Kategória: Fenntartható gazdálkodás, Növénytermesztés, Növényvédelem | Forrás: GOSZ-VSZT-NAK , 2026/09/02
A szélsőséges időjárás az idei GOSZ-VSZT-NAK fajtakísérletek eredményeiben is megmutatkozott: jelentős különbségek alakultak ki az egyes országrészek között. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) együttműködésében zajló, egységes módszertan szerint végzett posztregisztrációs kísérletek ugyanakkor idén is értékes információkat adnak a gazdálkodók számára.

A mezőgazdaságban egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy a termelők ne kizárólag egy-egy kiugró terméseredmény, hanem több termőhelyen, azonos módszertan mellett elvégzett objektív kísérleti eredmények alapján válasszanak fajtát. Ezt a célt szolgálja a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) posztregisztrációs fajtakísérleti rendszere.
„Soha nem látott extrém időket élünk, május óta gyakorlatilag nem érkezett számottevő csapadék, főleg a keleti országrészbe. Az eredmények azt mutatják, hogy az ország búzatermesztési szempontból kettészakadt, az egyes kísérleti helyek között hatalmas különbségek alakultak ki. A tapasztalatunk az, hogy a genetikai háttér megfelelő, a vizsgált fajták mindegyike alkalmas köztermesztésre. A fajtaválasztási döntést minden esetben a helyi adottságokhoz igazítva, táblaszinten kell meghozni. A sok termőhelyen végzett fajtakísérleteink továbbra is fontos tájékozódási forrást és tapasztalatot jelentenek a gazdálkodók és a szakma egésze számára, így a program folytatását a szövetség a jövőben is stratégiai fontosságúnak tartja” - hangsúlyozta Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke szerint különösen nagy elismerés illeti a kísérletek kivitelezőit, amiért ilyen rendkívül nehéz évjárati körülmények között is sikerült megfelelően lebonyolítani a vizsgálatokat. „A 2025-26-os kísérleti évben ismét jól vizsgázott a rendszer. A posztregisztrációs kísérletek alapfeladata, hogy objektív információkkal segítsük a termelőket, ezt idén is teljesíteni tudtuk, ezért a mostani eredmények a gazdálkodók számára nagy segítséget jelentenek a fajtaválasztáshoz”.
Őszi búza: Nyugat-Magyarországtól a Dél-Alföldig nyolc helyszínen vizsgáltak 48 fajtát
A 2025 őszén elvetett őszi búza posztregisztrációs kísérletekben nyolc helyszín – Abaújszántó, Bóly, Füzesabony, Hajdúböszörmény, Martonvásár, Mosonmagyaróvár, Szarvas és Szombathely – vett részt. Ezeken összesen 48 - 29 korai és 19 középérésű - fajtát hasonlítottak össze. A kisparcellás kísérletekben valamennyi fajtát egységes vetőmagnormával vetették. A szakemberek nemcsak a terméseredményeket vizsgálták, hanem számos agronómiai tulajdonságot és minőségi paramétert is értékeltek. Az elemzésben mind a nyolc hely terméseredményei szerepelnek, emellett vizsgálták többek között a szemtermés nyersfehérje-, sikér- és nedvességtartalmát. Három helyszínről sütőipari minőségi adatok is rendelkezésre állnak. A búzakísérletek eredménysorában erősen megmutatkozott a különbség a nyugati és délnyugati országrész javára.
Őszi káposztarepce: az aszály és a rovarkártétel is próbára tette az állományokat
Az őszi káposztarepce fajtakísérletekben eredetileg hat helyszínen – Bólyban, Taktaharkányban, Kéthelyen, Dunaszigeten, Jánossomorján és Mecséren – vizsgáltak 19 hibridet. A mecséri kísérletet azonban a súlyos aszálykár és a jelentős rovarkártétel miatt az értékelésből ki kellett zárni. A hibridek közül 14 a középérésű, öt pedig a korai éréscsoportba került. A repcehibridek esetében az olajtartalmat is meghatározták a NAK berendezésével.
Az eredmények értékelésekor a szakemberek az ismétlések közötti eltéréseket és azok szórását is figyelembe vették. A repcekísérletekre erősen hatott a szélsőséges időjárás. A vetést megelőzően száraz és meleg időjárás volt. Majd az ezt követő csapadékosabb és téliesebb időszak miatt a vetések elhúzódtak, az állományok kezdeti fejlődése pedig vontatott volt. Tavasszal azonban ismét jelentős csapadékhiány, helyenként fagy, majd a tenyészidőszak későbbi szakaszában tovább súlyosbodó aszály és nyári forróság nehezítette a növényállományok fejlődését.
A búza és repce mellett 2026-ban először napraforgó-kísérlet is indult, a kukorica vizsgálatok pedig huszadik alkalommal szerepelnek a rendszerben. Ezeknek a kísérleteknek az eredményei ősszel várhatóak.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza