Aszály: víz nélkül nincs zöldségtermesztés - Technológiai fejlesztésekkel tompítja a klímaváltozás hatásait a DélKerTÉSZ

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás, Növényvédelem | 2026/08/28

Az extrém meleg időjárás és az elhúzódó csapadékhiány nehéz helyzetbe hozta a zöldségtermelőket is, a 450 szentesi termelőt tömörítő Délalföldi Kertészek Szövetkezete (DélKerTÉSZ) szerint az első hőkupola még kevésbé, de a második már jelentősebb negatív hatással volt a termelésre.

Az elsősorban paprika- és paradicsomféléket termelő DélKerTÉSZ szerint az első félévben még rendkívül jó minőségűek voltak a zöldségek, azonban a mostanra a lecsóosztályú zöldségek aránya megugrott, a második nagyobb hőhullám pedig a termelt mennyiségben is némi csökkenést okozhat. Az év hátralévő részében kérdés, hogy mennyire tudják a növények kiheverni a hőséget.

„Az első félévben 1,7 milliárd forinttal többet tudtunk a termelőinknek fizetni éves szinten, a parikaféléknél 10 százalékkal, a paradicsomféléknél 20-30 százalékkal nőttek a termelői árak. Azonban a boltokban összességében az idei nyáron kevesebb zöldség fogyott, a kedvező forint-euró árfolyam miatt valószínűleg többen mentek külföldre és az előző években megszokott nyári megugrás a fogyasztásban idén eddig elmaradt” – mondta Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke.

Víztakarékos megoldást jelent a hajtatás

A hőhullám pedig nem csak a megtermelt mennyiségekben okozhat csökkenést, de a tartós aszály hatására egyre több kártevő jön be a növényházakba. Sőt, az öntözésre használt víz mennyisége a szabadföldi zöldségnövény-kultúrák esetében a többszörösére ugrott, de a növényházakban is jelentősebb mértékben emelkedett.

Annak ellenére, hogy Szentes fontos hajtató körzet, és ez az innovatív termesztési forma víztakarékosnak számít, megfelelő mennyiségű víz nélkül egyszerűen nem lehet zöldséget termelni. A DélKerTÉSZ-nél a zöldségtermesztés nem csak szabadföldön történik, hanem jelentős mértékben növényházakban, ahol szabályozott környezetben, precíz, szinte izolált környezeti viszonyok mellett tudnak a zöldségek fejlődni, azonban az időjárás hatásai alól így sem tudják teljesen kivonni magukat a termelők.

„A szabályozott környezetben történő termelés a klímaváltozás miatt szélsőségessé váló időjárás miatt egyre nagyobb jelentőséggel bír majd. A hajtatásos zöldségtermesztés alapvetően a leginkább időjárásálló termelési mód: az aszály és a hőség sem érinti olyan súlyosan, mint a szántóföldi termelést. A megváltozott klímahelyzettől azonban így sem tudják teljesen függetleníteni magukat a termelők, ki kell alakítani például a fóliás és üvegházi növényházak optimális klímáját. A képlet egyszerű: víz és öntözés nélkül nem létezhet zöldségtermesztés, ezért létfontosságú, hogy a vízmegtartó beruházások újra helyett kapjanak a hazai fejlesztések során” – tette hozzá Nagypéter Sándor.

Fejlesztésekkel lehet védekezni a negatív hatások ellen

A szélsőséges időjárási viszonyok negatív hatásait csak technológiai fejlesztésekkel lehet tompítani, például szellőztetéssel, árnyékolással, automata öntözőberendezésekkel, télen termálvízzel való fűtéssel vagy az extrém melegben éppen hűtéssel. A párásító berendezésekkel is lehet csökkenteni az üveg – és fóliás növényházakban a hőmérsékletet. Ha azonban a termelők nem védekeznek a hőstressz ellen, áruhiány léphet fel hosszú távon.

A szakember szerint az aszályos nyarak miatt az egyik legfontosabb feladat tehát a víz megtartása. A kertészet és a zöldséghajtatás csak vízzel működik: a mélyebb kutak még működnek, de szükség van vízmegtartó beruházásokra. A szakember szerint jó példa erre Izrael, ahol minden csapadékot igyekeznek hasznosítani.

„Nagy beruházást jelentene, de érdemes lenne azon is dolgozni, hogyan lehet a szennyvízből tisztítással, szűréssel biztonságosan öntözővizet létrehozni. A megfelelő, vízmegtartást szolgáló talajelőkészítés is fontos, víztározókra is szükség van, illetve egy olyan tudatosabb szemléltre is, amellyel a meglévő, akár hirtelen lezúduló vizet a lehető legnagyobb mértékben tartjuk meg és használjuk fel” – emelte ki Nagypéter Sándor.

A DélKerTÉSZ-ről

A Délalföldi Kertészek Szövetkezete 2002-ben alakult meg, és közel 450 szövetkezeti tagjának - szentesi és környékbeli termelők, családi gazdaságok, társvállalkozók – termelő tevékenységét fogja össze. A DélKerTÉSZ a legnagyobb termelő és értékesítő szövetkezet Magyarországon. A kínálat nagy részét a paprikafélék (étkezési fehér paprika, kápia paprika, hegyes erős paprika) alkotják, de emellett paradicsomot, kígyóuborkát, fejes káposztát és kínai kelt is termesztenek. 2021 decemberében a szentesi paprika - ide tartozik a fehér töltenivaló (TV), a hegyes erős, a kápia és paradicsomalakú paprika – bekerült a Hungarikumok közé.

Ajánlott kiadványokTakácsné dr. Hájos Mária:
Üvegházi zöldségtermesztés gyakorlataDr. Tóth László:
Hagyományos és megújuló energiarendszerekDr. Árvai Lajos:
Energiatakarékos vízellátás - Vízemelő kos és spirálcsöves vízikerék szivattyú alkalmazásávalDr. Radics László:
Zöldítés, vetésforgó, kettős termesztésDr. Szabó István:
Vetésforgó és öntözésTóth Árpád:
Az öntözés praktikuma

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai