiaci bizonytalanságokkal és növekvő költségekkel párosulva olyan nehéz helyzet alakult ki, amelynek kezelésére széles összefogás mellett gyors alkalmazkodásra, innovatív nemesítésre és tervszerű cselekvésre, fokozottabb öntözésfejlesztésre van szükség.
A GOSZ-VSZT-NAK őszi búza és őszi káposztarepce kísérletek eredményei
A szélsőséges időjárás az idei GOSZ-VSZT-NAK fajtakísérletek eredményeiben is megmutatkozott: jelentős különbségek alakultak ki az egyes országrészek között. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) együttműködésében zajló, egységes módszertan szerint végzett posztregisztrációs kísérletek ugyanakkor idén is értékes információkat adnak a gazdálkodók számára.
Hőstressz és takarmányhiány
Egész Európában növekszik a hőhullámos napok száma - írja a Sustainable Agriculture című agrár szakmai folyóirat. Magyarországon az ezredforduló óta kilenccel nőtt a hőhullámos napok száma, és az emelkedés nem áll meg az előrejelzések szerint. Ennek hatása a gabonatermelésben az idén 2 milliárd euró veszteséget okozhat Európában, Magyarországon 450 – 500 milliárd forint lehet a kár; de elérte az állattenyésztési ágazatokat is.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza