Politikamentes, önálló, szakmai és érdekképviseleti tevékenységében megalapozott kamarára van szükség

Kategória: Agrárgazdaság, Kamara | 2026/08/25

Dr. Pesti Csaba, Dr. Zoltán Péter, Papp Gergely és Szigethy Zsolt tartották a sajtótájékoztatót

Zoltán Péter köszöntőjében elmondta, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara köztestület, önkormányzattal és önálló szervezettel rendelkezik, és működését külön törvény szabályozza. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának, amint a nevében a „nemzeti” jelző is mutatja, egy ország agrártársadalmát kellene képviselnie, és nem politikai érdekeket.  Erre elvben minden lehetőség adott volt, hiszen a kötelező tagság több mint 400 000 agrárgazdasági tevékenységet folytató tagot „terelt” a szervezetbe, akiknek közel 90 százaléka regisztrált őstermelő; közülük 140 000 körül van az aktív piaci értékesítést végzők száma.

Tények, adatok

A magyar agrár- és élelmiszergazdaságban a társas mezőgazdasági vállalkozások száma 8 500 körüli, míg az élelmiszer-, ital- és dohánytermék-gyártással foglalkozó regisztrált vállalkozások száma 11 300. A magyar lakosság 4,2 százaléka dolgozik a mezőgazdaság és erdőgazdaság területén, 190 és 208 ezer fő között mozogva, a szezontól függően, míg az élelmiszeriparban 145 000 fő körül alakul a dolgozói létszám, így együttesen 345 000 munkavállaló és családjuk megélhetését biztosítja.

A magyar mezőgazdaság kibocsátása meghaladta a 4 400 milliárd Ft-ot, míg az élelmiszeripar elérte a 7 000 milliárd Ft-ot. Ezek a számok önmagukban is alátámasztják, hogy a NAK-nak komoly felelőssége van ezen ágazatok szakmai munkájában, hiszen nagyszámú közfeladat van rábízva, és széles társadalmi csoportok érdekképviseletét kellene ellátnia, mondta a miniszteri biztos.

Ha társadalmi megvilágításban értelmezzük a kamara tevékenységét, akkor a magyar agrár- és élelmiszergazdaság 9,5 millió magyar állampolgár egészséges, jó minőségű és megfizethető élelmezéséről kell gondoskodnia; ezen belül a NAK tevékenysége is ezt kell, hogy megcélozza. Ezt az ellátási igényt a 250 000 itt élő külföldi és az évi 13 millió, több napot nálunk töltő turista fogyasztása is növeli.

A múlt bélyege

Zoltán Péter kifejtette, hogy a NAK az elmúlt 14 év során eredeti céljával szemben a politikai hatalom kiszolgálójává vált, sokszor feladva a közfeladatok ellátását, szakmai feladatait. Ezt mutatja, hogy a Kamara tényleges működtetését végző menedzsment mellett, vagy inkább felettük, egy politikai struktúrával (Magosz dominanciájával) kinevezett tisztségviselőkből álló párhuzamos világ alakult ki, amely nemcsak politikai diktátumot valósított meg, hanem egyenes anyagi haszonélvezőjévé is vált, súlyos anyagi terhet jelentve. 2012–2026 között a Fidesz–Magosz tengely és az előző agrárpolitikai vezetés érdeke jutott érvényre a gazdák, gazdálkodók körében, amihez a Kamara dolgozóit és eszközeit használták fel.

Az idei választásokat követően a NAK vezetése „nem vette a lapot”, sőt kardoskodott a korábbi status quo fenntartása mellett, így a politika kénytelen volt jelezni, hogy nem szeretné, ha folytatódna a múltbéli tevékenység. Ehhez részben kommunikációs eszközökkel (tisztségviselők lemondása), majd a kamarai törvény megváltoztatásával kellett „rávezetni” a változás útjára a politikai struktúrát képviselő kamarai elnökséget és elindítani kamarai biztos kinevezésével a NAK tényleges átalakítását, hogy eredeti célkitűzéseinek megfelelően kizárólag a szakmai és érdekképviseleti munkára koncentráljon, mondta a miniszteri biztos.

Ezt sok kritika érte; sokan hangosan „aggódtak” a kamarai függetlenség, a demokrácia lábbal tiprása miatt, de e mögött inkább a politikai erő elvesztése és persze, a számonkérés aggodalma volt a fő mozgatórugó. Ez utóbbi esélyére már most is számos információ és adat utal.

Válságmenedzsment-tervet dolgoztak ki

Mostantól azt szeretné a kormányzat, ha a gazdálkodók képviselnék a saját érdekeiket a Kamara berkein belül, s ha kell, a kormányzattal szemben is. Nem célunk a köztestület befolyásolása, éppen ellenkezőleg, a politikai befolyástól való megszabadulás a cél, jelentette ki Zoltán Péter.

„Az elmúlt héten a miniszteri biztosi felhatalmazásnak megfelelően megkezdtem a NAK átvilágítási és szükséges átalakítási munkáit, amelyekről szeretnék összefoglaló tájékoztatást adni, és persze, ha igény van rá, kérdésekre is válaszolok. Egy négylépcsős, szigorú és teljesen transzparens válságmenedzsment-tervet fogunk végrehajtani”, vázolta a tennivalókat Zoltán Péter.

A terv ismertetése során a miniszteri biztos kijelentette, hogy minden szinten jelentős tagdíjcsökkentést fognak végrehajtani. Átvilágítják a kamara működését és eddigi gazdálkodását, amely időszak alatt a NAK-nak működnie kell. Ellenőrizik a közfeladatok ellátását, a hazai és európai uniós források felhasználását. Felmerülő szabálytalan gazdálkodási lépések esetén átfogó vizsgálatot rendelnek el a tények tisztázására és a felelős megállapítására; szükség esetén jogi lépéseket kezdeményezek. Jelentést készítenek az agrárpolitikáért felelős miniszter számára. Biztosítják, hogy az átmeneti időszakban a közfeladatok zavartalanul működjenek, és az új, demokratikusan megválasztott kamarai vezetés átláthatóan működő szervezetet vehessen át. Zoltán Péter kijelentette, hogy személyes érdekektől és pártpolitikától mentesen, kizárólag a hatékonyság és a jogszabályok alapján cselekszik, s ezt várja el a feladatban részt vevő többi kollégától is.

Politikamentes működés feltételeinek a megteremtése

Olyan politikamentes, önálló, szakmai és érdekképviseleti tevékenységében megalapozott kamara kell, amely képes együttműködni az agrárkormányzattal. A NAK alkalmazottai, tisztségviselői munkaidejükben nem nyilvánulhatnak meg semmilyen politikai témában, nem vehetnek részt alatt semmilyen politikai feladat megvalósításában, amint ez történt a közelmúltban is a Fidesz kampányában. Az ország „agrár erőforrásainak” együtt kell működniük, és egy irányba kell a magyar agrárium szekerét húzniuk, úgy, mint AÉM, NAK, Nébih, AKI, AMC, szakmai szervezetek, fogalmazott a miniszteri biztos.

Nem a kormány vagy a Tisza Párt akarja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát irányítani; éppen ellenkezőleg, az a célunk, hogy a kamara átalakulása jogszerűen, átláthatóan és a gazdálkodók érdekeit szem előtt tartva történjen meg. A kormány azt szeretné, hogy a 2027-es évet már új alapokon működő Magyar Agrár- és Élelmiszergazdasági Kamara kezdje meg. A megújult szervezetnek valóban a mezőgazdasági termelők, az élelmiszer-feldolgozók és a teljes élelmiszer-termékpálya szereplőinek álláspontját kellene összegyűjtenie, egyeztetnie és közvetítenie a minisztérium és más agrárintézmények felé, és szolgáltatásokat nyújtania a tagjai számára. Az új rendszerben a Kamara érdemi partnerként vehet részt a következő időszak magyar agrárstratégiájának és az EU közös agrárpolitikájához kapcsolódó magyar álláspont kialakításában, EU-szinten képviselve a magyar agrárgazdaság szereplőinek érdekeit, húzta alá Zoltán Péter.

Felelős és takarékos gazdálkodás a cél

Az országos elnökség a lemondások következtében határozatképtelenné vált, így az elnökség jogkörei a kamarai biztosra szálltak át. A tagdíjreform kidolgozása is folyamatban van. Javaslatot fognak tenni az őstermelők és kisebb (családi) gazdaságok tagdíjának jelentős mérséklésére 2027-től, de a nagygazdaságoknak, az élelmiszeripari cégeknek és a MOSZ-nak sem kell aggódniuk milliós tagdíjfizetések miatt. A biztos feladata az agrárkamara korábbi működésének átvilágítása, az átalakítás levezénylése, valamint az új választási rendszerre történő átállás felügyelete. A biztos csak határozott időre, az új kamarai választások lezárásáig, legfeljebb 2026 végéig kapott megbízást. Az új kamarai vezetés felállásával a kamarai biztos feladata és tisztsége automatikusan megszűnik.

A NAK felelős és takarékos gazdálkodásának megteremtése is fontos feladata a miniszteri biztosnak, ennek érdekében megtörténik a NAK tevékenységének, működésének gazdasági, pénzügyi helyzetének az átvilágítása. Zoltán Péter felfüggesztette a kifizetéseket és a szerződéseket, leállította az összes nem létfontosságú kifizetést, zajlik a külső tanácsadói szerződések és marketingköltések felülvizsgálata. A miniszteri biztos leállította a tisztségviselői javadalmazást, amely augusztus 14-én, a törvénymódosítás hatálybalépésével megtörtént; leállították az összes tiszteletdíj-kifizetést, visszavettük a tisztségviselőktől a személygépkocsikat és a telefonokat. A NAK politikai tevékenysége miatt felmerül, hogy a források egy részét nem szabályszerűen használták fel. Ez vélhetően nem az állami támogatásokat és pályázati pénzeket, hanem a tagdíjbevételek felhasználását érintheti. A jövőben az a cél, hogy a Kamara nonprofit módon működjön, jelentette ki Zoltán Péter.

A NAK szakmaiságának megerősítése

Megkezdődött a NAK eddigi szakmai tevékenységének elért eredményeinek átfogó értékelése, a közfeladatok tételes áttekintése, a stratégia megalkotása, javaslat a tevékenység, feladatok átalakítására, újak bevonására, fogalmazott a miniszteri biztos. Ehhez kapcsolódik a NAK új megyei struktúrájának és apparátusának a bemutatása, a szükséges teendők, a változások meghatározása. Megalkotják a Magyar Agrár- és Élelmiszergazdasági Kamara - MAÉK küldetésnyilatkozatát, crédóját. A szerkezeti struktúrát és a szervezeti felállást módosítani szükséges. Fontos feladat a falugazdász-hitvallás megalkotása a 19 megyei főfalugazdász bevonásával, a falugazdászok „megszabadítása” a politikai kényszertől. Nagyobb szaktanácsadói megbecsülést, esetleges mentorprogram indítását terveznek.

A NAK választási rendszer reformja, új választások

Zoltán Péter feladata a választási rendszer megreformálása, az új, tiszta választások jogi és technikai feltételeinek biztosítása, hogy a kamara valóban a gazdálkodók szakmai és érdekképviseleti szervezete legyen. A választásra jogosultak listáját nyilvánossá és könnyen ellenőrizhetővé teszik, hogy adminisztrációs hiba miatt egyetlen gazdálkodó se maradhasson ki a választási lehetőségből. Biztosítani fogják, hogy a jelöltállításon a Magosz, a MOSZ, az alternatív gazdaszervezetek és a független gazdálkodók, valamint az élelmiszer-termékpályák képviselői, szakmai szervezetei is hozzáférést kapjanak a kamarai kommunikációs csatornákhoz és az infrastruktúrához,

Minden érdekvédelmi szervezetet szeretnénk bevonni az új demokratikus választási folyamatba, ezzel biztosítva a politikai befolyás kizárását és a széles körű agrártársadalmi konszenzust, jelentette ki a miniszteri biztos. Kétlépcsős, hibrid választási rendszert alakítanak ki. Az eddigi 304 fős helyett 200 fős küldöttgyűlés t választanak (19 megye + főváros 3-3 küldöttet választ – 60 fő), a szakmai szervezetek méretüktől függően 1-3 embert delegálhatnak – 140 fő. Karcsúsodik az országos elnökség is, 10 fős lesz a grémium.  A küldöttgyűlés 5 évre választja az elnökségi tagokat. A miniszteri rendeletben meghatározott szervezetek delegálhatnak egy-egy jelöltet az elnökségi pozíciókra (egy termékpálya/szakterület), Az elnöki pozíció féléves rotációban a 10 elnökségi tag között oszlik meg. Az elnökség feladata a stratégia alkotás, és a főigazgató megválasztása (miniszteri jóváhagyással), aki gyakorolja a munkáltatói jogokat.

Zoltán Péter azt ígérte, hogy decemberben a jogszabályoknak megfelelően lebonyolított választások után a tiszta, auditált és adósságmentes kamarát fognak átadni az új, demokratikusan megválasztott, fizetés nélkül dolgozó elnökségnek.

Személyi változások

A sajtótájékoztató napján személyi változásokat is végrehajtott a miniszteri biztos. A jövőben a NAK szakmai és érdekképviseleti tevékenységre fókuszál, így nincs szükség az elnöki kabinetre, amely a tisztségviselők tevékenységét koordinálta, valamint országos alelnöki tanácsadókra, vármegyei elnöki kabinetekre sem. Ezért ezeket a szervezeti egységeket megszüntettük.

Zoltán Péter a korábbi főigazgatót, Dr. Szinay Attilát, a mai nappal (augusztus 24.) felmentette a tisztségéből. A NAK megbízott főigazgatójának Papp Gergelyt nevezte ki. A megbízás is azt tükrözi, hogy a tisztségek véglegesítését az átalakuló Kamara új elnöksége erősítheti meg.

A korábbi 3 főigazgató-helyettes közül egy önálló területet, a jogi és igazgatási főigazgató-helyettesét és vele a tisztséget megszüntették, így a továbbiakban két nagy szervezeti egység látja el a központi feladatokat: a vármegyei igazgatóságok mellett a szakmai területet Dr. Pesti Csaba megbízott főigazgató-helyettes, a gazdasági területet pedig Szigethy Zsolt főigazgató-helyettes irányítja, zárta mondandóját Zoltán Péter.

Agrárium infó

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai