2026. 11. 16., hétfő
Ödön
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Változó környezet, alkalmazkodó agrárium

Kategória: Agrárgazdaság, Élelmiszeripar, Növénytermesztés | Szerző: B. K., 2026/11/02

A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.

A mezőgazdaság olyan környezetben működik, amelynek gazdasági, társadalmi és természeti feltételei is változnak. Goda Pál a Bábolnai Gazdafórumon elhangzott előadásában három terület összefüggéseit emelte ki, mint amelyeket nem lehet egymástól függetlenül kezelni: a generációváltást meghatározó társadalmi és gazdasági folyamatokat, a természeti környezet változását, valamint a szántóföldi növénytermesztés jövedelmezőségének és termelési lehetőségeinek alakulását. 


Goda Pál 
AKI ügyvezető igazgató

Ki marad vidéken?

A generációváltásról nem lehet beszélni a vidéki térségek demográfiai folyamatai nélkül. Az AKI adatai szerint 2014 és 2023 között országosan 2,9 százalékkal csökkent a népesség, a vidéki térségekben azonban 6,6 százalékos volt a visszaesés. Közben a 25 év alattiak száma 12,5 százalékkal csökkent, a 65 év felettieké viszont 14,6 százalékkal nőtt. A vidéki térségekre tehát egyszerre jellemző az elnéptelenedés és az elöregedés. 

Ennek gazdasági oka is van. A mezőgazdaságban dolgozók jövedelmi helyzete ugyanis kedvezőtlenebb a nemzetgazdaság egészéhez képest, ami a fiatalok pályaválasztását és a vidéken maradást is befolyásolhatja. Az AKI agrárszakképzésben végzett felmérése szerint a fiatalok elvárásai egyértelműek. A 1680 válaszadó 74,5 százaléka azt jelölte meg, hogy jól szeretne keresni, 55,7 százalékuk számára pedig az is fontos volt, hogy hasznos munkát végezzen. Jelentős arányban szerepelt az érdekes és változatos munka, a szakmai fejlődés, a rugalmas munkarend és az önálló döntési lehetőség is.
Az agráriumnak tehát nemcsak gazdaságokat kell átadnia egy új generációnak, hanem olyan élet- és munkakörnyezetet is kell kínálnia, amelyben a fiatalok számára vonzó lehet a vidéken maradás.

Az induláshoz föld és tőke is kellene

Eközben pedig már maga a gazdálkodásba történő belépés sem egyszerű. A gazdaságok generációváltásának egyik kulcskérdése, hogy kihez kerül a termőföld. Az AKI szerint a 40 év alatti gazdálkodók által használt területek részesedése 2023-ban mindössze 11 százalék volt. Közben a termőföld ára átlagosan évi 10 százalékkal nőtt. A saját tulajdonú földdel rendelkezők aránya is eltér a korcsoportok között: a 40 év alatti gazdálkodók 56 százaléka, a 65 év felettiek 75 százaléka gazdálkodott saját tulajdonú földön. Ez különösen nehézzé teszi azok helyzetét, akik nem egy már működő családi gazdaságba lépnek be, hanem önállóan szeretnének gazdálkodást kezdeni.

A finanszírozás is komoly megoldandó probléma. Egy, Goda Pál által idézett uniós felmérés szerint a fiatal mezőgazdasági termelők esetében két-háromszor nagyobb a hitelkérelem elutasításának valószínűsége. A leggyakoribb okok között az új vállalkozások magasabb kockázata, a megfelelő ingó- és ingatlanfedezet hiánya, valamint a nem megfelelő üzleti terv szerepel.

Ugyanakkor a gazdaságátadás másik oldala sem egyszerű. Az átadók többsége családon belül szeretné megoldani a gazdaság jövőjét, és az átadó vezetők kétharmada az irányítás átadása után sem szeretne teljesen megválni az üzemtől. A 65 év feletti válaszadók több mint fele pedig azt sem tudta, illetve nem döntötte el, meddig kíván még gazdálkodni. Jól mutatja az elöregedést a gazdaságokat irányítók korstruktúrája: 2010 és 2023 között a 35 év alatti üzemvezetők aránya 23,4 százalékkal csökkent, a 65 év felettieké viszont 32,7 százalékkal nőtt. Mindez akkor válik igazán komoly kérdéssé, amikor a következő generációnak már nem ugyanabban a természeti környezetben kell gazdálkodnia, mint elődeinek – hívta fel a figyelmet Goda Pál.

Egyszerre melegebb és szárazabb

Az éghajlatváltozás ma már nem egy távoli jövő problémája. Az AKI HungaroMet-adatokra épülő összeállítása szerint jelentősen változtak Magyarország éghajlati viszonyai az 1961–1990-es és az 1991–2020-as időszak között. A hőmérsékleti adatok ugyanezt támasztják alá: 1901 óta a legmelegebb év 2024 volt, 12,94 Celsius-fokos országos átlaggal, a második 2023, a harmadik 2019, az ötödik 2022, míg 2025 a hetedik helyen állt. A legszárazabb évek rangsorában 2025 a negyedik helyre került, 453,2 milliméteres országos csapadékkal. 

Ez pedig közvetlenül megjelenik a mezőgazdasági kockázatokban. Az AKI adatai szerint 2014 és 2025 között a kárenyhítő juttatások 73,4 százaléka aszálykárhoz kapcsolódott. A tavaszi fagykár 14,6 százalékot tett ki, míg a jégeső, belvíz, felhőszakadás és viharkár együttesen is jóval kisebb részt képviselt. Az elmúlt években mintegy 146 milliárd forint kárenyhítő juttatást fizettek ki az aszálykárral érintett településeken. A 2026. augusztus 31-i állapot szerint már 1,501 millió hektár károsodott, ebből 1,413 millió hektárt érintett aszálykár. 

A következő évtizedekre vonatkozó előrejelzések alapján Északkelet-Magyarországon a következő ötven évben több mint 2 Celsius-fokkal nőhet az éves átlaghőmérséklet, 2071-től az ország egyes részein pedig már 197 olyan nap lehet, amikor a napi maximum eléri a 30 Celsius-fokot. A legnagyobb csapadékmennyiség-csökkenés is éppen Északkelet-Magyarországon várható. A mezőgazdaság számára ez azt jelenti, hogy a korábbi termelési tapasztalatokra már nem lehet alapozni, így a kérdés már az, hogyan alakítsuk át a gazdálkodást az új körülményekhez.

Az öntözés korlátai

Az aszály egyik kézenfekvő válasza az öntözés, de Goda Pál előadásában arra is rámutatott, hogy ennek lehetőségeit nem szabad túlbecsülni. A víz rendelkezésre állása mellett a domborzat, a talaj, a természetvédelmi szempontok, a vízkészlet és az éghajlat is meghatározza, hogy egy terület öntözhető-e. Az infrastruktúra szintén korlát. Magyarország mesterséges csatornahálózatának teljes hossza mintegy 42–46 ezer kilométer, de a vízgazdálkodási rendszerek közel fele a belvíz elvezetését szolgálja. A mintegy 15–19 ezer kilométernyi üzemi, magán- vagy harmadlagos csatornák egy részénél pedig a tulajdonosi és műszaki viszonyok sem tisztázottak teljeskörűen. 

Az AKI számításai ezért jóval szűkebb lehetőséget mutatnak, mint amit az öntözésről gyakran hallani. Környezeti szempontból a felszíni víztestek esetében 288 ezer hektár, talajvíz-hasznosítás mellett 168 ezer, rétegvíz esetében pedig 92 ezer hektár adódik öntözésre ajánlható területként. Ezek ugyanakkor részben átfedik egymást, tehát nem összeadható értékek. Az AKI további lehetőségként mintegy 38 ezer hektár potenciálisan vízvisszatartásra alkalmas mélyfekvésű területet is azonosított. 

A múlt adatai arra is figyelmeztetnek, hogy Magyarország korábban sem öntözött több millió hektárt. Az 1970-es évek közepén volt a legnagyobb a tényleges öntözött terület, mintegy 308 ezer hektárral, az utóbbi évtizedekben pedig ennél jóval kisebb területeken folyt mesterséges vízpótlás. Az öntözés tehát nem lehet általános recept a klímaváltozásra, és ahol nincsenek meg a feltételei, ott más megoldást kell keresni: vízvisszatartást, a talaj vízmegtartó képességének javítását, termesztéstechnológiai változtatást vagy akár más növény termesztését.

Van ahol a kukoricának is van jövője

A szántóföldi növénytermesztés továbbra is a magyar mezőgazdaság meghatározó ágazata, az AKI adatai szerint a termelési értékben és a foglalkoztatásban is kiemelt szerepet tölt be. Az intézet számításai szerint ugyanakkor a különböző ágazatokban eltérő gazdasági méret szükséges ahhoz, hogy egy kétkeresős család az ipari szektorban realizálható átlagos jövedelemszintet elérje. A szántóföldi növénytermesztésnél ez támogatásokkal számolva 65 hektár. Az ennél kisebb gazdaságok aránya 90 százalék, számuk mintegy 101 ezer, ugyanakkor a termelésből, illetve kibocsátásból körülbelül 30 százalékkal részesednek.

A méret mellett azonban egyre fontosabb a természeti adottságokhoz való illeszkedés. A búza az AKI 2019–2025 közötti számításai alapján támogatásokkal együtt továbbra is pozitív ágazati eredményt tudott elérni, még ha a jövedelmezőség jelentősen változott is. A 2025-re vonatkozó becslés támogatással, földbérleti díj nélkül 298 ezer forint hektáronkénti ágazati eredményt mutat, támogatás nélkül pedig 58 ezer forintot. A szója már jóval sérülékenyebb. A 2025-re becsült ágazati eredmény támogatással 268 ezer forint hektáronként, támogatás nélkül viszont mínusz 58 ezer forint. 

A leglátványosabb a probléma a kukorica esetében. Az öntözetlen kukoricatermelésnél, földbérleti díj nélkül, az AKI 2025-re támogatással együtt is mínusz 22 ezer forintos hektáronkénti ágazati eredményt becsült. A támogatással számolt eredmény a korábbi években is jelentősen csökkent: a 2021-es hektáronkénti 383 ezer forintról 2024-re 277 ezerre, 2025-re pedig 219 ezer forintra. A támogatás nélküli eredmény pedig 77 ezerről esett az említett mínusz 22 ezer forintra. 

Mindez látszik a termőterület változásában is. A kukorica betakarított területe 2015-ben még 1,146 millió hektár volt, 2021-ben 1,055 millió hektár, 2022-ben 817 ezer, 2023-ban 771 ezer, 2024-ben 883 ezer, 2025-ben pedig 737 ezer hektár. Az AKI 2026-ra 575 ezer hektáros területet becsül. 

Goda Pál szerint ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy Magyarországon nincs jövője a kukoricának. Az előadó a KITE 2025-ös térképén mutatta be, hogy vannak olyan térségek, ahol egyik vizsgált növénynél sem jelentkezett számottevő kockázat, más területeken azonban a kukorica már nem termeszthető extra jövedelemmel, sőt vannak olyan térségek is, ahol a kukorica mellett a napraforgó, illetve bizonyos térségekben a búza jövedelmezősége is romlik.

Goda Pál szerint a legfontosabb üzenet a területi különbségek erősödése.
Egyre kevésbé lehet tehát országos átlagokból kiindulva megmondani, hogy mit érdemes termelni Magyarországon. A kérdés az lesz, hogy adott természeti adottságok és gazdasági feltételek mellett mit érdemes termelni az adott térségben.

Az alkalmazkodóképesség a kulcs

Goda Pál felidézte a hagyományos közgazdasági megközelítést, amely három kategóriával dolgozik: eltartóképes, életképes és versenyképes mezőgazdasággal. Előadásának záró gondolataként azonban már kifejezetten az alkalmazkodó ellenálló-képesség szükségességét állította a középpontba. Ez azért fontos, mert egy gazdaság ma még lehet életképes, miközben néhány év múlva már nem az. Lehet versenyképes, de ha a természeti környezet, a piac, a munkaerő vagy a finanszírozás feltételei megváltoznak, a korábbi üzleti modell már nem biztos, hogy működik.

Az alkalmazkodóképesség ezért azt jelenti, hogy a gazdaság képes időben változtatni. A generációváltásnál például nem pusztán azt kell eldönteni, ki legyen a következő gazda, hanem azt is, hogy milyen gazdaságot ad át az egyik generáció a másiknak. Az öntözésnél nem az a kérdés, hogy öntözzünk-e, hanem hogy hol van erre reális lehetőség, milyen vízkészletből és milyen növények esetében. A kukoricánál pedig nem az a kérdés, van-e jövője Magyarországon, hanem hogy mely területeken, milyen technológiával és milyen kockázat mellett lehet még gazdaságosan termeszteni.

A társadalmi, a gazdasági és a természeti környezet változását az agrárium nem tudja megállítani, viszont tud hozzájuk alkalmazkodni – nyomatékosította. A kérdés most így nem az, hogy milyen lesz a magyar mezőgazdaság tíz vagy húsz év múlva, hanem inkább az, hogy a gazdálkodók képesek lesznek-e időben változtatni, gyorsan reagálva a körülmények változására.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza