2026. 09. 04., péntek
Rozália
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A GOSZ-VSZT-NAK őszi búza és őszi káposztarepce kísérletek eredményei

Kategória: Fenntartható gazdálkodás, Növénytermesztés, Növényvédelem | Forrás: GOSZ-VSZT-NAK , 2026/09/02

A szélsőséges időjárás az idei GOSZ-VSZT-NAK fajtakísérletek eredményeiben is megmutatkozott: jelentős különbségek alakultak ki az egyes országrészek között. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) együttműködésében zajló, egységes módszertan szerint végzett posztregisztrációs kísérletek ugyanakkor idén is értékes információkat adnak a gazdálkodók számára.

A mezőgazdaságban egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy a termelők ne kizárólag egy-egy kiugró terméseredmény, hanem több termőhelyen, azonos módszertan mellett elvégzett objektív kísérleti eredmények alapján válasszanak fajtát. Ezt a célt szolgálja a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) posztregisztrációs fajtakísérleti rendszere.

„Soha nem látott extrém időket élünk, május óta gyakorlatilag nem érkezett számottevő csapadék, főleg a keleti országrészbe. Az eredmények azt mutatják, hogy az ország búzatermesztési szempontból kettészakadt, az egyes kísérleti helyek között hatalmas különbségek alakultak ki. A tapasztalatunk az, hogy a genetikai háttér megfelelő, a vizsgált fajták mindegyike alkalmas köztermesztésre. A fajtaválasztási döntést minden esetben a helyi adottságokhoz igazítva, táblaszinten kell meghozni. A sok termőhelyen végzett fajtakísérleteink továbbra is fontos tájékozódási forrást és tapasztalatot jelentenek a gazdálkodók és a szakma egésze számára, így a program folytatását a szövetség a jövőben is stratégiai fontosságúnak tartja” - hangsúlyozta Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke szerint különösen nagy elismerés illeti a kísérletek kivitelezőit, amiért ilyen rendkívül nehéz évjárati körülmények között is sikerült megfelelően lebonyolítani a vizsgálatokat. „A 2025-26-os kísérleti évben ismét jól vizsgázott a rendszer. A posztregisztrációs kísérletek alapfeladata, hogy objektív információkkal segítsük a termelőket, ezt idén is teljesíteni tudtuk, ezért a mostani eredmények a gazdálkodók számára nagy segítséget jelentenek a fajtaválasztáshoz”.

Őszi búza: Nyugat-Magyarországtól a Dél-Alföldig nyolc helyszínen vizsgáltak 48 fajtát

A 2025 őszén elvetett őszi búza posztregisztrációs kísérletekben nyolc helyszín – Abaújszántó, Bóly, Füzesabony, Hajdúböszörmény, Martonvásár, Mosonmagyaróvár, Szarvas és Szombathely – vett részt. Ezeken összesen 48 - 29 korai és 19 középérésű - fajtát hasonlítottak össze. A kisparcellás kísérletekben valamennyi fajtát egységes vetőmagnormával vetették. A szakemberek nemcsak a terméseredményeket vizsgálták, hanem számos agronómiai tulajdonságot és minőségi paramétert is értékeltek. Az elemzésben mind a nyolc hely terméseredményei szerepelnek, emellett vizsgálták többek között a szemtermés nyersfehérje-, sikér- és nedvességtartalmát. Három helyszínről sütőipari minőségi adatok is rendelkezésre állnak. A búzakísérletek eredménysorában erősen megmutatkozott a különbség a nyugati és délnyugati országrész javára.

Őszi káposztarepce: az aszály és a rovarkártétel is próbára tette az állományokat

Az őszi káposztarepce fajtakísérletekben eredetileg hat helyszínen – Bólyban, Taktaharkányban, Kéthelyen, Dunaszigeten, Jánossomorján és Mecséren – vizsgáltak 19 hibridet. A mecséri kísérletet azonban a súlyos aszálykár és a jelentős rovarkártétel miatt az értékelésből ki kellett zárni. A hibridek közül 14 a középérésű, öt pedig a korai éréscsoportba került. A repcehibridek esetében az olajtartalmat is meghatározták a NAK berendezésével.

Az eredmények értékelésekor a szakemberek az ismétlések közötti eltéréseket és azok szórását is figyelembe vették. A repcekísérletekre erősen hatott a szélsőséges időjárás. A vetést megelőzően száraz és meleg időjárás volt. Majd az ezt követő csapadékosabb és téliesebb időszak miatt a vetések elhúzódtak, az állományok kezdeti fejlődése pedig vontatott volt. Tavasszal azonban ismét jelentős csapadékhiány, helyenként fagy, majd a tenyészidőszak későbbi szakaszában tovább súlyosbodó aszály és nyári forróság nehezítette a növényállományok fejlődését.

A búza és repce mellett 2026-ban először napraforgó-kísérlet is indult, a kukorica vizsgálatok pedig huszadik alkalommal szerepelnek a rendszerben. Ezeknek a kísérleteknek az eredményei ősszel várhatóak.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Talajművelés: követhető hagyományok
Az idei aszály a gazdák harmadának sorsát megpecsételheti. A károsult gazdák nagy része a négy évvel ezelőtti szárazsághoz képest is rosszabb helyzetre számít. Egy Debrecen környéki termelő szerint a szemes kukorica az aszály miatt már silónak sem alkalmas. Sok száz milliárdos a becsült kár, a mezőgazdaság az ország nemzeti össztermékét is fél-egy százalékkal ronthatja az idén.
Hőstressz és takarmányhiány
Egész Európában növekszik a hőhullámos napok száma - írja a Sustainable Agriculture című agrár szakmai folyóirat. Magyarországon az ezredforduló óta kilenccel nőtt a hőhullámos napok száma, és az emelkedés nem áll meg az előrejelzések szerint. Ennek hatása a gabonatermelésben az idén 2 milliárd euró veszteséget okozhat Európában, Magyarországon 450 – 500 milliárd forint lehet a kár; de elérte az állattenyésztési ágazatokat is.
Szomor Ökofarm: elkötelezett az őshonos fajok és a fenntartható biogazdálkodás iránt
Az elmúlt három és fél évtizedben Szomor Dezső bebizonyította, hogy a természetvédelem és a gazdasági érdekek nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak. A Szomor Ökofarm története a Kiskunság szívében, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apaj környékén indult el 1993-ban, és mára Magyarország egyik legjelentősebb mintagazdaságává vált, itt ugyanis az őshonos állatok tartása a természet védelmével ötvöződik. Szomor Dezsővel beszélgettünk.
Mennyi élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban?
A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és a megfeledkezett élelmiszerek.
Helyspecifikus gazdálkodás: hiányzó gyakorlat
Helyspecifikus gazdálkodás lehet az egyik módja a költségek optimalizálásának – javasolják íróasztal mögül a gazdáknak. Ennek van egy anekdotába illő valóságos tapasztalata. Egy bakonyalji faluban, homokos dűlőben – ahogy a nagykönyvben írva van – dohány zöldellt. A palántákat nem a dombra, hanem a lap aljára, fagyzugos területre ültették. Ez még a gyakornok gyereknek is föltűnt, és szóvá is tette az akkori termelőszövetkezet főagronómusának, hogy a késői fagyok miatt elfagyhatnak a palánták.
Új kutatás vizsgálja a sókedvelő növények alkalmazkodását
Új, hároméves kutatási projekt indult a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontban, amely a sókedvelő, úgynevezett halofita növények alkalmazkodási mechanizmusait vizsgálja. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló projekt célja, hogy feltárja, miként képesek egyes növényfajok olyan sós élőhelyeken is fennmaradni és fejlődni, ahol más fajok elpusztulnának.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza