A hazai mezőgazdaság versenyképességét a fémzárolt vetőmagok használata garantálja

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás, Növénytermesztés | Szerző: (hajtungy), 2026/09/03

Az Isterra Közép-Európa Kft.-nél, igazodva az anyacég, a francia Florimond Desprez cég gazdálkodási évéhez, július elsejétől június 30-ig tart a gazdálkodási év. Perczel Péter még nem tudott pontos számadatokkal szolgálni, de az eddig látottak alapján egy jó, átlagos évet zártak. Ez azt jelenti, hogy a piaci igényeket, elvárásokat kiválóan teljesítették, ami annak köszönhető, hogy a tavalyi őszi vetőmagértékesítési szezonban az őszi kalászosok jó eredménnyel zártak. Az Isterra fő kultúráit a kalászosok jelentik, amelyek meghatározzák az ár bevételüket és a tevékenységüket is. Bár a vetőmagágazat egésze a piaci nehézségek és az aszályos időjárás miatt az elmúlt időszakban gyengébb évet zárt a korábbi történelmi rekordokhoz képest, az Isterra stabilan tartja pozícióját a hazai piacon. Az Isterra Közép-Európa Kft. pénzügyileg stabil, sikeres éveket tudhat maga mögött.

Perczel Péter
ügyvezető

Nő az őszi borsó jelentősége

Az elmúlt évek tendenciája folytatódott abból a szempontból, hogy a legkeresettebb fajták iránt nem csökkent az érdeklődés, és megmaradt a kereslet, sőt bizonyos újabb fajták iránt tovább nőtt az igény. A tavalyi őszre jellemző volt, hogy az átlagosnál nagyobb volt a durumbúza vetésterülete, így nagyobb mennyiségű Isterra durumbúza vetőmagot tudtak értékesíteni. A tritikálé átlagos szinten maradt, mivel az állattenyésztés számára fontos takarmánynövény mind szem, mind szenázs formájában. Az őszi borsó új kultúra a portfoliójukban, de évről-évre nagyobb a kereslet az őszi borsó vetőmag iránt, mert a vetésterülete is folyamatosan nő az országban. Az őszi borsó kiváló fehérje növény, a takarmányozásban a kukorica helyett jó arányban használható fel.  

Az Isterra őszi borsó portfóliójáról az ügyvezető elmondta, hogy az Isterra kísérleteiben az őszi borsó egyre hangsúlyosabb szerepet kap, mint a kalászosok ideális előveteménye és a tavaszi aszályt elkerülni képes fehérjenövény. A kínálatuk különlegessége, hogy a fajtáik tenyészidőben, felhasználási irányban és agronómiai tulajdonságokban is eltérő igényekre nyújtanak megoldást. Az Escrime borsónak aminosav-összetétele mellett alacsony antinutritív anyag tartalma miatt az élelmezési felhasználása is magas szinten megvalósítható. A középkorai borsó ma az ország legnagyobb területen termesztett őszi borsója. A fajta kísérleti és mind a nagy területen termesztett adatai alapján is az egyik legjobb termőképességű, stabilan még az aszályos körülmények között is képes 4 tonna termésre, ugyanakkor, ha a körülmények adottak, akkor akár 6 tonna termést is betakaríthatunk.

A cég kínálatában 7 tonnás termésre képes újdonság is szerepel. Az Isterra újdonsága a Ruck, amely a legkorábbi a portfólióban. Különlegessége, hogy az ezermag tömege kiemelkedő - 220-240 grammos, ami egyértelműen a termésében is megnyilvánul, ezzel a borsóval akár még a 7 tonnás termésszintet is el lehet érni! Az egyik fontos tulajdonsága a bab sárga mozaik vírus elleni rezisztencia, valamint a borsó fuzáriumos hervadás ellenállósága. A portfólió két további fontos fajtája a Jumper és az Uppercut. A Jumper a leghosszabb tenyészidejű középérésű, magas, megdőlésre kevésbé hajlamos fajta, szintén rezisztens a bab mozaik vírusra, valamint nagyfokú ellenállóságot mutat az aszkohitás foltosságra. Az Uppercut is nagyon jó kórtani tulajdonságokkal rendelkező korai nagyon stabil borsó, mondta az ügyvezető.

A szója is fontos növény

A borsó jelentőségét már az őskorban felfedezték, Európában évszázadok óta termesztik. Ez a növény fehérjében gazdag, könnyen tárolható és termeszthető, egy tonna termény előállításához a borsó igényli a legkevesebb természetes csapadékmennyiséget. Nitrogénmegkötő növény, annak minden előnyével, és javítja a talajszerkezetet. A fehérje növények termeléshez kötött támogatása érvényesíthető. A takarmányozásban és a humán élelmezésben egyaránt jól használható. A növényi fehérjék iránti globális kereslet növekedése kedvező környezetet teremt a növekvő termeléshez. A sárgamagvú fajták feldolgozásából nyert fehérje izolátumot például táplálkozási porok, illetve élelmi rostok előállítására is felhasználják, keményítőjüket kivonják. A borsómagok közel 40 százalék keményítőt, 22 százalék fehérjét és csak 1 százalék zsírt tartalmaznak. Mint minden hüvelyes, nitrogént köt meg a levegőből a gümők segítségével. Csökkenthető a Nitrogén bevitel. A szójával ellentétben, a gümőképző baktériumok őshonosok a talajainkban, ezért oltás nélkül is termeszthető.

Az őszi borsó mellett a szója is fontos szereplővé vált a cég kínálatában. Európában és hazánkban a szóját elsősorban fehérjeforrásként, fehérje alapanyagként hasznosítják az állattenyésztésben és a humán élelmezésben egyaránt. A jó minőségű GMO mentes végtermékre nagy a kereslet az Európai Unióban és azon belül Magyarországon is. Az Isterra Közép-Európa Kft. kínálatában kifejezetten korai- és középérésű szója vetőmag vásárolható meg. Mindkét fehérjenövény, az őszi borsó és a szója, jelentősen felértékelődött az utóbbi években azzal, hogy a kukorica termesztése a klímaváltozás, aszály miatt jelentősen visszaesett. Perczel Péter hangsúlyozta, hogy a takarmánykeverőknek a receptúrákat kellene megváltoztatni. Ehhez azonba szükség volna egy olyan vetőmag ágazati összefogásra, amelyben a termelők, input anyag forgalmazók, kereskedők vesznek részt annak érdekében, hogy a hazai takarmányipar a receptúrák elkészítésében minél nagyobb arányban használják a borsót.

Együttműködni a versenytársakkal

A vetőmag ágazat erősen innovatív, hatékony, versenyképes ágazat, hiszen a vetőmag termesztése, előállítása komoly szaktudást igényel. Olyan tudást, amelyet évről évre bővíteni kell. Az új agrárkormány stratégiai elképzeléseihez jól illeszkedik a VSZT tevékenysége, amit Perczel Péter úgy fogalmazott meg, hogy a vetőmagágazatnak a termelés alapját jelentő vetőmagot kell előállítania, amit a piacon kell értékesíteni. A megfelelő mennyiségű és minőségű szaporítóanyag hiányát az egész termelési lánc megsínyli, ezért kiemelt jelentőségű az alkalmazkodás, a fejlesztés, az összefogás és a gyors információáramlás. A jövő szempontjából kulcskérdés a növénynemesítés, az oktatás és a szakmai tudás erősítése is, hiszen a megváltozott környezetben csak így biztosítható a versenyképes és fenntartható vetőmag-előállítás.

A VSZT ágazatot bemutató, helyzetelemző anyagot juttatott el az új agrárminiszterhez, Bóna Szabolcshoz, amelyben részletesen elemezték az ágazat helyzetét, javaslatokat tettek, és felrajzolták a jövőképet is. A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület is ugyanilyen fontos, tájékoztató anyagot küldött a minisztériumban, s ebben kiemelten foglalkoztak nem csak a szója, hanem a borsó termesztés jelentőségével. Az ügyvezető kiemelte, hogy a Magyar Szója anyagában nagy hangsúlyt kapott az összefogás létrehozása, ami eddig nem valósult meg. A piacon a versenytársak még nem ültek le egy asztalhoz annak érdekében, hogy olyan megoldásokat dolgozzanak ki közösen, amellyel segítik, támogatják a magyar gazdákat. Olyan tudást kell a kezükbe adni, amivel eredményesen, hatékonyan, fenntartható módon tudják a szántóföldi kultúrákat termeszteni. Ez ügyben már megtették az első lépést: a legnagyobb borsótermesztő cégek borsó fajtáit saját költségen megvizsgálták. Ma már tudják, hogy milyen a különböző fajták aminosav összetétele, emészthetőségi paraméterei és felhasználhatósága. Az eredményeket eljuttatták a takarmányiparhoz is annak érdekében, hogy kialakuljon egy szakmai párbeszéd az őszi borsó receptúrákban való alkalmazásáról.

Fémzárolt vetőmag kontra visszavetett mag

Évtizedek óta nem sikerült elérnie az ágazatnak, hogy a fémzárolt vetőmag használata előnyt jelentsen a támogatáspolitikában. A fémzárolt (hivatalosan minősített és lezárt) vetőmag használata a modern, eredményes gazdálkodás alapja, ugyanis a fémzárolás egy hatósági garanciavállalás, amely biztosítja, hogy a vetőmag megfelel a legszigorúbb minőségi és genetikai követelményeknek, mondta az ügyvezető. A fémzárolt vetőmag használata számos előnnyel jár. A vetőmag pontosan azt a fajtát és tulajdonságokat hordozza, amit a nemesítő kifejlesztett. A növények egyszerre kelnek, azonos ütemben fejlődnek és egyszerre érnek be, ami drasztikusan megkönnyíti a növényvédelmet és a betakarítást. A fémzárolt tételek szigorú laboratóriumi vizsgálaton esnek át, így a magok garantáltan nagy arányban és erélyesen kelnek ki. A vetőmag nem tartalmaz gyom-magokat, léha szemeket, port vagy egyéb idegen anyagokat, s ezzel megelőzhető a termőföldek elgyomosodása.

A hatósági ellenőrzés garantálja, hogy a fémzárolt vetőmag mentes a veszélyes, maggal terjedő gombás, bakteriális vagy vírusos betegségektől. A vetőmagok többnyire professzionális növényvédelmi kezelést (csávázást) kapnak, ami megvédi a csírát és a fiatal növényt a talajlakó kártevőktől és betegségektől. A fémzárolt vetőmagok genetikai potenciálja sokkal nagyobb, mint a saját fogású (visszavetett) magoké, így átlagosan 10–20 százalékkal magasabb terméshozamot biztosítanak. Pontosan kiszámolható a hektáronkénti tőszám, így elkerülhető a túlvetés vagy a ritka állomány. A vetőmag származása a hatósági címke (fémzár) alapján pontosan visszakereshető. Ezzel szemben a saját fogású vetőmag használata komoly növénytermesztési, növényegészségügyi és gazdasági kockázatokkal jár. A látszólagos őszi költségmegtakarítás a szezon végére jelentős profitveszteséghez vezethet. 

Érvek, ellenérvek

Az agrárkormányzat bizonyos szegmensekben már beépítette a támogatási rendszerbe a fémzárolt vetőmag kötelező használatát, azonban az általános, minden kultúrára kiterjedő kötelezővé tételt több komoly gazdasági, jogi és strukturális ok akadályozza. A termeléshez kötött uniós támogatásoknál (például a fehérjenövényeknél, mint a szója, az őszi borsó), valamint az Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) programok bizonyos előírásainál már most is szigorú feltétel a fémzárolt vetőmag igazolása. A teljes körű (például az alapszintű területalapú támogatásokra is vonatkozó) kötelezés elmaradásának azonban több gazdasági, jogi és más okai vannak.

Az agrártárcák véleménye szerint a fémzárolt vetőmag beszerzése jelentős plusz inputköltséget jelent a gazdáknak a saját fogású (visszavetett) magokhoz képest. Ez azonban a számítások alapján nem lehet kifogás, hiszen 15-16 ezer forinttal nő meg a fémzárolt vetőmag használattal a termelés, amit a plusz hozam bőven meghálál. Az azonban kétségtelen, hogy az elmúlt évek piaci bizonytalanságai, az energiaárak és az inputanyagok drágulása miatt a gazdák likviditása romlott. Egy adminisztratív kényszer sok kis- és közepes gazdaságot sodorna fizetésképtelenségbe. 

Az Európai Unió közvetlen támogatási rendszere (alaptámogatás) elsősorban a földterület jogszerű használatához és a minimális környezetvédelmi feltételekhez kötött. A magyar kormány nem írhat elő önhatalmúlag olyan plusz adminisztratív és anyagi kötelezettségeket a főbb szántóföldi kultúrákra az alaptámogatásnál, amelyek hátrányos megkülönböztetést jelentenének a hazai gazdák számára a többi uniós tagállam termelőivel szemben. Ha minden létező szántóföldi kultúrában kötelezővé tennék a fémzárolt vetőmag használatát, a hazai és import vetőmagpiac bizonyos fajtákból és hibridekből időszakosan nem tudná kiszolgálni a hirtelen megnövekedett igényeket. A gazdák szabad döntési joga és a visszavetési hagyomány is szerepet játszik a döntés halasztásában, mivel a jogszabályok (bizonyos fajtáknál jogdíj megfizetése mellett) biztosítják a gazdák számára a saját termésből való visszavetés jogát (farmer’s privilege). Az agrárpolitika a teljes tiltás helyett inkább ösztönözni próbálja a gazdálkodói szemléletváltást. Több tízezer gazdaság minden egyes tábláján a vetőmagszámlák, fémzárolási címkék tételes hatósági ellenőrzése olyan adminisztratív és bürokratikus apparátust igényelne, amelynek költségei és időigénye meghaladnák a szabályozásból adódó közvetlen hasznot.

Az import szója veszélyei

Perczel Péter az import szójával kapcsolatban elmondta, hogy Dél-Amerikában a génmódosítást elsősorban gyomrezisztenciára hajtották végre, mert akkora a gyomnyomás a hőmérséklet és a csapadék eloszlása miatt, ami nem teszi lehetővé, hogy kikapcsolják a gyom-konkurenciát. Viszont azzal, hogy olyan GMO fajtákat, hibrideket fejlesztettek, amelyek a legnagyobb volumenben használt, totális gyomirtószerrel, a glifozáttal szemben rezisztensek, ezért minden területen lehetővé vált a növények termeszthetősége. Ennek ellenére létrejönnek rezisztens gyomok, amelyek új gyomírtószer használatát teszik kötelezővé.

A glifozát egy totális (nem szelektív) hatású, felszívódó gyomirtó szer, amely szinte minden növényt elpusztít, aminek a zöld felületével érintkezik. Magyarországon ez a legnagyobb mennyiségben használt növényvédő-szer (évente kb. 1600–1700 tonna fogy belőle). Mivel hazánkban – az uniós szabályozással összhangban – szigorúan tilos génmódosított (glifozát-rezisztens) növényeket termeszteni, a szert nem a növekvő kultúrnövények állományában használják gyomirtásra, hanem jól meghatározott időpontokban és célokra, lásd tarlókezelés, vetés előtti gyomírtás, deszikkálás stb.

A glifozát a világ egyik legvitatottabb vegyi anyaga. Miközben a mezőgazdaság a hatékonysága és olcsósága miatt ragaszkodik hozzá, a környezetvédelmi és egészségügyi szervezetek komoly aggályokat fogalmaznak meg. A gondot az okozza, hangsúlyozta az ügyvezető, hogy az importból származó szójadara és szójabab tartalmazza a glifozát bomlástermékeit is. Van olyan magyar gazda, aki a saját költségén elvégeztetett olyan vizsgálatokat, miszerint az import, GMO-s szójával etetett sertéshúsból, izom- és zsírszövetből, májból is kimutatták a glifozát bomlástermékeit. Ez viszont azt jelenti, hogy az emberben is megjelennek ezek a bomlástermékek, és okozhatnak egészségügyi problémákat. Perczel Péter szerint el kellene gondolkodni azon, hogy nem kellene-e még nagyobb arányban kiváltani az import szóját például borsóval, hazai, GMO mentes szójával. Így csökkenthetjük a fehérjefüggőségünket azokkal az országokkal szemben, ahol a GMO növények termesztése megengedett. Ez a kérdés új távlatokat nyithat a hazai gazdák előtt is, és idehaza növekedhetne például az őszi borsó, a szója és más fehérje növények termesztési területe, amely növények termesztése jövedelmezőbb lehet a gabonafélékkel, kukoricával szemben, mondta Perczel Péter.

Finomra hangolt technológia

A hazai mezőgazdaság versenyképességét a fémzárolt vetőmagok használata garantálja. Nem véletlen, hogy az Isterra kísérleti parcelláin olyan vetőmagot termesztenek, amelyek klímaadaptációja, szárazságtűrése és fagyállósága évtizedek óta a Kárpát-medencei viszonyokhoz alkalmazkodott. Az Isterra Közép-Európa Kft. idei kísérleti parcellái és szakmai bemutatói (például a tiszavasvári, csárdaszállási és kaposvári helyszíneken) kiemelten a szélsőséges, aszályos időjáráshoz való alkalmazkodásra és az agrotechnikai válaszokra fókuszáltak. A kalászosok mellett a kísérleti parcellák keretében az őszi borsó termesztésének lehetőségeit is bemutatták, mint a klímaváltozáshoz és a szélsőséges időjárási viszonyokhoz alkalmazkodni képes alternatív fehérjenövényt

A kísérletek rávilágítottak arra is, hogy az optimális (időben elvégzett) vetés jelentős – akár többlépcsős - terméstöbbletet eredményez. Az a tapasztalatuk, hogy a tavaszi vetésű gabonaféléket is érdemes már ősszel elvetni, mert így biztonságos, eredményes a gazdálkodás. A vetésidő optimális megválasztásával és a megfelelő tőszámmal még csapadékszegény tavaszi időszakban is megőrizhető a növények terméspotenciálja. A tesztelt fajták egy része (például a Celebrity) alacsonyabb tőszám esetén is képes tartani a hozamot, mivel a megemelkedő ezermagtömeg kompenzálja a kevesebb kalászszámot. A kísérletek igazolták, hogy a portfólió több növénye extenzívebb körülmények között (kevesebb műtrágyával és visszafogottabb gombaölő szeres védekezéssel) is jó termésszintet és stabil malmi minőséget produkál. Az Isterra kísérleti parcelláin a technológiai elemek finomhangolása hozta a legnagyobb különbségeket a terméseredményekben és a minőségben, mondta végezetül Perczel Péter. 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai