2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Kihívásokkal küzd a biogazdálkodás

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás | Forrás: Agrárium infó, 2026/11/05

A hazai ökológiai gazdálkodás (biogazdálkodás) az elmúlt évtized dinamikus növekedése után jelenleg egy stabilizálódó, strukturális kihívásokkal küzdő, de folyamatosan támogatott ágazatként jellemezhető. Az ellenőrzött területek mérete mára megközelíti a 400 ezer hektárt (a KSH legfrissebb adatai szerint 384 ezer hektár felett jár), ami a teljes hazai mezőgazdasági terület több mint 6-7 százalékát teszi ki.

Az ökogazdálkodás terjedésének legfőbb motorja a támogatási rendszer. A Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terv keretében megvalósuló, 2025–2029-es Ökológiai gazdálkodás támogatása (ÖKO) programra tervezett teljes forrásösszeg 64 milliárd forint. A hivatalos pályázati felhívás alapján ez a keretösszeg az 5 éves kötelezettségvállalási időszakra szól (2025. január 1-től 2029. december 31-ig). Ez az összeg kifejezetten a területalapú, normatív támogatások kifizetését fedezi, amelyeket a gazdák évente, hektáronként kapnak meg a vállalt kultúrától (szántó, gyep, ültetvény) és attól függően, hogy átállási fázisban lévő vagy már átállt területről van-e szó. Az Agro-ökológiai Program (AÖP) szintén jelentős pluszforrásokat juttat a fenntartható gyakorlatokat alkalmazó termelőknek. Az adminisztráció bizonyos pontokon rugalmasabbá vált (például a kötelező képzések elvégzésének határideje egyről két évre nőtt), ami megkönnyíti a gazdák helyzetét.

A támogatásfüggőség azonban jelentős kockázatokat hordoz a jövőt illetően. A függőség elsősorban strukturális kockázatot jelent, mert sok gazdaság kizárólag a magas területalapú öko-támogatások (KAP) megszerzése érdekében váltott biogazdálkodásra (különösen a gyepek és extenzív szántók esetében). Náluk hiányzik a valódi piaci motiváció: nem a piacra termelnek, hanem a támogatási feltételek teljesítésére. Ha a támogatási ciklusok változnak, ezek a területek könnyen kieshetnek a rendszerből.

Az ágazat legnagyobb problémája az alacsony feldolgozottsági szint, ami azért hátrány, mert a hazai bio alapanyagok jelentős része alacsony feldolgozottsági szinten, alapanyagként kerül exportra (főként német, osztrák, olasz piacokra). A hazai élelmiszeripar bio-vertikuma gyenge, így a magasabb hozzáadott értékű késztermékekből származó profit nem a hazai termelőknél csapódik le. 

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) legfrissebb piacelemzése szerint a biotermékek kiskereskedelmi forgalma 2023 és 2025 között 28 százalékkal nőtt, elérve az 53,8 milliárd forintot, miközben az eladott mennyiség is 26 százalékkal bővült. A biotermékek értékesítési forgalma ezzel 14 százalékponttal gyorsabban nőtt, mint a KSH által mért teljes élelmiszer- és italkiskereskedelemé, ami az erősödő fogyasztói keresletet és a kisebb inflációs kitettséget jelzi. A kedvező piaci trendek fontos növekedési lehetőséget jelentenek a hazai bio-szektor számára: a következő évek fontos feladata, hogy a bővülő fogyasztói kereslet egyre nagyobb arányban találkozzon hazai alapanyagból előállított, magasabb hozzáadott értékű biotermékekkel.

Az ÖMKi és a minősítést végző szervezetek (pl. Biokontroll Hungária) kiemelt figyelmet fordítanak a fogyasztói edukációra, hogy a vásárlók felismerjék és értékeljék a valódi, ellenőrzött ökológiai élelmiszereket. Az ÖMKi nemrégiben indította el például a Világítótorony Ökogazdaságok Hálózatát, hogy a jól működő biogazdaságok gyakorlati példákon keresztül adják át a tudást mind a gazdatársaknak, mind a nagyközönségnek.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza