Mosonmagyaróváron kéz a kézben az elméleti és gyakorlati képzés

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: (hajtungy), 2026/09/04

Dékán úr, lezárult az idei felvételi időszak. Milyen eredménnyel?

Ha összességében értékelem a felvételi eredményt, akkor azt mondhatom, hogy 5 százalékkal nőtt a jelentkező hallgatók száma. Ennek ellenére a felvettek létszáma inkább a tavalyihoz fog közelíteni, mert a szakok felvételi pontszámait – több esetben is – megemeltük. Tettük ezt azért, hogy csökkentsük a lemorzsolódó hallgatók számát, vagyis felkészültebb fiatalok ülnek be az egyetem padsoraiba. Amit kiemelnék még az, hogy a nemzetközi hallgatók létszámában dinamikus növekedést tapasztalunk (100 feletti), ami hosszú távon is fontos az egyetem számára. A végső létszám a pótfelvételiken fog eldőlni, mi arra számítunk, hogy 550-600 fővel indíthatjuk az új tanulmányi évet. Jó érzéssel mondom, hogy a tanári kar felkészülten várja az új hallgatókat is, mivel tanerőben sincs hiányunk.

Dr. Tóth Tamás
Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánja

Mennyire népszerűek az agrárszakok?

Jó hír, hogy az agrárszakok iránt is nőtt az érdeklődés. A klasszikus mezőgazdasági mérnöki, az állattenyésztő és élelmiszermérnöki, üzleti digitalizáció iránt nőtt meg az érdeklődés, ami annak köszönhető, hogy a mezőgazdasági mérnök egy alapképzés, míg az osztatlan agrármérnöki már MSc szintűképzést biztosít.

Honnan érkeznek a nemzetközi hallgatók?

A legtöbben az ázsiai országokból jönnek, mint Vietnam, Thaiföld, Laosz, Kína, de Afrikából is vannak jelentkezők. Az is jó dolog, hogy a nemzetközi hallgatóknál nőtt a BSc, MsC, és a Phd képzésre jelentkezők száma.

Az agrárszakma a fiatalok körében nem tartozik a népszerű szakmák közé, pedig ma már nem a ”gumicsizmás” korszakot éljük. A mai agrárium műveléséhez komoly tudás szükséges, ráadásul itt a biológia ismerete is szükséges. Önök hogyan tudják vonzóbbá tenni az ágazatot a fiataloknál?

Tavaly létrehoztunk egy Rendszertudományi Tanszéket, amely tisztán mérnöki, matematikai modellezési folyamatokat elemez. Ők mondják, hogy nagyon komplex, összetett rendszer az agrár- és az élelmiszeripar. Egyetértek azzal, amit a kérdésében megfogalmazott, sokak fejében még az Ön által említett „gumicsizmás” kép él, holott az elmúlt évtizedekben olyan mértékű automatizációs, digitalizációs fejlesztések zajlottak le, amihez már új tudás, új szakember szükséges. Mi minden lehetőséget megragadunk, hogy ezt az erősségünket reklámozzuk a jelentkezők körében. A fiataloknak elmondjuk, hogy drónokkal kell foglalkozni, önvezető járművekkel kell a földet művelni, olyan digitális és hangrendszerekkel (pl. betegségmegelőzés), adatfeldolgozással, precíziós műszerekkel kell a gazdaságot irányítani, ami komplex tudást, ismereteket követel. Összetett, kreatív gondolkodást igényel az agrárszakma, ezért erősítettük az ilyen típusú képzéseinket, ami jó lenyomata annak, hogy milyen irányba tart az agrárium. Úgy gondolom, hogy a fiatalok is egyre inkább felfedezik ezt a változást, mert a beiskolázások alkalmával láthatják a karon megvalósult fejlett infrastruktúrát is. 

Sajnos még nem láttam, de már sokat hallottam a SmartFarm parkjukról…

Szívesen körbe vezetem a Mosonmagyaróvári Innovációs Parkon (SmartFarm), amely olyan üzletorientált innovációs környezet, ahol az agrár- és élelmiszeripari fejlesztések valós körülmények között válnak skálázható, piacképes megoldásokká. A SmartFarm egy élő innovációs térként kapcsolja össze a tudományt, a technológiát és a gyakorlati alkalmazást, több mint 200 év agrárkutatási és kísérleti múltra építve, amely 1818 óta meghatározó része a térség szakmai örökségének. Célunk, hogy a fenntartható agrárium, az élelmiszeripar és az agrárdigitalizáció területén kézzelfogható üzleti és technológiai eredmények szülessenek kutatók, vállalatok és fejlesztők együttműködésével. A park valós üzemi környezetet biztosít a technológiák tesztelésére, pilot projektekre és nyílt innovációs együttműködésekre – az ötlettől egészen az ipari alkalmazásig. A SmartFarm szolgáltatásai és kompetenciái integrált megoldásokat kínálnak az agrárium teljes értékláncában, az alkalmazott kutatástól a technológiai fejlesztésen át a gyakorlati megvalósításig. A SmartFarm kutatási portfóliója az agrárium valós kihívásaira választ adó, skálázható és releváns fejlesztési projekteket foglal magában.

Meg kell említeni az agri-solar rendszerüket is, amely szintén a 21. századi mezőgazdaságba viszi a hallgatókat.

Így igaz. Az agri-solar (vagy agri-PV) rendszer egy olyan kettős földhasználati megoldás, amely egyazon területen egyesíti a mezőgazdasági termelést és a napelemes villamosenergia-termelést. Előnyei közé tartozik a növények árnyékolása, a párolgás csökkentése és a plusz bevétel a gazdáknak. A főbb jellemzők közül meg kell említeni a kettős hasznosítást, mivel a földön egyszerre zajlik növénytermesztés vagy állattartás és zöldenergia-termelés. Az emelt vagy speciális dőlésű napelemek védik a növényeket az extrém hőtől, jégesőtől és a túlzott kiszáradástól. A növények párolgása hűti a napelemeket, ami javítja azok elektromos teljesítményét. A panelek a föld felett magasan helyezkednek el, alatta szabadon járnak a mezőgazdasági gépek. A napelemek a növénysorok között kapnak helyet, hagyományosabb földi szerkezeten. Legeltetésre (például juhok számára) alkalmas területek felesleges zavarása nélkül biztosít árnyékot és energiát. Sajnos, az agri-solar törvényi háttere még nem szabályozott, egy egyetemnek kell elvégeznie azt a kutatást, amellyel azt igazoljuk, hogy a napelempark létesítéséhez nem kell kivonni a földterületet. Mi ilyen jellegű kutatás-fejlesztési projektekkel foglalkozunk, ami egyértelműen a jövő mezőgazdaságát is előre vetíti.

Győr-Moson-Sopron megye agrárképzése igen erős, amit az is igazol, hogy a megye a rendszerváltás óta már a harmadik, itt végzett agrárminisztert adja az ágazatnak. Bóna Szabolcs is innen származik, akinek az a filozófiája, hogy a magyar agráriumot tudásalapon, innovatív módon kell versenyképessé, hatékonnyá fejleszteni. A tudásalapú mezőgazdaságot elméleti és gyakorlati oktatáson keresztül lehet megvalósítani. Élnek-e a duális képzés lehetőségeivel?

Nálunk eddig nem sikertörténet a duális képzés. A gondolat persze, kiváló, de a partnerek nehezen tudják kezelni azokat a fiatalokat, akik egyidőben tanulnak az egyetemen, és dolgoznak az adott cégnél. Szerintem, a cégek és az egyetemek részéről kellő rugalmasságot kellene bevinni a rendszerbe, de ami segítheti ezt a folyamatot az, hogy a vidékfejlesztési pályázatok révén a cégek, a tangazdaságok, üzemek a legkorszerűbb eszközfejlesztéseket hajthatják végre. Mi már öt éve választottuk azt az utat, ami a SmartFarm innovációs parkunkban már valóság, és Bóna miniszter úr jövőképét is igazolja. 
Egyébként az uniós „Fork to Table” programját én úgy értelmezem, hogy nem elegendő az élelmiszert eljuttatni az lakossághoz, annak az élelmiszernek az életminőség javításához kell hozzájárulnia. Ma már arról kell beszélni, hogyan tud az élelmiszer az életminőség javulásában megmutatkozni, hogyan lehet kézzel fogható egészségügyi megtakarítást elérni, és hogyan mutatható ki, hogy a hazai kiváló élelmiszereknek milyen pozitív hozzáadott értékeik vannak.

Ezért foglalkozunk mi is sajt- és tejtermékgyártással, kézműves pékáruk előállításával, fűszernövények hasznosításával. Célunk az ebben együttműködő partnereinkkel (pl. CIBUS Hungaricus Alapítvány, Állatorvostudományi Egyetem, Debreceni Egyetem), hogy a szántóföldtől az asztalig, a fogyasztó egészségig lévő láncolat megvalósuljon. Mi ezt be tudjuk mutatni, ami a fenntarthatóságot, a körforgásos gazdálkodást, a melléktermék hasznosítást, a káros anyag kibocsájtást is magában foglalja. Szeretnénk a helyi értékesítési láncot bővíteni, erősíteni, s a lakosságot arra ösztönözni, hogy a helyben termelt, előállított élelmiszert vegye le a polcokról, mert ezzel nem csak a helyi gazdák pozícióját, jövőbe vetett hitét erősítik, hanem a messziről hozott import termékeket is háttérbe szorítják. Ehhez persze olyan termékekre van szükség, amelyek megfelelnek a minőségbiztosítási követelményeknek.

Mi a helyzet az elméleti oktatással? Lépést tart-e a tananyag az új gyakorlattal?

Egyértelműen, hiszen erről szól a projekt alapú képzés, amelyben a hallgatók is aktívan kiveszik a részüket. Egy-egy projekt, innováció megvalósításába a hallgatókat is bevonjuk, így sok hasznos diplomamunka, értekezés születik. Ma már a hallgatóknak is fontos, hogy aktív részesei legyenek a folyamatoknak.

A beszélgetés abból az alkalomból jöhetett létre, hogy a karuk együttműködési megállapodást kötött a WALISE Kft.-vel, amely a vízminőség monitorozására kifejlesztette az okosbóját. A vízhiány, az aszály problémáját ma megszenvedi az egész társadalom. Az alacsony folyó vízszintek miatt fontossá vált a vízminőség kérdése is, nem különben a hazai haltermelő vállalkozásoknál, ahol számszerűsíthető az okos bója alkalmazásának az előnyei. Önök miért kötöttek együttműködést a céggel?

Azért kötöttünk szerződést, mert a fenntartható akvakultúra termelést is szeretnénk bemutatni. Az okos bójával oktatási, kutatási, nemzetközi együttműködési lehetőségek is kinyílnak, és születnek diploma és TDK munkák, alap és mesterdiplomák. Elkötelezettek vagyunk a hazai innovációk alkalmazásában is, hiszen látható, hogy a jövő állattenyésztése a koncentrált, kis károsanyag kibocsátású, nagy tömegű, egészséges fehérje előállítású ágazatoké lesz. Mondjuk ki, hogy az akvakultúra, a baromfi és talán még a sertés ágazat is előnyben van ebből a szempontból, tehát az új tudással, innovációval meg kell ismertetni a hallgatókat is. Egyébként létrehoztunk egy akvakultúrával foglalkozó kutató műhelyt, amelyet Prof. Dr. Urbányi Béla vezet. A csapat már összeállt, és gőzerővel dolgozik a tananyag fejlesztésén is.

Tudás alap az adatalapot jelenti, lásd digitális mezőgazdaság. Az adatokat azonban úgy tudjuk hasznosítani, ha megfelelő döntéseket tudunk az adatok alapján hozni. Az akvakultúra esetében a víz jelenti az életet. Milyen képzést kapnak a hallgatók?

Hogy mennyire fontos az Ön által is kérdezett témakör igazolja, hogy Karunkon például külön tanszékünk van Talaj-, Víz- és Természettudományi Tanszék néven, amely az egyik legátfogóbb, legtöbb tudományterületet felölelő egysége. Oktató- és kutatótevékenységünk alapja a környezeti elemek, valamint azok összefüggéseinek (talaj – víz – levegő) minél behatóbb megismerése és megismertetése a hallgatóinkkal. Előadásaink és gyakorlataink során nem csupán élő és élettelen környezetünk felépülésével, logikus rendszerével ismerkednek meg a diákjaink, hanem azok jellemző tulajdonságainak, változásainak mérésével, és a kapott eredmények értelmezésével, értékelésével is. Tesszük mindezt annak érdekében, hogy végzett hallgatónk a megismerés és megértés erejével felvértezve tevékeny irányítói lehessenek egy hosszú távon életképes, fenntartható mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termelésnek.

Végezetül arról kérdezem, hogy ki lehet-e terjeszteni az okos bója használatát az akvakultúrán kívüli területekre is?

Természetesen, mert nagyon sok olyan tantárgyunk van, amelyhez a műszaki fejlesztések is szorosan kapcsolhatók. Az agrár tárgyakban egyébként 20-25 százalékban műszaki képzés is folyik, így az okos bója is több területen, (lásd természetes vizek) is jól hasznosíthatók.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai