Új szabályozás a génkezelési technikákban

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Forrás: Agrárium infó, 2026/09/11

Az Európai Unió 2026-ban hivatalosan is elfogadta az új génkezelési technikákra (NGT) vonatkozó új szabályozási keretet. A rendelet lényege, hogy a növényeket már nem az előállításuk módja, hanem a módosítás utáni genetikai jellemzőik alapján osztályozza. Ez jelentős enyhítést (deregulációt) jelent a korábbi, rendkívül szigorú GMO-jogszabályokhoz képest. A klasszikus GMO és az új génkezelési technikákkal (NGT) előállított növények közötti alapvető különbség a beavatkozás pontosságában és az idegen genetikai állomány jelenlétében rejlik. Míg a klasszikus GMO eljárások külső, idegen DNS-t juttatnak a növénybe, addig az NGT (például a CRISPR molekuláris olló) a növény saját génállományát módosítja rendkívüli precizitással.

Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa által elfogadott rendszer két külön kategóriába sorolja a génszerkesztett növényeket. Az NGT-1 kategóriába (Deregulált csoport) tartoznak azok a növények, amelyek genetikai változásai természetes mutációval vagy hagyományos növénynemesítéssel is létrejöhettek volna. Egy ellenőrzési eljárást követően ezek a fajták nagyrészt a hagyományos növényekkel azonos elbírálás alá esnek. Esetükben elmarad a szigorú GMO-kockázatértékelés. Az NGT-2 kategória (Szigorú kontroll) az összetettebb genetikai módosításokat tartalmazó növényeket fedi le. Ezekre továbbra is a klasszikus, szigorú GMO-szabályok vonatkoznak, így kötelező marad a részletes kockázatértékelés, a nyomon-követhetőség és a címkézés

Az EU döntéshozói szerint az új szabályokra a mezőgazdaság versenyképessége és a klímaváltozás miatt volt szükség. Az Európai Unió Tanácsa kiemelte a legfőbb előnyöket, így a klímarezisztenciát, mivel gyorsabban kifejleszthetőek az aszálynak, árvizeknek és kártevőknek ellenálló növényfajták. Az új növényfajtáknak kisebb környezeti terhelésük, mert kevesebb növényvédő-szer és műtrágya használatát igénylő vetőmagok jöhetnek létre. Piaci előny, hogy az európai gazdák könnyebben és gyorsabban juthatnak hozzá az innovatív nemesítési eredményekhez. 

Az NGT-1 kategóriába olyan növények tartoznak, amelyeknél a génszerkesztés (például a CRISPR-technológia) csupán felgyorsítja azt a folyamatot, ami a természetben vagy a hagyományos nemesítés során is végbe mehetne. A hagyományos nemesítéssel egy-egy kívánatos tulajdonság rögzítése akár 10–15 évig is eltarthat, míg az NGT-1 eljárással ez pár hónap alatt, hajszálpontosan elvégezhető. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) hivatalos tudományos állásfoglalása szerint az NGT-1 kategóriás növények termése semmilyen plusz egészségügyi vagy környezeti kockázatot nem jelent a hagyományos nemesítésű élelmiszerekhez képest. Mivel az NGT-1 növények nem tartalmaznak idegen DNS-t, genetikai változásaik pedig teljesen megegyeznek a természetben is lejátszódó mutációkkal, a tudományos konszenzus alapján fogyasztásuk éppolyan biztonságos, mint a megszokott zöldségeké és gabonáké. 

A szabályozás enyhítése komoly társadalmi és szakmai vitákat váltott ki. A kritikusok szerint az NGT-1 kategória bevezetése gyengíti a fogyasztók tájékoztatáshoz való jogát és a környezetvédelmi garanciákat. Magyarországon a hazai civil szervezetek – köztük a Greenpeace Magyarország – nyílt levélben fordultak a kormányfőhöz. A szervezetek arra kérik a vezetést, hogy védje meg az ország Alaptörvényben rögzített GMO-mentes státuszát, és más tagállamokkal összefogva támadja meg az új szabályozást az Európai Unió Bíróságán.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai