Változatos halételek készültek a XXVIII. Gyomaendrődi Nemzetközi Halfőző Versenyen

Kategória: Agrárgazdaság, Élelmiszeripar | Szerző: H.Gy., 2026/09/02

Szonda István, a gyomaendrődi Kállai Ferenc Integrált Kulturális Intézmény és Művelődési Ház vezetője

• Mindig nagy örömmel teszek eleget a meghívásuknak, ahogy ez idén is történt a XXVIII. Gyomaendrődi Nemzetközi Halfőző Verseny alkalmából. Mondhatni évtizedek óta zsűrizek a Dunai halászlé kategória zsűrijében, így látom a fejlődést is. Önnek mi volt a tapasztalata az idei verseny kapcsán?
• Három éve kaptuk meg azt a feladatot, hogy szervezzük meg a halfőző versenyt. Már tavaly azt tapasztaltam, hogy felfelé ívelő pályán mozog az esemény, ami annak köszönhető, hogy nagyobb erővel szerveztük a versenyt, és több helyről kértünk segítséget is. Csoma Antal a kezdetektől támogatja a rendezvényt, zsűri elnökként pedig a szakmai hitelességet is képviseli. Tóni bácsi 83 éves, idén sajnos betegség miatt mondta le a zsűri elnöki posztot, de jó volt látni, hogy meglátogatta a versenyt, beszélgetett a versenyzőkkel, és a zsűri tagjaival. A Körösvidéki Horgászegyesületek Szövetsége felhívással mozgósította a megyei egyesületeket. Idén nem sokkal maradt el a csapatok létszáma a tavalyitól, hiszen három kategóriában (Dunai jellegű halászlé, Tiszai-Körösi jellegű halászlé és Egyéb halétel) 22 csapat ételeit kellett a szigorú zsűriknek kiválasztani a legjobb ételeket. Mindig elmondjuk, hogy a zsűriknek nehéz a dolguk, így volt ez idén is, mert egyre jobb és változatosabb halételek készülnek.
• Valóban, egyre változatosabb halételek jelentek meg a vegyes kategóriában, de a dunai kategóriában is. Kóstoltunk egy paradicsomos, mondhatni lecsós halászlét is, ami a magyarok szájízének nem felel meg, de valószínű a határon túlról érkezett versenyzők egyike főzte ezt a hallét. Nemzetek gasztronómiai különbségei is megmutatkozhattak?
• Jól látja, mivel már a tavaly megrendezett halfőző versenyt nemzetközivé bővítettük. Idén is érkeztek Erdélyből, Nagyenyedből csapat, illetve délvidékről, Szerbiából, a Kormos Bogrács csapat, akik természetesen más jellegű halételeket készítenek, mint ami nálunk megszokott.
• A vegyes kategóriában is különleges halételekkel rukkoltak ki a versenyzők, nem a megszokott rántott, sült, grillezett halakat tálalták a zsűri asztalára…
• Ez már tavaly is célunk volt, hogy ne csak a megszokott halételek jelenjenek meg a versenyen, hanem ösztönöztük a versenyző csapatokat, hogy változatos ételekkel versenyezzenek. Talán a Majoros családot emelném ki, akik Mezőtúrról érkeztek. Tavaly egy lazannyás halas tésztával neveztek, halgombócos csorba levessel, idén viszont lenyűgöztek engem és gondolom a zsűrit is a szőlőlevélbe csomagolt halhúsos töltelékes, egressel savanyított mártással készített ételükkel. Nem véletlen, hogy az egyéb, és az abszolút kategóriát a Majoros család nyerte meg. A halfesztiválunk kétnapos rendezvénye nagyon jó hangulatban telt, már csak azért is, mert a látogatók megkóstolhatták a versenyzők ételeit, amelyeket értékeltek is. Nagy verseny folyt a közönség-díj elnyeréséért is, és már kora délutánra minden bogrács kiürült.
• Mi a verseny története? Idén ki volt a zsűri elnöke?
• Tímár András mesterszakácsot kértük fel a zsűri elnöki tisztségére. A Tímár családnak egyébként döntő szerepe volt a halfőző verseny megrendezésében, ugyanis András testvére, Tímár János Csoma Antallal közösen szervezték meg az első versenyt, mégpedig a piactéren. A rendezvény alapötlete a Gyomaendrődöt körülölelő vizek, a Körös-holtágak és a folyó gazdag halállományának szeretetéből, valamint a helyi horgászközösségek összefogásából született meg a kilencvenes évek végén. Az első versenyek elsősorban a helyi baráti társaságok, horgászegyesületek és családok baráti főzőversenyeként indultak, amelyek célja a hagyományos körösi halételek receptjeinek megőrzése és cseréje volt. Ahogy nőtt a verseny népszerűsége, úgy vált egyre professzionálisabbá a lebonyolítás is. Bevezették a szigorú szakmai zsűrizést, és a versenyzők ma már három fix kategóriában (Dunai jellegű, Tiszai-Körösi jellegű halászlé, illetve Egyéb halétel) mérhetik össze a tudásukat.
• A kétezres évekre a rendezvény átlépte a megye és az ország határait. Gyomaendrőd külföldi testvérvárosai (például a németországi Schöneck) és a határon túli magyar közösségek is rendszeres résztvevőivé, főzőivé váltak a programnak. A verseny helyszíne hosszú évek óta a fák árnyékot adó zöldövezete, a Gyomaendrődi Erzsébet liget, amely ideális infrastruktúrát biztosít a több ezer látogatót vonzó eseménynek. A Gyomaendrődi Nemzetközi Halfőző Verseny története közel három évtizedes múltra tekint vissza, és szorosan kötődik a helyi közösség vízi életmódjához, valamint a Körösök menti halászati és kulináris hagyományokhoz. Az esemény az évek során egy kisebb helyi kezdeményezésből a térség egyik legnagyobb és legnépszerűbb nyári gasztronómiai fesztiváljává nőtte ki magát. Gyomaendrődön a haltermelés és a halfogyasztás nem csupán egy-egy gazdasági ágazat vagy táplálkozási szokás, hanem a helyi identitás és a mindennapi élet alapköve. „A vizek városaként” ismert települést a Hármas-Körös és egy egyedülálló, 16 holtágból álló vízrendszer öleli körül, ami évszázadok óta meghatározza a helyi gasztronómiát és kultúrát.
• Térjünk át a szakterületére. Milyen a kulturális élet a városban?
• Azt tapasztaljuk, hogy a turisták létszáma kicsit csökken, viszont a halhoz kapcsolódóan jelentős a vendéghorgászok száma. Talán nekünk is többet kellene foglalkoznunk turisztikai szempontból a horgászokkal is, meg kell szólítanunk őket is. Az idei halfőző versenyre több vendéghorgász is ellátogatott, és nagyon örültek a gasztronómiai eseménynek. Ami a kulturális intézmény tevékenységét illeti, folyamatosan bővül az évi programpalettánk. Főleg a múzeumi kiállítóhelyünk és a turisztikaihelyszíneink gyarapodnak. Augusztus 28.-án lesz a vadászati gyűjteménynek és a Gátőrház kiállításnak a programzáró eseménye.
• A vadászati gyűjteményt Vitéz Váry József (1924–2020), gyomai születésű, világszerte elismert ötszörös magyar bajnok sportlövész, sikeres külkereskedelmi üzletember és szenvedélyes vadász volt, aki több mint ezer darabból álló, impozáns trófeagyűjteményét Gyomaendrőd városára hagyományozta. Családja Gyomán fatelepet, ásványiolaj-lerakatot, ecsetgyárat és nyomdát működtetett. Később nemzetközi üzletkötőként és külkereskedőként épített ki rendkívül sikeres karriert. Vitéz Váry József gyermekkora óta vadászott. Német feleségével közösen bejárták a világot, és számos afrikai, valamint ázsiai szafarin vettek részt. Nemzetközi elismertségét mutatja, hogy a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) delegáltja is volt. Halála után a városra bízott hagyatékából egy modern, közel 100 négyzetméteres kiállítótér épült a Gyomai Tájház szomszédságában. A tárlat a látványos trófeák mellett interaktív élményelemekkel mutatja be a vadászat világát. A látogatók megtekinthetik különleges antilopfajok (kudu, topi, nyársas- és jávorantilop), gnúk és kafferbivalyok trófeáit. A gyűjtemény gerincét a Törökkoppány környékén lőtt gímszarvasok és dámvadak, valamint a Gyoma és Dévaványa határában ejtett őzek alkotják.
• És mi a Gátőrház története?
• Izgalmas a Gátőrház története is, mivel a vadászati kiállítótérrel egy telken van a Gyomai Tájház épülete, amelyet a Körös közelsége miatt Gátőrháznak neveztük el. Kulturális intézményünk névadója Kállai Ferenc színművész a város szülötte. Kállai Ferenc hagyatéki kiállítása a színművész özvegyének adományából jött létre, és személyes bútorokat, rangos állami díjakat (köztük a Kossuth-díjat), fényképeket, színházi plakátokat és dedikált könyveket tartalmaz. A Gátőrház úgy kapcsolódik a színészhez, hogy a Gyomai Tájház felújításával Kállai Ferenc legikonikusabb filmszerepe, Bacsó Péter 1969-ben bemutatott, kultikus szatírája, A tanú című film Pelikán József gátőrének otthona kel életre. Gyomaendrőd városa egy átfogó turisztikai fejlesztés keretében a Gyomai Tájház épületét alakította át úgy, hogy az valódi gátőrház hangulatot árasszon, és közvetlenül a film leghíresebb jeleneteit idézze meg. Gazdag várostörténelmi látványosságokkal várjuk tehát a látogatókat.

A verseny végeredménye:

Dunai jellegű halászlé

III. hely – Rokka Horgász Egyesület 2.

1. hely – Bajai Halászléfőző Lovagrend (Kollmann Péter Pál)
2. hely - Bajai Halászléfőző Lovagrend (Dorkó Tamás)

Egyéb halétel

III. hely – Kormos Bogrács (Vajdaság)

1. hely – Gondozási Központ Gyomai Idősek Klubja

I, hely - Rokka Horgász Egyesület 1.

Tiszai-körösi jellegű halászlé

III. hely – Endrődiek Baráti Köre

1. hely – KRYX MIX
2. hely - Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal

Abszolút első - Majoros Család

Kollmann Péter Pál országosan elismert, többszörös bajnok bajai halfőző mester, aki a hungarikumnak számító bajai és dunai halászlé elkészítésének egyik legjelentősebb hazai szaktekintélye. Gyomaendrődön jelentette be, hogy hat évtized után befejezi a versenyzést, és nem vesz részt több halfőző versenyen. A bejelentéssel egyidőben elhozta és átadta Tímár Attilának azt a virágváza díjat, amit ő az első gyomai halfőző verseny második helyezettjeként 27 éve itt nyert. Tímár Attila mesterszakács látványfőzéssel színesítette az idei programot, egy óriás bográcsban 250 adag halászlét főzött, amit a vendégek gyorsan elfogyasztottak. Péter azért adta át a díját Attilának, hogy őrizze meg a család a díjat, mert a verseny kitalálója, Tímár János, Attila édesapja Péternek jó barátja volt.

Kollmann Péter szereti a kerek számokat, ugyanis 1966-ban 20 éves volt, amikor Nagybaracskán Sobri Farkas Józseftől kapta az első leckét a halfőzés tudományából. Sobri zseniális halfőző mester volt, örökös magyar bajnoka volt a szakmának, és még Erzsébet királynőnek is főzött bajai halászlét. Péter tehát „egyetemi” oktatásban részesült, s olyannyira megszerette a halászlé főzését, hogy 60 éven keresztül 24 országos bajnoki címet nyert, de a helyezéseknek se szeri se száma. Kollmann Péter rendszeresen az élmezőnyben végzett a különböző hazai és nemzetközi (szerb, horvát, Erdély) halfőző megmérettetéseken, csapattársaival - többek között Csémy László halfőző bajnokkal – közösen. Tagja a rangos Bajai Halászléfőző Lovagrendnek és a Magyar Szabadtűzi Lovagrendnek. Ezen szervezetek célja a hagyományos, alaplé nélküli, gyufatésztás bajai halászlé élő hagyományának megőrzése és népszerűsítése.

Most, hogy betöltötte a 80. életévét (lásd a kerek számokat: 20, 60, 80), még mindig gyakran vesz részt bemutatókon és jótékonysági főzéseken is, ahol a nagyközönségnek mutatja be a tökéletes dunai halétel fortélyait. Péter sosem volt irigy, aki kérdezte, annak szívesen válaszolt. Sok embernek adott életre szóló jó tanácsot a dunai halászlé főzéséhez. Szerinte nincs titok a halászlé főzésének, de szerinte az öt összetevőn kívül (hal, só, paprika, hagyma, víz) az egyéni ízléseknek megfelelően más alapanyag is felhasználható a kiváló halászlé főzéséhez. Soha nem titkolta azt a receptet, amit Sobri Farkas Józseftől tanult. Örömteli a számára, hogy a családban Dorkó Tamás, a vej viszi tovább a főzési hagyományokat, sőt, már Tamás fia, Martin, az unoka is nagyon érdeklődik a halfőzés iránt.

Az idei, XXVIII. Gyomaendrődi Nemzetközi Halfőző Versenyen Péter Dorkó Tamás mögött, a 2. helyen végzett. Szonda István azt ígérte, hogy jövőre Pétert felkéri, hogy legyen a dunai kategória zsűri tagja. Péter szerint sokkal könnyebb vadásznak lenni, mint nyúlnak.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai