Új vízforrások és mérhető környezeti adatok az agrárium szolgálatában

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás | Forrás: www.klarwin.hu, 2026/11/07

Az ügyfeleinkkel folytatott egyeztetéseken gyakran az alapoknál kezdünk. Attól, hogy két üzem szennyvizet termel, még nem ugyanarra a berendezésre van szükségük. Eltérhet a szervesanyag-terhelés, a sótartalom, a lebegőanyag mennyisége, és az is, mennyire ingadozik az összetétel. Ráadásul mást várunk a tisztított víztől, ha befogadóba kerül, ha egy üzemi folyamatba vezetjük vissza, vagy ha öntözésre szeretnénk használni.

Ezt a különbséget mindig tisztázzuk, mielőtt berendezést ajánlunk. A technológiát a szennyvízhez és a tervezett felhasználáshoz választjuk. Egy korábban bevált berendezés sem ad automatikusan választ egy másik telephely problémájára.

2016 óta dolgozunk a hazai vízipari és környezetvédelmi piacon. Víz- és szennyvízkezeléssel, hulladéklerakók csurgalékvizének tisztításával, vízveszteség-monitoringgal és levegőminőség monitoring endszerekkel foglalkozunk. A berendezések kiválasztása mellett a telepítésben, a karbantartásban és az üzemeltetés támogatásában is részt veszünk.

Horváth Erika
ügyvezető

Előbb a vizet kell megismerni

Egy gazdaság vagy élelmiszeripari üzem számára a víz újrahasználata akkor válik valódi lehetőséggé, ha a rendszer a mindennapi működésbe is beilleszthető. Ehhez tudni kell, mennyi víz keletkezik, hogyan változik a minősége, és mekkora mennyiségre lenne szükség a felhasználás helyén.
Öntözésnél a mikrobiológiai jellemzők mellett például a sótartalom, az egyes ionok mennyisége, a talaj tulajdonságai és a növény igénye is számít. A kijuttatás módja, az emberek és állatok lehetséges kitettsége, valamint a felszín alatti vizek védelme szintén befolyásolja a követelményeket.

Ügyvezetőnk, Horváth Erika a Portfolio Sustainable World konferenciáján is azt hangsúlyozta, amit a projektjeinkben követünk: a kiinduló és az elérni kívánt vízminőség alapján állítjuk össze a kezelési sort. Ez a költségek miatt sem mellékes: a szükségtelen tisztítási lépések beruházási és üzemeltetési többletet jelentenek, miközben az elégtelen kezelés meghiúsíthatja a felhasználást.

Többféle szennyvízhez többféle megoldás

Kínálatunkban a PPU ClearFox konténeres szennyvíztisztítói és a membrántechnológiák egyaránt szerepelnek. Ezek alkalmazása a feladattól függ; megfelelő kialakításban egymásra épülhetnek.

Szerves anyaggal terhelt szennyvíznél például biológiai kezelésre lehet szükség, amelyhez PPU ClearFox rendszer is választható. A későbbi hasznosítás dönti el, kell-e további szűrés, fertőtlenítés vagy sócsökkentés.

Az ultraszűrés, röviden UF, a lebegőanyagok és a zavarosság csökkentésében kap szerepet. A membrán tulajdonságaitól és állapotától függően mikroorganizmusokat is visszatarthat. Fordított ozmózis előtt előkezelésként alkalmazható, hogy kedvezőbb minőségű víz kerüljön a következő membránlépcsőre.

A fordított ozmózis, vagyis RO az oldott sók és számos további oldott összetevő mennyiségét csökkenti. Ha a tervezett felhasználást a sótartalom akadályozza, akkor az UF önmagában nem oldja meg a feladatot. Más esetben viszont nincs szükség RO-ra. Ezt a különbséget a vízvizsgálatok és a felhasználás követelményei alapján lehet eldönteni.

Az RO-nál a tisztított víz mellett koncentrátum keletkezik, amelyben feldúsulnak a visszatartott összetevők. Ennek további kezelését is meg kell tervezni. A teljes költséghez hozzátartozik az energia, a vegyszer, a membránok tisztítása és a maradékáramok kezelése; az előállított víz mennyiségét ezekkel együtt érdemes értékelni.

A pilotból a tervezéshez kaptunk adatokat

Egy hazai kommunális szennyvíztisztító telepen egy tervezett erdőterületi vízpótlás előkészítéséhez kapcsolódó próbaüzemben vettünk részt. A telepről kilépő, már megtisztított szennyvizet kezeltük tovább, előszűrés, ultraszűrés és fordított ozmózis alkalmazásával.

Biztosak voltunk az alkalmazott technológiában. A pilot során az adott vízzel, helyszíni körülmények között gyűjtöttünk adatokat a további tervezéshez. A sótartalom csökkentése mellett partnerünk a nitrátcsökkentés tapasztalatát is kiemelte a próbaüzemről készült beszámolóban. Ez számára a későbbi kezelési sor egyszerűsítésének lehetőségét is felvetette.

A berendezésből több ponton lehetett mintát venni: a beérkező vízből, az UF és az RO után, illetve a koncentrátumból. Így az egyes kezelési lépések hatását külön is vizsgálhattuk.

A többhetes működés az üzemeltetésről is információt ad. Követhető a bejövő víz változása, a vegyszerigény, a visszamosatások és tisztítások gyakorisága, valamint az energiafogyasztás. Az előállított víz mennyiségével együtt ezekből készíthető előzetes kalkuláció.

A legnagyobb korlátot a szabályozásban látjuk

Tapasztalataink szerint a hazai víz-újrahasználat szélesebb elterjedésének legnagyobb akadálya jelenleg a jogszabályi háttér. Műszakilag többféle felhasználáshoz előállítható megfelelő minőségű víz, de a hasznosítást a hatályos előírások keretei között kell megtervezni.
A mezőgazdasági öntözési célú újrahasználat európai keretét az EU 2020/741 rendelete adja. Vízminőségi osztályokat, ellenőrzési kötelezettségeket és kockázatkezelési követelményeket határoz meg. Magyarországon emellett a hazai szabályokat is alkalmazni kell.

Az 50/2001. kormányrendelet a települési tisztított szennyvízből előállított visszanyert vízzel öntözhető terménykört a D osztályhoz kapcsolódó, nem élelmezési és nem takarmányozási célú ipari növényekre, energianövényekre és vetőmagkultúrákra korlátozza. A jobb vízminőség önmagában nem teszi jogszerűvé más növények öntözését.

Az előkészítésbe ezért időben be kell vonni a vízszolgáltatót, a felhasználót, a tervezőket és az illetékes hatóságokat. Ezzel párhuzamosan a víz szállítását és tárolását is vizsgálni kell. A szennyvíztisztító folyamatosan működik, az öntözési igény viszont szezonális. A vezeték, a szivattyúzás és az esetleges tározás költsége döntően befolyásolhatja egy projekt megvalósíthatóságát.

Mit mutat meg a folyamatos levegőminőség-mérés?

Az agrárüzemek környezeti feladatai között a levegőminőség és a szaghatások követése is helyet kap. Egy állattartó telepen, trágyakezelőnél vagy komposztálónál rövid idő alatt is megváltozhat a terhelés. Előfordulhat, hogy az időszakos mérés éppen nem rögzíti azt az eseményt, amelyet a környéken élők érzékeltek.

Az általunk kínált Oizom rendszerekkel a készüléktől és a szenzorkonfigurációtól függően például ammónia, hidrogén-szulfid, összes illékony szerves vegyület vagy szálló por követhető. A folyamatos adatsor megmutathatja a koncentrációemelkedések időpontját és hosszát. A szélirány és a szélsebesség ismerete segít az adatok értelmezésében.

Az üzemeltetési naplóval összevetve már vizsgálható, hogy egy komposztforgatás, anyagmozgatás vagy szennyvízkezelési művelet idején mi történt a mérőpont környezetében. Az egybeesés önmagában még nem bizonyítja az eredetet, de támpontot ad a kivizsgáláshoz. A később bevezetett változtatások hatása ugyanezzel az adatsorral, az időjárás és az üzemmenet figyelembevételével értékelhető.

A gázkoncentrációt és a szagkoncentrációt külön kell kezelni. Az ammónia vagy a hidrogén-szulfid értékéből nem számítható általános képlettel olfaktometriás szagegység. A szenzoros megfigyelés a célzott szagvizsgálatok előkészítését is segítheti azzal, hogy kijelöli a vizsgálandó időszakokat és körülményeket.

Az IED 2.0 az állattartó telepeket is érinti

A kibocsátások kezelése az uniós szabályozás változása miatt is figyelmet igényel. Az IED 2.0 néven ismert, módosított ipari és állattartási kibocsátási irányelv a meghatározott méretet elérő sertés- és baromfitartó telepekre is kiterjed.

A fő küszöbök sertéstartásnál 350, kizárólag tojótyúkok tartásánál 300, más baromfikategóriáknál 280, sertés és baromfi vegyes tartásánál 380 állategység. Az állategység nem állatdarabszám: az érintettség megállapításához az átszámítási szabályokat, a tartási módot és a kivételeket is figyelembe kell venni.

Az állattartásra kidolgozott egységes működési feltételek a levegőbe jutó ammónia, valamint az állatok által kiválasztott nitrogén és foszfor csökkentésére is irányulnak. Ebben a takarmányozás, az állattartó épületek kialakítása és a trágyakezelés egyaránt szerepet kap. Az új feltételeket a telepek méretétől függően, 2030 és 2032 között fokozatosan kell alkalmazni.

Az Oizom rendszereivel az üzemeltetés oldaláról tudjuk támogatni a felkészülést. Az ammóniakoncentráció követése például segíthet egy beavatkozás értékelésében. A környezeti koncentráció önmagában nem határozza meg a telep teljes kibocsátását, és a szenzor telepítése nem jelent automatikus jogszabályi megfelelést. A mérési feladatot az adott ellenőrzési követelményekhez kell igazítani.

A víz újrahasználatában komoly lehetőséget látunk. Megvan hozzá a műszaki tudásunk és a technológiánk; a szélesebb hazai alkalmazáshoz a szabályozási feltételek változását is fontosnak tartjuk. Minden projektünket az adott víz és a felhasználási cél megismerésével kezdjük. A környezeti monitoringot is ebből a gyakorlati nézőpontból közelítjük meg: olyan adatokat szeretnénk adni partnereinknek, amelyekkel könnyebb dönteniük a telep mindennapi működéséről.

Klarwin Magyarország Kft. | www.klarwin.hu I  erika.horvath@klarwin.com

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai