2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A Hungaro-Corn Kft. a hazai és a nemzetközi ökológiai piac egyik stabil meghatározó szereplője

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás | Szerző: H. Gy., 2026/11/06

A szarvasi székhelyű Hungaro-Corn Kft. a hazai és a nemzetközi ökológiai piac egyik meghatározó és stabil szereplője. A cég egy családi gazdaságból fejlődött ki, 2011-ben alapították, és Besenczy Zoltán ügyvezetésével az ország egyik legfontosabb bio-integrátori szervezetévé nőtte ki magát. A vállalat helyzete, piaci pozíciója és tevékenysége közvetlenül összekapcsolódik az ökológiai termeléssel és a célzott támogatási rendszerekkel. Besenczy Zoltánnal beszélgettünk.

Besenczy Zoltán a piaci pozícióról és integrátori szerepről elmondta, hogy a Hungaro-Corn Kft. nem csupán egy önálló biotermelő vállalkozás, hanem egy országos ökológiai csemegekukorica- és zöldborsó-integrációt működtet. Ennek keretében összefogja a hazai biogazdálkodókat, és stabil hátteret biztosít számukra. A partnerei által megtermelt árut felvásárolja, ezzel jelentős terhet vesz le a kisebb gazdák válláról. A zöldborsót 300 hektáron, míg a csemegekukoricát ezer hektáron termeltetik. A csemegekukorica és zöldborsó mellett öko-gabonafélék (őszi búza, napraforgó, szója, árpa) felvásárlásával és kereskedelmével is foglalkoznak.


Besenczy Zoltán
ügyvezető

Szigorú termeltetési technológia

A családi gyökerű vállalat kifejezetten a szigorú nyugat-európai, svájci és skandináv prémium piacokra termeltet, így technológiai és minőségi elvárásaik is ehhez igazodnak. A vállalat szigorú minőségi követelmények szerint dolgozik, termékei rendelkeznek a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és a svájci Bio Suisse tanúsítványaival is. A vállalat technológiája a precíz agrotechnikára és a zéró toleranciás öko-növényvédelemre épül. A zéró toleranciás öko-növényvédelem és a precíz agrotechnika lényege, hogy a biogazdálkodásban nem utólag oltjuk el a tüzet, hanem a technológia minden egyes lépésével megelőzzük a bajt. Mivel nincsenek felszívódó, drasztikus hatású kémiai növényvédő szerek, a gazda nem hibázhat: a növényvédelem itt nem egy permetezést, hanem egy komplex, patikamérlegen kiszámított rendszert jelent.

A Hungaro-Corn Kft. által is megkövetelt technológia három pillérre épül. Az agrotechnikai precizitással, mint az első védvonallal a növényvédelem már a vetőmag földbe kerülésével elkezdődik. A zéró tolerancia jegyében a csemegekukoricát milliméterre pontos mélységbe és tőtávolságra vetik. Ha a növények egyszerre, „robbanásszerűen” kelnek ki, azonnal versenyelőnybe kerülnek a gyomokkal szemben. Vegyszeres gyomirtás hiányában a gyomokat fizikai úton kell elpusztítani. Ehhez GPS-vezérelt, kamerás sorközművelő kultivátorokat és precíziós fésűs küllőskapákat használnak. A kamerarendszer centiméteres pontossággal követi a kukoricasort, így szinte a növény töve mellett is kivágja a gyomot anélkül, hogy a kultúrnövényt megsértené.

A kártevők ellen a zéró tolerancia kulcsa a biológiai fegyverek. A csemegekukorica két legnagyobb ellensége a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke. Ha a hernyó rágásnyomot hagy a csövön, vagy jelen van a szemek között, az ipari feldolgozó (hűtőház/konzervgyár) azonnal visszautasítja a tételt. A bio-védekezés itt időben azonnali, tűpontos időzítést igényel.

A technológia harmadik pillére, hogy ahelyett, hogy a betegségeket gyógyítanák, a növény saját immunrendszerét erősítik meg, hogy ellenálljon a stressznek (pl. hőség, aszály, gombás fertőzések). Engedélyezett algakivonatokkal, aminosavakkal és huminsavakkal kezelik az állományt, ami olyan a növénynek, mint az embernek a vitamin: a kezelt kukorica szövetei erősebbek, vastagabbak lesznek, így a gombás betegségek (pl. golyvás üszög) sokkal nehezebben tudnak áthatolni a növény bőrszövetén.

Exportpiacokon nőtt a konkurencia

A magyar exportőrök piaci helyzete az elmúlt időszakban érezhetően gyengült és rendkívül feszültté vált. Nem azzal van a probléma, hogy a magyar bio-csemegekukoricát és zöldborsót ne keresné a piac, hanem azzal, hogy az értékesítés nyereségtartalma drasztikusan beszűkült, és a nemzetközi konkurenciaharc miatt sokkal nehezebb nyereségesen eladni a termékeket. Az ügyvezető hangsúlyozza, hogy a csemegekukorica és a zöldborsó értékesítési lehetőségeit külön kell választani a többi biotermékektől. A búzát és a napraforgót a betakarítás után azonnal exportálják, és külföldre szállítják, míg a csemegekukoricát és a zöldborsót hazai hűtőházakba szállítják be, ahonnan kész termékként (fagyasztva, konzervben) exportálják a nyugat-európai, a svájci és a skandináv piacokra.

A hazai csemegekukorica- és zöldborsó-ágazat szinte teljes mértékben exportorientált, ami fokozottan igaz az ökológiai (bio) minősítésű termékekre is. Mivel a belső magyarországi piac rendkívül kicsi, a megtermelt mennyiség túlnyomó többsége külföldön talál gazdára, feldolgozott (fagyasztott vagy konzerv) formában. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB legfrissebb adatai szerint csemegekukoricából a hazai szükséglet hússzorosát, míg zöldborsóból az öt-hatszorosát állítjuk elő. A prémium árú ökotermékek elsődleges célországai Németország, Ausztria, Franciaország, Svájc és a skandináv államok. Ezen piacok fizetőképes kereslete tartja el a magasabb önköltségű bio-integrációkat.

Az exportpiac jelenleg kifejezetten ellentmondásos és erős nyomás alatt áll. Európába óriási mennyiségben áramlik be az olcsó kínai csemegekukorica, ami elsősorban a konvencionális és a HoReCa (vendéglátó) szektort érinti, de közvetve lenyomja a teljes európai árszintet, így a biotermékeknél is szűkíti a nyereséget. A korábbi évek hullámzó terméseredményei és a piac lassulása miatt a feldolgozóknál komolyabb átmenő készletek halmozódtak fel.

Emiatt a nemzetközi kereslet némileg mérséklődött, ami az elmúlt időszakban a termőterületek csökkenéséhez vezetett. 
Magyarországon a magas öntözési és inputanyag-költségek miatt drágán termesztünk. Az öko-piacon a szigorú minősítési előírások miatt még magasabbak a költségek, így a nemzetközi piacon a magyar áru csak kifogástalan, prémium minőséggel tud versenyben maradni. A pozíciók megtartása érdekében a hazai integrátorok a fagyasztott (IQF) prémium ökotermékek termesztését preferálják, mivel jelenleg a hűtőipar pozíciói nemzetközileg stabilabbak, mint a konzerviparé.

Miért a biogazdálkodás a megoldás?

Az aszály és a klímaváltozás kettős hatást gyakorol a hazai biogazdálkodásra: egyszerre jelenti a szektor legnagyobb növekedési gátját és a legerősebb szakmai igazolását. Bár az időjárási szélsőségek fizikai határok közé szorítják a termelést, a klímaválságra az ökológiai szemlélet adja a legidőtállóbb válaszokat. A biogazdálkodás tiltja a talajt kizsigerelő, nehéz művelést és a műtrágyázást. A rendszeres szervesanyag-utánpótlásnak és a takarónövények használatának köszönhetően a talajok képesek a hirtelen lezúduló záporokat magukba szívni és megtartani, míg a konvencionális, porosodó talajokról a víz egyszerűen elfolyik, fogalmazott az ügyvezető. 

A növekvő aszályhajlam és az eltolódó évszakok (pl. a májusi hőségek vagy a téli csapadék elmaradása) ugyanakkor komoly nyomást helyeznek a bio-szektorra. A melegebb telek miatt a kártevők és kórokozók korábban ébrednek, és több generációjuk fejlődik ki egy szezonban. Vegyszerek hiányában a biogazdáknak sokkal kisebb a hibalehetőségük: ha a hőség miatt felgyorsul a kártevők rajzása, a biológiai védekezéssel (pl. hasznos rovarok kijuttatásával) napra pontosan kell reagálni, különben oda a termés. Az aszály a bio-állattenyésztést is sújtja, mert nincs elég legelő és bio-tömegtakarmány, ami láncreakcióként érinti a növénytermesztést is, mivel drasztikusan lecsökken az öko-növénytápláláshoz elengedhetetlen minőségi szerves trágya mennyisége.

Ahogy a csemegekukoricánál és a zöldborsónál is látható, az aszály miatt kiépített öntözőrendszer nélkül ma már szinte lehetetlen kockázatmentesen bio-zöldséget termeszteni. Az öntözésfejlesztés viszont óriási tőkeberuházást igényel, ami a kisebb gazdaságokat elriasztja az átállástól. A vállalat területeinek több mint 90 százalékán főként lineár rendszerekkel megoldott az öntözés, de vannak még fúrt kútból öntöző gazdálkodók. 

A precíz technológiának köszönhetően az idei aszályos év ellenére a vállalat kiváló terméseredményekkel büszkélkedhet. Besenczy Zoltán elmondta, hogy több, mint 1500 tonna zöldborsót, kukoricából több mint 12 ezer tonnát vittek be a hűtőházakba. Mindezek ellenére az is bebizonyosodott, hogy a fúrt kutas öntözési rendszerek már nem biztonságosak, mert a kutak kiszáradnak, ellentétben a nyílt vízi lineár öntözési rendszerekkel. Az ökológiai zöldségtermesztés öntözés nélkül elképzelhetetlen, jelentette ki az ügyvezető. A vállalat csak olyan céggel hajlandó integrátori szerződést kötni, ahol az öntözés már megoldott. Fontos volna, hogy az országban megtartsuk a vizet, ehhez víztározókra volna szükség, mondta az ügyvezető. 

Biztató a jövő

Mivel a hagyományos gazdálkodásról a bio-gazdálkodásra való átállás 2-3 éves folyamata alatt a gazdáknak magasak a költségeik, az integráció biztonságot nyújt. A Hungaro-Corn Kft. a partnerségen keresztül hosszú távú, előnyös szerződésekkel segíti a gazdákat abban, hogy a támogatások mellett a piaci értékesítésük is biztosított legyen. A cég kizárólag szintetikus vegyszerektől és műtrágyáktól mentes technológiát követel meg a partnereitől, így az integrált gazdák közvetlenül a támogatások (pl. az Agro-ökológiai Program) előírásainak megfelelő módszereket alkalmaznak a gyakorlatban.

A jövőt illetően Besenczy Zoltán kijelentette, hogy szűkek a termékpaletta fejlesztési lehetőségei, ugyanis az idén próbálkoztak lencsével, csicseri borsó termesztésével, de mérsékelt volt a piaci érdeklődés ezek iránt. Biztos piaca alapvetően a tönkölybúzának, az őszi búzának, a napraforgónak és az ipari zöldségeknek van, viszont a csemegekukorica és a zöldborsó piaca növekszik, tehát a prémium vásárló továbbra is hajlandó megfizetni a kiváló minőséget, mondta végezetül Besenczy Zoltán.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza