DélKerTÉSZ: Árrésstop ki, kedvezményes áfa be – így erősödhetnek meg a termelők

Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások, Növénytermesztés | Forrás: DélKerTÉSZ Sajtó, 2026/10/07

Kedvezően alakult az idei szezon a 450 szentesi zöldségtermelőt tömörítő DélKerTÉSZ-nél: a szövetkezet az első nyolc hónapban 16,2 milliárd forintos árbevételt ért el, ami mintegy 2 milliárd forintos növekedés jelent éves szinten. Az első 8 hónapban a parikaféléknél átlagosan 10 százalékkal, a paradicsomféléknél átlagosan 22 százalékkal emelkedtek a termelői átlagárak - utóbbiak még így sem érték el a 2022-es szintet-, annak ellenére, hogy júliusban és augusztusban több zöldségfajtánál kedvezőtlenebbül alakultak – 9 százalékkal csökkent a termelői ára-, mint a tavalyi év azonos időszakában. Az exportpiacokon az euróban számított egységárak szintén kedvezően alakultak, az árfolyam változása ugyanakkor ennek előnyeit jelentősen mérsékelte. A DélKerTÉSZ legfontosabb exportpiacai továbbra is Csehország és Szlovákia, amelyek együttesen a kivitt mennyiség mintegy 80 százalékát adják, miközben a német értékesítés is jelentősen erősödött.

 Fejlesztések segítenek kivédeni a szélsőséges időjárás hatásait

Az extrém meleg időjárás és az aszály ellenére a friss piaci termékek mennyisége éves szinten 309 tonnával nőtt az első 8 hónapban, sőt emelkedett a jobb minőségi besorolású paprikák aránya, és csökkent a lecsó osztályú termékeké.

 „Egyértelműen a fejlesztéseknek köszönhető, hogy megfelelő mennyiségben és minőségben kerülhetettek magyar zöldségek a boltok polcaira. A 2024-es hőhullámok még komoly károkat okoztak a növényállományokban, azonban a termelők gyorsan alkalmazkodtak, és többek között párásító berendezéseket új szellőző berendezéseket, tápoldatozó berendezéseket építettek be és fóliakorszerűsítéseket hajtottak végre. Ennek köszönhetően az idei aszály és hőség már kevésbé vetette vissza a növényházi termelést. Ez is jól mutatja, hogy a szélsőségessé váló időjárás hatásait csak technológiai fejlesztésekkel lehet tompítani” – mondta Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke.

 A DélKerTÉSZ-nél a zöldségtermesztés nem csak szabadföldön történik, hanem jelentős mértékben növényházakban, ahol szabályozott környezetben, precíz, szinte izolált környezeti viszonyok mellett tudnak a zöldségek fejlődni, azonban az időjárás hatásai alól így sem tudják teljesen kivonni magukat a termelők. Szentesen ezért idén és jövőre is több, az energiafüggetlenség elérését célzó beruházás történik, a cél az, hogy ahol tudják 70 százalékban ki tudják váltani a fosszilis energiát.

 Problémát jelent az Árfigyelő és az árrésstop

A szélsőséges időjárás mellett a termelők helyzetét továbbra is nehezíti az Árfigyelő, és az árrésstop, amelynek kivezetése miniszterelnöki szinten napirendre került. Nagypéter Sándor szerint a normál kereskedelmi folyamatokba való beavatkozás közép- és hosszú távon jelentős piaci torzulást és piaci zavarokat okozhat, és ennek a vesztesei a termelők. A piacon így is éles a verseny, éppen ezért semmi nem indokolja már az árrésstopot. A szakember szerint az Árfigyelő szintén a beszállítókat hozza nehéz helyzetbe, ugyanis arra kényszeríti őket, hogy minden áruházláncba ugyanazon az áron szállítsák be a termékeket, eltérő költségviszonyoktól függetlenül. Más a logisztika, más csomagolást kérhetnek, és még az összecsukható műanyag rekeszek bérleti díja is eltérhet cégenként. Így pedig szinte biztos, hogy valamelyik kiskereskedelmi lánca történő beszállítás estében veszteségessé válik a tevekénység.

 Jöhet a kedvezményes áfa, láthatóbbá válhatnának a magyar termelők

„Kérdés, hogy az árrésstop mikor és milyen feltételekkel szűnhet meg. Illetve ezzel együtt a zöldség-és gyümölcs áfájának 5 százalékra csökkentésére lenne szükség a jövő év első negyedévéig. Az áfacsökkentésnek ráadásul egy másik nagyon fontos hatása is van, mégpedig a gazdaság fehéredése. Ha tisztul a piac, akkor a kis és közepes gazdaságok könnyebben fennmaradnak, fejleszteni tudnak, így pedig nőhet a hazai termelés, és végső soron több magyar áru kerülhet a boltokba” – tette hozzá Nagypéter Sándor.

 A kedvezményes áfa hosszabb távon a szántóföldi zöldségtermelés és egyes zöldségkultúrák hazai termelésének erősödéséhez is hozzájárulhatna. Különösen fontos lenne azoknak a kultúráknak, például a káposztának vagy a brokkolinak a támogatása és fejlesztése, amelyeknél a hazai termelési adottságok és a rendelkezésre álló vízkészletek mellett reálisan növelhető az önellátás, sőt az élelmiszeripar és a közétkeztetés számára is bővülő hazai alapanyagszortimentet jelentene.

 A DélKerTÉSZ szerint fontos lenne az is, hogy a magyar zöldségek a közétkeztetésben is nagyobb szerepet kapjanak, illetve, hogy az üzletekben is kiemelten jelenhessenek meg. Ezért érdemes lenne olyan külön pultokat kialakítani, ahol a magyar termékek egyértelműen megkülönböztethetők, és ahol a termelők saját csomagolással is megjelenhetnek. Ez azért is fontos, mert miközben a kiskereskedelmi láncok jellemzően egységes beszállítói csomagolást kérnek, a termelők számára a megkülönböztethetőség egyre fontosabb versenyelőnyt jelenthet.

Kedvezően alakult az idei szezon a 450 szentesi zöldségtermelőt tömörítő DélKerTÉSZ-nél: a szövetkezet az első nyolc hónapban 16,2 milliárd forintos árbevételt ért el, ami mintegy 2 milliárd forintos növekedés jelent éves szinten. Az első 8 hónapban a parikaféléknél átlagosan 10 százalékkal, a paradicsomféléknél átlagosan 22 százalékkal emelkedtek a termelői átlagárak - utóbbiak még így sem érték el a 2022-es szintet-, annak ellenére, hogy júliusban és augusztusban több zöldségfajtánál kedvezőtlenebbül alakultak – 9 százalékkal csökkent a termelői ára-, mint a tavalyi év azonos időszakában. Az exportpiacokon az euróban számított egységárak szintén kedvezően alakultak, az árfolyam változása ugyanakkor ennek előnyeit jelentősen mérsékelte. A DélKerTÉSZ legfontosabb exportpiacai továbbra is Csehország és Szlovákia, amelyek együttesen a kivitt mennyiség mintegy 80 százalékát adják, miközben a német értékesítés is jelentősen erősödött.

 Fejlesztések segítenek kivédeni a szélsőséges időjárás hatásait

Az extrém meleg időjárás és az aszály ellenére a friss piaci termékek mennyisége éves szinten 309 tonnával nőtt az első 8 hónapban, sőt emelkedett a jobb minőségi besorolású paprikák aránya, és csökkent a lecsó osztályú termékeké.

 „Egyértelműen a fejlesztéseknek köszönhető, hogy megfelelő mennyiségben és minőségben kerülhetettek magyar zöldségek a boltok polcaira. A 2024-es hőhullámok még komoly károkat okoztak a növényállományokban, azonban a termelők gyorsan alkalmazkodtak, és többek között párásító berendezéseket új szellőző berendezéseket, tápoldatozó berendezéseket építettek be és fóliakorszerűsítéseket hajtottak végre. Ennek köszönhetően az idei aszály és hőség már kevésbé vetette vissza a növényházi termelést. Ez is jól mutatja, hogy a szélsőségessé váló időjárás hatásait csak technológiai fejlesztésekkel lehet tompítani” – mondta Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke.

Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke

 A DélKerTÉSZ-nél a zöldségtermesztés nem csak szabadföldön történik, hanem jelentős mértékben növényházakban, ahol szabályozott környezetben, precíz, szinte izolált környezeti viszonyok mellett tudnak a zöldségek fejlődni, azonban az időjárás hatásai alól így sem tudják teljesen kivonni magukat a termelők. Szentesen ezért idén és jövőre is több, az energiafüggetlenség elérését célzó beruházás történik, a cél az, hogy ahol tudják 70 százalékban ki tudják váltani a fosszilis energiát.

 Problémát jelent az Árfigyelő és az árrésstop

A szélsőséges időjárás mellett a termelők helyzetét továbbra is nehezíti az Árfigyelő, és az árrésstop, amelynek kivezetése miniszterelnöki szinten napirendre került. Nagypéter Sándor szerint a normál kereskedelmi folyamatokba való beavatkozás közép- és hosszú távon jelentős piaci torzulást és piaci zavarokat okozhat, és ennek a vesztesei a termelők. A piacon így is éles a verseny, éppen ezért semmi nem indokolja már az árrésstopot. A szakember szerint az Árfigyelő szintén a beszállítókat hozza nehéz helyzetbe, ugyanis arra kényszeríti őket, hogy minden áruházláncba ugyanazon az áron szállítsák be a termékeket, eltérő költségviszonyoktól függetlenül. Más a logisztika, más csomagolást kérhetnek, és még az összecsukható műanyag rekeszek bérleti díja is eltérhet cégenként. Így pedig szinte biztos, hogy valamelyik kiskereskedelmi lánca történő beszállítás estében veszteségessé válik a tevekénység.

 Jöhet a kedvezményes áfa, láthatóbbá válhatnának a magyar termelők

„Kérdés, hogy az árrésstop mikor és milyen feltételekkel szűnhet meg. Illetve ezzel együtt a zöldség-és gyümölcs áfájának 5 százalékra csökkentésére lenne szükség a jövő év első negyedévéig. Az áfacsökkentésnek ráadásul egy másik nagyon fontos hatása is van, mégpedig a gazdaság fehéredése. Ha tisztul a piac, akkor a kis és közepes gazdaságok könnyebben fennmaradnak, fejleszteni tudnak, így pedig nőhet a hazai termelés, és végső soron több magyar áru kerülhet a boltokba” – tette hozzá Nagypéter Sándor.

 A kedvezményes áfa hosszabb távon a szántóföldi zöldségtermelés és egyes zöldségkultúrák hazai termelésének erősödéséhez is hozzájárulhatna. Különösen fontos lenne azoknak a kultúráknak, például a káposztának vagy a brokkolinak a támogatása és fejlesztése, amelyeknél a hazai termelési adottságok és a rendelkezésre álló vízkészletek mellett reálisan növelhető az önellátás, sőt az élelmiszeripar és a közétkeztetés számára is bővülő hazai alapanyagszortimentet jelentene.

 A DélKerTÉSZ szerint fontos lenne az is, hogy a magyar zöldségek a közétkeztetésben is nagyobb szerepet kapjanak, illetve, hogy az üzletekben is kiemelten jelenhessenek meg. Ezért érdemes lenne olyan külön pultokat kialakítani, ahol a magyar termékek egyértelműen megkülönböztethetők, és ahol a termelők saját csomagolással is megjelenhetnek. Ez azért is fontos, mert miközben a kiskereskedelmi láncok jellemzően egységes beszállítói csomagolást kérnek, a termelők számára a megkülönböztethetőség egyre fontosabb versenyelőnyt jelenthet.

A vízgazdálkodás problémái

Nagypéter Sándor az Agrárium7 kérdésére kitért az aszályhelyezre is. Magyarországon az aszály és a kritikus vízhiány nem csupán az eső elmaradása miatt alakul ki, hanem a klímaváltozás és az elhibázott, elavult vízgazdálkodási rendszerünk együttes következménye. Bár él az a tévhit, hogy „víz nagyhatalom” vagyunk, valójában kiszáradóban van az ország közepe és keleti része. Az elnök szerint a hazai aszály- és vízválság mögött több ok is húzódik. Hazánkban az átlaghőmérséklet a XX. század eleje óta megközelítően 2 °C-kal emelkedett, különösen a nyári hónapokban. Minden egyes 1°C melegedéssel a légkör körülbelül 7 százalékkal több vízgőzt képes befogadni. Emiatt a levegő szó szerint „kiszívja” és elpárologtatja a nedvességet a talajból, a tavakból és a folyókból. Ugyanannyi csapadékhiány ma sokkal súlyosabb aszályt okoz, mint 30-40 éve.

Bár az éves összegzett csapadékmennyiség drasztikusan nem csökkent, az eloszlása radikálisan megváltozott. Hosszú, akár több hónapos teljesen száraz időszakokat hirtelen lezúduló, pusztító villámárvizek és felhőszakadások követnek. A csontszáraz, megkeményedett talaj képtelen hirtelen beszívni ezt a hatalmas vízmennyiséget, így az elfolyik a felszínen ahelyett, hogy a talajvizet táplálná.

A legnagyobb strukturális probléma az, hogy a magyar vízgazdálkodás logikája a XIX. századi folyószabályozások óta szinte változatlan: a feleslegesnek vélt vizet a lehető leggyorsabban le és ki akarjuk vezetni az országból, fogalmazott az elnök. Évente átlagosan több milliárd köbméterrel több víz folyik ki az országból a folyóinkon, mint amennyi beérkezik hozzánk. Belvíz- és árvédelmi csatornák ezrei arra vannak kiképezve, hogy a tavaszi hóolvadásból vagy esőkből származó vizet azonnal a Dunába és a Tiszába, majd külföldre szállítsák – ahelyett, hogy ezt a vizet helyben, záportározókban vagy a tájban tartanánk meg a száraz nyári hónapokra. Még a városi infrastruktúránk is vízpazarló: egyedül Budapestről évente mintegy 100 millió köbméter csapadékvíz tűnik el úgy, hogy a csatornákon keresztül közvetlenül a Dunába vezetjük (ez nagyjából három Velencei-tónyi mennyiség).

Magyarország felszíni vizeinek 94 százaléka külföldről érkezik hozzánk, mondta Nagypéter Sándor. Ha a szomszédos országokban (ahol a folyóink erednek) szintén aszály van és visszatartják a vizet, vagy a hegyekben elmarad a hóolvadás, akkor a hazai folyók vízszintje rekordmélységbe süllyed. Ha levonjuk az átmenő folyókat, Magyarország saját belső megújuló vízkészlete a második legalacsonyabb az egész Európai Unióban. A szakemberek szerint a megoldást már nem a drága, mesterséges öntözőrendszerek kiépítése jelenti, hanem a radikális paradigmaváltás: ez pedig a tájban való természetalapú vízvisszatartás, mondta végezetül Nagypéter Sándor.

Ajánlott kiadványokDr. Pepó Péter (szerk.):
Konzervipari növények - Integrált növénytermesztés 11.Boros János D.Sc.:
A dohánykertész mester kézikönyveTakácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlataTakácsné dr. Hájos Mária:
Üvegházi zöldségtermesztés gyakorlataDr. Géczi László:
Piacos zöldségtermesztés

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai