DélKerTÉSZ: Stabil lábakon a gazdálkodás

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: Hajtungy, 2026/09/07

Bóna Szabolcs új agrár- és élelmiszergazdasági miniszter a programjában radikális, „struktúraváltást és őszinte helyzetértékelést” hirdetett. Ennek lényege, hogy a klímaválságra, az elszabaduló önköltségekre, a klímarezisztens alternatív növények térnyerésére, a feldolgozóipari igényeknek megfelelő új vetésszerkezet kialakítására, az élelmiszer-feldolgozásra és piacra termelésre helyezik a hangsúlyt. Az agrárminiszter egy tudásalapú, hatékony, innovatív, fenntartható és piaci fókuszú mezőgazdasági reformstratégiát képvisel.

Évente új szerződést kötnek

Évek óta figyelemmel kísérjük a DélKerTÉSZ tevékenységét, így azt mondhatjuk, hogy az agrárminiszter stratégiája a szentesi zöldségtermelők körében már korábban, évekkel ezelőtt gyökeret vert. Nagypéter Sándor olyan elnöke a TÉSZ-nek, aki az innovációról, a fejlesztésekről, a hatékonyság növeléséről soha nem mondott le, s ennek kézzel fogható eredményei születtek. Az elnök azonban azt is hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás egyre inkább felszínre hozza a termelői felelősség fontosságát, ugyanis csak a termelők által megtermelt termékekkel tudnak a piacon megjelenni. A termék minősége dönti el, hogy milyen piaci pozíciót tud a szövetkezet elérni, megteremteni, mondta az elnök.

Mindegyik termelői együttműködésnek abban van felelőssége, hogy ne csak szimpla tagként kezelje a termelőit, hanem szorosan fogja a kezét, ami azt jelenti, hogy minden évben termelési szerződést köt a tagokkal. Változnak ugyanis a piaci feltételek, változik a klíma, és változhat a termékszerkezet is. Az elnök hangsúlyozta, hogy náluk már 24 éve ez a megszokott dolog, nevezetesen minden év októberétől december végéig megkötik minden potentát tagjukkal a szerződést. Aki nem köti meg a szerződését, azt felszólítják, hogy szüneteltesse az együttműködést. Arra is van szabály, hogy két-három évig lehet következmények nélkül szüneteltetni a szerződéskötést, kivéve, ha vetésforgóban érintett szántóföldi zöldségnövény kultúráról van szó. Egyébként a TÉSZ-nek elismerési feltétele, hogy az inaktív termelő száma nem haladhatja meg az összes termelői létszám tíz százalékát, ezért is fontos feladat a tagnyilvántartás naprakész állapotban tartása, fogalmazott Nagypéter Sándor.

Nagypéter Sándor
a DélKerTÉSZ elnöke

Segít a szövetkezet szaktanácsadói hálózata

A felelősséget a termelői együttműködésekkel közösen tudják a piacokon érvényesíteni, mivel a szövetkezet csak azt tudja, eladni, amit a termelőnek szándékában áll megtermelni. Hogy a termelő mit, mikor, milyen technológiával termel, abban a szövetkezet szaktanácsadói hálózata maximálisan segít.

Egy adott termelőnél a szaktanácsadók meghatározzák, hogy a választott növénykultúra esetében milyen növényházi technológiával négyzetméterenként mekkora hozamot kell elérni. Persze, ezeket a hozamértékeket rendre felülvizsgálják, hiszen a fejlesztésekkel, a klímaváltozás hatásainak kezelésével, új technológiával már a korábbi értékek megváltozhatnak. De a szerződésben már az is szerepel, hogy havonta mekkora mennyiséget kell a termelőnek beszállítania, ami azért fontos, mert az áruházlánci felajánlásoknál pontosan meg kell mondani, hogy mikor indul a magyar paprika, paradicsom szezonális beszállítása. Az elmúlt időszakban ugyanis voltak mozgások a termékpályák között, ezért is fontos, hogy tervezhető legyen az értékesítés, fogalmazott az elnök.

A termelői felelősség természetesen a termelésben mutatkozik meg leginkább. A termelőnek a beszállítás előtt 1-2 héttel köteles jelenteni a beszállítandó termés tervezett mennyiségről, aminek komoly jelentősége van. Ha ugyanis a termelő nem az elvárható tartományon belül hozza be a termését, akkor megnehezíti az áruházláncokhoz történő beszállítást. A termelők leginkább alul becsülik a hozamokat, és ha ez tömegesen fordul elő, akkor jelentősen több frissterméket kell a TÉSZ-nek befogadnia, aminek egy hányadát nem tudják azonnal a piacon értékesíteni. A betárolt frisspiaci zöldségek pedig elveszítik frissességüket, így minőségromlás következik be, és csak olcsóbban lehet ezt a terméket értékesíteni.

Óriási az árverseny

A DélKerTÉSZ minden beszállított  termésmennyiséget befogad a termelőtől, függetlenül attól, hogy mekkora mennyiség behozatalát jelezte, így a termelő biztonságban van. Ehhez azonban fel kellett építeni egy olyan rendszert, amiben nagyon széles a piaci vevőszortiment. E mellett a termelőket is ösztönözni kell különböző támogató eszközökkel arra, hogy minél pontosabb legyen a heti jelentés, mert a piac nagyon kiélezett, és nagyon nagy a verseny. Az ár versenyben 10-20 forintért megy a küzdelem azért, hogy a termelő többet kapjon, hiszen olyan kicsi a nyereségtartalom, hogy ez már létkérdés. Az árpozíció javításában tehát a termelőnek is nagy a felelőssége, vagyis, ha jól jelent, akkor a szövetkezet is jól tudja pozícionálni a terméket, fogalmazott Nagypéter Sándor. 

A szövetkezetben az idei évben kidolgoznak egy olyan szabályrendszert, amelynek keretében még jobban szigorítják a termelői jelentések pontosságát, mert az sűrű forintokat jelent a termelőnek. Ha a frissterméket nem lehet eladni alacsonyabb áron sem, akkor a selejtarány növekszik. A szigorítást persze, nem szó szerint kell értelmezni. Aki jól jelentett, és az elvárható tartományon belül hozza be a terméket (+-25-30 százalékos eltérés még elfogadható), az a termelő könnyítéseket kap például a finanszírozás terén. Korábban szigorítottak az input anyagok kamatmentes fizetési sávján a magas kamatok miatt, de ha pontos a beszállítás, akkor nem 60, hanem 100 napra tolódik ki a kamatmentesség. Ezzel pedig a termelő is jól jár, mert a cash flowja, fizetési szabadsága megnő, mondta az elnök.

Működik a marketing stratégia

Nagypéter Sándor hangsúlyozta, hogy számukra a legfontosabb, hogy minél gyorsabban jusson el a vevőhöz, fogyasztóhoz a frisspiaci termékük. Ha friss az áru, akkor a minőség is a legjobb. A DélKerTÉSZ piaci kampányai és marketingstratégiája elsősorban a hazai zöldségfogyasztás élénkítésére, a szentesi termesztési hagyományok modernizálására, valamint a közvetlen gyártó-fogyasztó kapcsolat kiépítésére épülnek. A szövetkezet kiemelt fogyasztói márkája a Szentesi Vagányok, amely márkára influenszer kampányokat indítottak. A kampány célja a fiatalabb generációk és a családok megszólítása. Igen aktív az együttműködésük a hazai gasztro- és életmód-influenszerekkel, akik a friss szentesi zöldségek sokoldalú és egészséges felhasználását népszerűsítik. Külön kampányok épülnek a gyerekek körében népszerű pritamin-, kápia- és snack paprikákra, valamint a koktélparadicsomokra. 

A marketingszemlélet részét képezi a vásárlók edukálása is, összekötve a szezonalitással és az egészséggel, fogalmazott az elnök. A kampányok során szakértőkkel (például Enyingi Vivien dietetikussal) dolgoznak együtt, akik szezonális recepteket és tippeket osztanak meg a zöldségek mindennapi étrendbe való beépítéséről. A DélKerTÉSZ digitális felületein egy inspiráló online közösséget építenek a tudatos táplálkozás köré. A piacbővítés legújabb mérföldkövét a közvetlen online értékesítés beindítása jelentette. Olyan kampányokkal ösztönzik az online vásárlást, amelyek a megbízható eredetet, a fenntarthatóságot és a rövid ellátási láncot hangsúlyozzák. Kifejezetten a fogyasztói igényekhez igazított, előre összeállított zöldségcsomagokat (például Grill vagy Piknik uzsonna csomagok a Party-Mix zöldségválogatásból) hirdetnek az aktuális szezonnak megfelelően.

Alacsony a magyar zöldségfogyasztás

Magyarország az Európai Unió tagállamai között az utolsók között kullog a napi rendszerességű zöldségfogyasztás tekintetében. Miközben az európaiak többsége igyekszik beépíteni a zöldségeket a mindennapi étrendjébe, a magyar lakosság körében a napi szintű fogyasztás kimondottan alacsony szinten mozog. 

Az Eurostat és az OECD legfrissebb egészségügyi és táplálkozási jelentései alapján a magyar zöldségfogyasztás legnagyobb strukturális problémája a mindennapos zöldségfogyasztás hiánya. Az uniós lakosság átlagosan jóval tudatosabb, mivel az emberek jelentős része naponta legalább egyszer eszik valamilyen zöldséget. Ezzel szemben a magyar valóság az, hogy az Eurostat felmérései szerint a magyarok mindössze 30 százaléka fogyaszt naponta legalább egyszer zöldséget, amivel Magyarország az utolsó helyek egyikét foglalja el az EU-ban. A lakosság több mint 36 százalékánál teljesen elmarad a mindennapos zöldség- és gyümölcsbevitel.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a krónikus betegségek megelőzéséhez naponta legalább 400 gramm friss zöldséget és gyümölcsöt kellene megenni. A Freshfel Europe adatai alapján az EU-s átlagos fogyasztás 350 gramm/nap/fő körül mozog, ami bár elmarad a WHO ajánlásától, de stabil bázist mutat. Magyarországon a lakosság jelentős része (különösen a kisgyermekes családok) alig éri el a napi 250–300 grammot (zöldség és gyümölcs összesen), a tiszta zöldségfogyasztás pedig ennek csak a töredéke.

Nagypéter Sándor szerint a háttérben kulturális és gazdasági okok állnak. A magyar konyha hagyományos étrendje alapvetően szénhidráton és húsfogyasztáson alapszik. A zöldségek leggyakrabban csak köretként (ráadásul sokszor burgonyaként, ami a KSH adatai szerint a legnépszerűbb „zöldségünk”) vagy nehéz, főtt főzelékként jelennek meg, nem pedig friss, nyers salátaként. A zöldségek magas ára és a 27 százalékos áfa a szerényebb jövedelmű háztartásokat kiszorítja a frissáru-piacról. Az alacsonyabb jövedelmi viszonyok között élők körében a zöldségfogyasztás drasztikusan visszaesik. A családi minták pedig korán rögzülnek, ha a gyerekek nem látják a családban a mindennapos zöldségfogyasztást, felnőttként sem fogják keresni azt a boltokban. Éppen ezért fontosak a DélKerTÉSZ kampányok, mert az a céljuk, hogy a modern, vonzó marketing eszközökkel felhozzák a magyar fogyasztási szintet legalább az uniós középmezőnybe, és a zöldség ne „luxustermék”, hanem a mindennapi rutin része legyen a napi fogyasztásnak.

Széles a termékpalettájuk

Mivel a szövetkezet termékei országosan jelen vannak a legnagyobb kiskereskedelmi láncokban, a kampányok egy része a bolti polcokon realizálódik. A megváltozott gazdasági környezetben a promóciók hangsúlyosan célozzák meg a tudatos, akciókat kereső vásárlókat. A szentesi Lecsó Liget mintabolt köré helyi promóciókat és kóstoltatásokat szerveznek. A márka hitelességét jótékonysági akciókkal is erősítik. Például a Budapest Bike Maffiával közösen létrehozott terápiás célú veteményeskertekből származó zöldségekkel segítik a rászorulókat, ami pozitív PR-visszhangot biztosít a szövetkezetnek. 

A sokoldalú zöldségfelhasználás, a különböző értékesítési láncok kialakítása az elnök érdeme, hiszen ő volt a motorja azoknak a fejlesztéseknek, amelyek révén a beszállítói mennyiségek ingadozását jól tudják kezelni. Az erős termelési háttér mellett megépült a korszerű tároló és logisztikai központ, épül, fejlődik a feldolgozói háttér, és nagyon széles a csomagolási szortimentjük is. De még itt sem álltak meg, hiszen webshopot működtetnek, mintaboltot nyitottak, ahol a kiváló minőségű zöldségtermékeiket értékesítik.  

Az elnök bízik abban, hogy az új agrárkormányzat segítségével az áruházláncok magatartása is megváltozik a régi, stabil beszállítóival szemben. A probléma ugyanis az, hogy az újonnan „befurakodó” beszállító, termelő alacsonyabb áron odaadja a termékét. Az áruházlánc pedig „fegyverként” használja fel az olcsóbban megvett terméket, ugyanis a folyamatos beszállítók termékeit is az olcsóbb áron akarják megvenni. A másik nem elfogadható magatartás, hogy a „befurakodó” beszállító, termelő tönkre teheti a szövetkezeti termelőket is, mert a hosszú távú beszállítói szerződéseket menet közben az alacsonyabb árhoz igazítva módosítják. Ez pedig már a tisztességtelen magatartás fogalmát is kimeríti, mint ahogy az is, hogy az áruházláncok akkor is behozzák az olcsóbb importot, amikor a magyar beszállítók maximálisan ki tudják szolgálni a teljes hazai piaci igényeket.

Termelési nehézségek 

A DélKerTÉSZ termelőinek a munkáját jelenleg egy összetett, időjárási, gazdasági és növényegészségügyi kihívásokból álló problémakör nehezíti. Bár a zárt üvegházi és fóliás termesztés (hajtatás) védettebb a szabadföldinél, Nagypéter Sándor és az ágazati elemzések szerint a tagoknak komoly nehézségekkel kell megküzdeniük. A 2026-os nyári időszakot is jellemző tartós aszály, a hőhullámok és a hőkupolák közvetlenül érintik a termelést. A tartós, 40 °C közeli külső hőségben az üvegházak és fóliák hűtése (árnyékolással, párásítással) rendkívül nehéz. A hőség miatt romolhat a paprikák és paradicsomok terméskötődése. Bár vannak csúcstechnológiás üvegházak fóliházak, a tagság egy része még mindig elavultabb, nehezebben klimatizálható hidegfóliás sátrakban dolgozik.

A felmelegedéssel párhuzamosan új, a növényeket veszélyeztető biológiai faktorok jelentek meg. Az utóbbi években a paradicsom-barna ráncosság vírus (ToBRFV) és a különféle paprikavírusok miatt rendkívül szigorú higiéniai protokollt kell fenntartani, mert egy fertőzés teljes állományok megsemmisítését vonhatja maga után. Az Európai Unió folyamatosan vonja ki a hatóanyagokat a forgalomból, s a gazdáknak úgy kell védekezniük a kártevők (pl. tripszek, atkák) ellen, hogy a kémiai növényvédő szerek helyett drágább biológiai módszereket (hasznos rovarokat) kell alkalmazniuk. 

A termelők vállán megnőtt a gazdasági nyomás is. A termelés fenntartásának költségei, inputanyagok ára magas szinten realizálódtak. A műtrágya, a vetőmagok, a logisztikai, csomagolási költségek, az üzemanyagok, a gáz és az áram ára az elmúlt évek válságai óta jelentős plusz terhet rónak a gazdaságokra. Bár Szentes környékén a termálvizes fűtés hatalmas előny, a kutak fenntartása, a visszasajtolás szigorú környezetvédelmi szabályai és az új energetikai beruházások milliárdos tőkét igényelnek a termelőktől. A termelési költségek emelkedését a gazdák nem tudják teljesen beépíteni az eladási árba. 

A hazai főszezonon kívül, de néha még április-október között is óriási nyomást gyakorol a piacra az EU-n kívülről (pl. Észak-Afrika, Törökország) érkező olcsó importáru. A vásárlóerő csökkenése miatt a hazai diszkontláncok az olcsóbb termékeket keresik, ami lenyomja a felvásárlási árakat, rontva a szentesi családi gazdaságok jövedelmezőségét. A kertészeti ágazat rendkívül munkaerő-igényes (a zöldségek kézi szedése, ápolása miatt). A fiatalok elvándorlása és a szakképzett munkaerő hiánya miatt nehéz fenntartani a napi működést – éppen ezért indította el a szövetkezet a saját mentorprogramját az utánpótlás kinevelésére.

Fejlesztésekkel a kihívások ellen

Arra a kérdésre, hogy a TÉSZ milyen technológiai fejlesztésekkel vagy pályázatokkal igyekszik kivédeni ezeket a negatív hatásokat, Nagypéter Sándor elmondta, hogy a DélKerTÉSZ vezetése az innovációra és a pályázati forrásokra úgy tekint, mint a túlélés és a növekedés zálogára. Az elnök elve szerint „hal helyett hálót adnak” a termelőknek, azaz nem a felvásárlási árak mesterséges emelésével, hanem a modern, hatékony technológiai beruházások közvetlen támogatásával reagálnak a válságokra. A negatív környezeti és gazdasági hatásokat technológiai újításokkal és pályázati lehetőségekkel igyekeznek kivédeni. Mivel a hajtatott (üvegházi és fóliás) termesztés zárt környezetben zajlik, a klímaváltozás hatásait elsősorban automatizálással tompíthatják. Az intelligens szellőztető- és ernyőrendszerek (árnyékolás) a külső hősokk idején is elviselhető szinten tartják a növényházak belső hőmérsékletét. A teljesen automatizált, zárt rendszerű csepegtető öntözés minimalizálja a vízpazarlást, és közvetlenül a gyökérzónába juttatja a tápanyagot. A régi, nehezen kezelhető sátrakat modern, gótikus ívű, dupla felfújt fóliás vagy üvegházas rendszerekre cserélik a tagok, amelyek jobb hőszigeteléssel és statikával rendelkeznek.

Szentes térségének legnagyobb előnye a termálvíz, amely a fűtési költségek csökkentésének kulcsa. A szövetkezet egy nagyszabású, több éves program keretében racionalizálja a termálvíz-felhasználást. A növényházak bejáratánál zárt higiéniai zónákat alakítanak ki beléptető és fertőtlenítő kapuk létesítésével, hogy megakadályozzák az olyan pusztító betegségek behurcolását, mint a paradicsom-barna ráncosság vírus.

A szövetkezet maximális pályázati forráskihasználásra törekszik. A termelők aktívan részt vesznek és pályáznak a termelői szervezetek számára rendelkezésre álló operatív program támogatási rendszerében. Ez a pályázat kifejezetten a precíziós eszközök, hatékonyabb gépek, automata öntözőrendszerek és az időjárási károkat mérséklő technológiák beszerzését támogatja. A fosszilis energia kiváltása érdekében a zöld, ez esetben a napenergia és energiatároló termelésének növelésére koncentrálnak, s ennek következtében nem csak a központ energiaellátását modernizálták, hanem már az egyes tagoknál is napenergiával történik a termelés. A DélKerTÉSZ saját szaktanácsadói csapata és szakértői közvetlenül segítenek a tagoknak a pályázatok megírásában, menedzselésében és a szükséges önerő előteremtésében.

Drága-e a zöldség-gyümölcs?

Ha a vásárlók szemszögéből nézzük, a zöldség és a gyümölcs drágának számít, de a piacon jelenleg egy kettős trend látható: miközben a hosszú távú árszint a magas termelési költségek miatt nem csökkent, a nyári főszezonban komoly árcsökkenés tapasztalható. Az idei hazai főszezon beindulásával a piac megtelt magyar áruval, ami jelentősen lenyomta a tavaszi csúcsárakat. A KSH gyorsjelentése szerint egyetlen hónap alatt (májusról júniusra) a friss zöldségek ára átlagosan 8,1 százalékkal csökkent, a májusi adatok pedig még ennél is nagyobb, 10,6 százalékos havi árcsökkenést mutattak.

Magyarországon a friss zöldségeket és gyümölcsöket 27 százalékos általános forgalmi adó (áfa) terheli, ami európai szinten is egyedülállóan magas. Sok környező országban ez az adókulcs mindössze 5–9 százalék között mozog. Bár a szakma és a DélKerTÉSZ folyamatosan lobbizik az áfa 5 százalékra csökkentéséért, a jelenlegi 27 százalékos kulcs azonnal beépül a fogyasztói árakba, jelentősen megdrágítva a bolti kosarat. Az időjárás kiszámíthatatlansága ma már a drágulás egyik legfőbb okozója.

A kertészet a mezőgazdaság leginkább kézimunka-igényes ágazata. A metszést, a növényápolást és a betakarítást (szedést) a legtöbb kultúrában (pl. szamóca, paprika, paradicsom, spárga) nem lehet gépesíteni. Kevés a hazai idénymunkás, ezért a termelőknek egyre magasabb béreket kell fizetniük, vagy külföldi vendégmunkásokat kell alkalmazniuk. A megnövekedett bérköltségek egyenesen arányosan növelik a zöldségek önköltségét.  Az elnök szerint a zöldség-gyümölcs nem azért drága, mert a termelők sokat keresnek rajta – a családi gazdaságok többsége az árprés miatt a túlélésért küzd –, hanem azért, mert maga a termelés, az adóztatás és a logisztika vált rendkívül költségessé, mondta végezetül Nagypéter Sándor. 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai