A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél

Kategória: Agrárgazdaság, Gépesítés, Növénytermesztés | Szerző: (Hajtungy), 2026/11/08

A FruitVeB 2012 óta folyamatosan kéri, igényli, hogy az ágazatban a 27 százalékos áfakulcs helyett 5 százalék legyen a zöldség és gyümölcstermékekre az áfa, kezdte a beszélgetést Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke. Régóta lobbizott ezért a lépésért az ágazat, már csak azért is, mert az ágazat számára ez azonnali tisztulást jelent. A TISZA kormány agrártárcája - amely a választási kampányban ígéretet tett a kertészeti termékek áfájának 5 százalékra történő csökkentésére - az alacsonyabb áfakulccsal jelentősen hozzájárulna a fekete kereskedelem visszaszorításához, aminek az aránya itthon a kertészeti ágazatban még mindig sokkal magasabb az átlagnál.

Nagypéter Sándor
a DélKerTÉSZ elnöke

Létkérdés az áfacsökkentés

Az 5 százalékos ÁFA-kulcs bevezetése nem csak a fekete kereskedelem visszaszorítását eredményezi, hanem tovább növeli az ágazat fejlődését, bővülését és a termelői együttműködések szerepét. Így ugyanis még több ember számára válhatnak elérhetővé ezek a termékek, és nőhet a kereslet a magyar zöldségek és gyümölcsök iránt is. A szakmaközi szervezet arra számít, hogy az áfa csökkentésével a fogyasztói árak is csökkennek majd, mivel a várakozások szerint a kereskedők a fogyasztók számára az ár-képzésükben megjelenítik majd az adócsökkentés hatását.

Az áfa csökkentése ma már létkérdés a kertészeti ágazatnak, mert a tisztulásban óriási szerepet játszik, ugyanakkor nem az egész ágazatot érintő intézkedést jelent, mondta az elnök. Az áfa csökkentésének hatására ugyanis másfajta ágazati szerkezet fog kialakulni. Ez alatt Nagypéter Sándor azt értette, hogy a hazai termékek aránya nőni fog, mert az ágazat szereplői előtt új perspektíva nyílik meg azzal, hogy a fekete kereskedelem visszaszorul. A termelés növekedésével a termelők stabilizálni tudják a gazdaságuk tevékenységét, így az import termékek aránya is csökken (lásd leveles zöldségek, mint káposzta, karalábé, karfiol stb.). Az elnök úgy gondolja, hogy az áfa csökkentésével szorosabb termelői együttműködések fognak létrejönni, mert így lehet a piacon hosszú távon megmaradni. A „berepülő pilóták”, a fekete kereskedelem szereplői viszont kiszorulnak, mert öt százalékos áfa mellett nem érdemes csalni, mivel megnő a kockázat.

Az árrésstopot meg kell szüntetni

Ahhoz, hogy az ágazat szervezettsége, együttműködése növekedjen, ahhoz az áfa csökkentése az elsődleges lépés, mert erre már lehet tovább építkezni, fogalmazott az elnök. Persze, nem kis összegről van szó, hiszen 150-160 milliárd forint esik ki a központi költségvetésből. S azt is látni kell, hogy az áfa csökkentés hatása nem fog egyik napról a másikra látványosan érződni. A tisztulás nem zajlik le gyorsan, hónapokra van szükség ahhoz, hogy a „berepülő pilóták”, akik most jelentősen leszorítják a piaci árakat, eltűnjenek. Az elnök azt is hozzátette, hogy amíg az állam az árrésstoppal beavatkozik a piaci folyamatokba, addig a tisztulás sem indulhat meg. Minden egyes, piaci folyamatokba történő állami beavatkozás kontraproduktívvá vált, és „abnormális” folyamatokat indít el.

Az, hogy az árrésstop bevezetése jó-e vagy sem, az a mértékétől is függ. A 10 százalékos árrésstop elhibázott lépés, mert ez az összeg nem ad mozgásteret a kereskedelemnek, mivel nem elég a saját költségek fedezésére sem.  A piaci torzulások főképp a kisebb vállalkozásokat, a vidéki kereskedelmi hálózatot sújtják, a nagyobb, akár külföldi hátterű áruházláncok kompenzálhatják a veszteségeiket más termékcsoportokon. A vállalkozásoknak kiszámítható működési környezetre van szükségük, de a fogyasztóknak is érdeke, hogy ismét a természetes piaci viszonyok érvényesüljenek, mert így az árviszonyok is stabilizálódhatnak. A feleket viszont 25-30 százalékos árréssel már lehet arra ösztönözni, hogy hatékonyan, versenyképesen működjenek, és ez már nem sértené a piaci folyamatokat. Ugyanakkor minden ilyen intézkedést átmenetileg szabad csak fenntartani, mert torzulnak a piaci folyamatok. 

Nem véletlen, hogy a FruitVeB elnöke, Dr. Apáti Ferenc is több fórumon beszélt az árrésstop kivezetésének szükségességéről. Az árrésstopról már bevezetésekor látszott, hogy súlyos gazdasági károkat okoz a hazai termelők számára. Célja az infláció enyhítése volt, ám a zöldségek és gyümölcsök 70 százalékát forgalmazó áruházláncok a 10 százalékos árrésstopra kötelezett termékeken kieső nyereséget más termékek árainak emelésével kompenzálták. A teljes termékkör átlagos árszintje tehát nem változott, viszont egyes zöldségek és gyümölcsök termelői hátrányos helyzetbe kerültek – miközben az eredeti célt nem sikerült elérni, hangsúlyozta a FruitVeB elnöke. Az árrésstop megszüntetését a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) is sürgeti, mert álláspontjuk szerint arra sem az infláció ellen, sem a magyar vállalkozások versenyképessége érdekében nincs már szükség.

Az árfigyelő rendszer problémája

„A termelői árakat negatív irányba befolyásolja az árrésstop és a kiskereskedelmi különadó is. A normál kereskedelmi folyamatokba való beavatkozás közép- és hosszú távon jelentős piaci torzulást és piaci zavarokat okozhat, és ennek a vesztesei a termelők. A piacon így is éles a verseny, éppen ezért szükség lenne az árrésstop minél gyorsabb kivezetésére, illetve a zöldség-és gyümölcs áfájának 5 százalékra csökkentésére a jövő év első negyedévéig, különben a kisgazdaságok lassan eltűnhetnek” – összegezte az árrésstoppal, áfacsökkentéssel kapcsolatos véleményét Nagypéter Sándor. 

Az új kormány már jelezte, hogy tisztában van a problémával. Bóna Szabolcs, az Agrárminisztérium új vezetője megerősítette, elérhetővé teszik mindenki számára az egészséges élelmiszereket, amelyek áfáját 5 százalékra csökkentik. „Ezzel a termelők versenyképesebbek lesznek a piacon és minden magyar hozzájuthat az egészséges hazai élelmiszerekhez. Életet lehelünk a zöldség-gyümölcs termesztésbe, a kertészeti ágazatba”, hangsúlyozta a miniszter.

A DélKerTÉSZ elnöke kitért az árfigyelő rendszer okozta problémára is. Az Orbán kormány azért vezette be az árfigyelő rendszert, hogy a fogyasztó ez alapján döntse el, hogy melyik áruházlánctól vásárol. A fogyasztók azonban az árfigyelő rendszer jelzéseire nem figyeltek, figyeltek viszont az áruházláncok beszerzői, így az árfigyelő az áruházláncok legális versenyzési terévé vált. Ennek következtében minden árfigyelő listán szereplő termék azonos áron jelent meg az áruházláncokban. A probléma az, hogy az árfigyelő rendszer arra nagyon jó, hogy a beszállítókat presszionálja a kiskereskedelem, hogy mindenhol ugyanannak az árnak kell lennie, pedig ahány áruházlánc annyiféle költségtényező merül fel a beszállítás alkalmával. Így normál körülmények között lehetetlen egy terméket azonos önköltségi áron előállítani, és azonos beszállítói árral kalkulálni, ez pedig a termelőnek veszteséget jelent. Az elnök bízik abban, hogy az áfa csökkentése, az árrésstop, és az árfigyelő rendszer kivezetése 2027 első negyedévében megvalósul.

A klímaváltozás hatásaival is meg kell küzdeni

Az árrésstop és a zöldségekre, gyümölcsökre vonatkozó áfa mértéke mellett a klímaváltozás hatásai, így az aszály is nehezítik a magyar termelők dolgát. A hajtatott zöldségtermesztés ugyan víztakarékos termelési módnak számít, a megfelelő mennyiségű víz rendelkezésre állása nélkül azonban ez a termelési forma sem működhet. A tartós hőség emellett a növényállományt is jelentősen megterheli, ezért a termesztési és növényápolási technológiák további korszerűsítésére van szükség. A klímaváltozás miatt a termelőknek folyamatosan változtatniuk kell a technológián és a termesztési gyakorlaton. Öntözés nélkül nincs zöldségtermesztés, ezért a víznek rendelkezésre kell állnia – ennek hiánya már az egész ágazatot veszélyeztetheti, jelentette ki az elnök.

„2020 óta új gondolatokra, innovációra és gyors alkalmazkodásra van szükség. A konvencionális megoldások a fennmaradás gátja. Csakis új szemléletre, fiatalos lendületre van szükség az élet minden területén. Ez azt jelenti, hogy az alkalmazkodóképesség lehet a vezetés új motorja. Továbbra is érvényes az a hitvallás, hogy „jelenleg nem az a vezető lesz sikeres, aki a legokosabb, hanem az, aki képes lesz a leggyorsabban és legrugalmasabban irányt váltani a megváltozott körülményekhez.” – fogalmazott Nagypéter Sándor. 

A szövetkezet a korszerű logisztikai háttér, a naprakész szaktanácsadás mellett pénzügyi és finanszírozási támogatással is segíti a termelők alkalmazkodását a három éve elindított fóliakorszerűsítési és modernizációs programokkal, valamint a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó, ellenállóbb fajták kínálatával. A szélsőséges időjárás mellett ugyanis a növényvédelmi kihívások is változnak, így a jövőben a termesztésben a jelenleginél is nagyobb szerepet kaphatnak a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó, illetve vírusokkal szemben ellenálló fajták.

Hektikusan alakulnak a termelői árak

Ami az idei termelői árak alakulását illeti, három év után a növényházi paprika és paradicsom termesztésnél az első félévben volt pozitív elmozdulás a termelői árak vonatkozásában. Viszont a július és az augusztus első fele maga volt a tragédia, mert a fogyasztás Magyarországon vérszegény szintre csúszott. Az idén júliusban és augusztusban elmaradt a Balaton és környéke erős belföldi fogyasztása, ami kihatott a belföldi árakra is. Az export piacon hiába tartották magukat, a forint a tavalyi évhez képest lényegesen erősebb árfolyama miatt jelentős termelői árcsökkenést kellett elszenvedni. Így a július és augusztus első felének árai inkább lecsúsztak a 2022. év azonos időszakának szintje alá. Ősszel azonban már várhatóan normalizálódnak az árak. Annak ellenére, hogy a termelőknek a magas önköltségek és az elszabaduló inputanyagárak mellett egy lélektani határig kellett csökkenteniük a termelői árakat a fogyasztás szinten tartásáért, a szövetkezet stabil lábakon áll. A csökkenő árak miatti kiesést a belföldi áruházláncok felé szállított, minden eddigi rekordot megdöntő mennyiség és a növekvő forgalom sikeresen ellensúlyozta.

A DélKerTÉSZ termelői elsősorban zárt rendszerű technológiai fejlesztésekkel és zöldenergetikai beruházásokkal védekeznek a klímaváltozás negatív hatásai (például a perzselő nyári forróság és az aszály) ellen. Mivel a szövetkezet a hajtatott (üvegházas és fóliás) zöldségtermesztésre specializálódott, a gazdák képesek szabályozni a növények közvetlen környezetét, tompítva a külső szélsőségeket. A legfontosabb klímaadaptációs és fenntarthatósági intézkedéseik közül meg kell említeni a növényházakban a hőstressz elleni védekezést. A rendkívül forró és aszályos nyarak a zárt üveg- és fóliaházakban is kritikus hőmérséklet-emelkedést okoznak, ami ellen a termelők automatizált rendszerekkel védekeznek. Szenzorok vezérelte ernyőrendszerekkel és tetőszellőzőkkel akadályozzák meg, hogy a napfény megégesse a növényeket. Az extrém meleg napokon alacsony és magasnyomású párásító berendezésekkel finom vízköd permetezésével (hűtéssel) csökkentik a növényházak belső hőmérsékletét, így megelőzik a terméskiesést. 

Korszerű technológiákat alkalmaznak

A DélKerTÉSZ egyik legnagyobb versenyelőnye és egyben klímavédelmi fegyvere a szentesi termálvízkincs környezetkímélő kihasználása. Az üvegházak és fóliák fűtését fosszilis energiahordozók helyett nagyrészt geotermikus energiával oldják meg, s ez a zárt ciklusú rendszer radikálisan csökkenti a termelés szén-dioxid-kibocsátását. A zöld átállást a szövetkezet saját napelemparkja is támogatja, ami tiszta árammal látja el a logisztikai és hűtési folyamatokat. 

A tartós aszály miatt a vízmegtartás és a takarékosság a túlélés zálogjává vált. A termelők számítógép-vezérelt, zárt rendszerű csepegtető öntözést alkalmaznak, amely közvetlenül a növények gyökeréhez juttatja a vizet és a tápanyagot, minimalizálva a párolgási veszteséget. A modernebb üvegházakban a tetőszerkezetekről összegyűjtik és újrahasznosítják az esővizet, tehermentesítve a helyi talajvízkészletet.

A felmelegedéssel új kártevők és betegségek jelennek meg a Kárpát-medencében. A vegyi anyagok túlzott használata helyett a tagok integrált biológiai növényvédelmet alkalmaznak: kémiai szerek helyett hasznos rovarokkal (pl. ragadozó poloskákkal, fürkészdarazsakkal) és természetes módszerekkel tartják egyensúlyban a növényházat, ami óvja a környezetet és garantálja a vegyszermentes minőséget. Ezeket az egyéni üzemi beruházásokat a szövetkezet vezetése közvetlen pályázati mentorálással és technológiai háttér biztosításával támogatja.

A vízgazdálkodás problémái

Nagypéter Sándor kitért az aszályhelyezre is. Magyarországon az aszály és a kritikus vízhiány nem csupán az eső elmaradása miatt alakul ki, hanem a klímaváltozás és az elhibázott, elavult vízgazdálkodási rendszerünk együttes következménye. Bár él az a tévhit, hogy „víz nagyhatalom” vagyunk, valójában kiszáradóban van az ország közepe és keleti része. Az elnök szerint a hazai aszály- és vízválság mögött több ok is húzódik. Hazánkban az átlaghőmérséklet a XX. század eleje óta közel 2 °C-kal emelkedett, különösen a nyári hónapokban. Minden egyes 1°C melegedéssel a légkör körülbelül 7 százalékkal több vízgőzt képes befogadni. Emiatt a levegő szó szerint „kiszívja” és elpárologtatja a nedvességet a talajból, a tavakból és a folyókból. Ugyanannyi csapadékhiány ma sokkal súlyosabb aszályt okoz, mint 30-40 éve.

Bár az éves összegzett csapadékmennyiség drasztikusan nem csökkent, az eloszlása radikálisan megváltozott. Hosszú, akár több hónapos teljesen száraz időszakokat hirtelen lezúduló, pusztító villámárvizek és felhőszakadások követnek. A csontszáraz, megkeményedett talaj képtelen hirtelen beszívni ezt a hatalmas vízmennyiséget, így az elfolyik a felszínen ahelyett, hogy a talajvizet táplálná. 

A legnagyobb strukturális probléma az, hogy a magyar vízgazdálkodás logikája a XIX. századi folyószabályozások óta szinte változatlan: a feleslegesnek vélt vizet a lehető leggyorsabban le és ki akarjuk vezetni az országból. Évente átlagosan több milliárd köbméterrel több víz folyik ki az országból a folyóinkon, mint amennyi beérkezik hozzánk. Belvíz- és árvédelmi csatornák ezrei arra vannak kiképezve, hogy a tavaszi hóolvadásból vagy esőkből származó vizet azonnal a Dunába és a Tiszába, majd külföldre szállítsák – ahelyett, hogy ezt a vizet helyben, záportározókban vagy a tájban tartanánk meg a száraz nyári hónapokra. Még a városi infrastruktúránk is vízpazarló: egyedül Budapestről évente mintegy 100 millió köbméter csapadékvíz tűnik el úgy, hogy a csatornákon keresztül közvetlenül a Dunába vezetjük (ez nagyjából három Velencei-tónyi mennyiség). 

Magyarország felszíni vizeinek 94 százaléka külföldről érkezik hozzánk. Ha a szomszédos országokban (ahol a folyóink erednek) szintén aszály van és visszatartják a vizet, vagy a hegyekben elmarad a hóolvadás, a hazai folyók vízszintje rekordmélységbe süllyed. Ha levonjuk az átmenő folyókat, Magyarország saját belső megújuló vízkészlete a második legalacsonyabb az egész Európai Unióban. A szakemberek szerint a megoldást már nem a drága, mesterséges öntözőrendszerek kiépítése jelenti, hanem a radikális paradigmaváltás: a tájban való természetalapú vízvisszatartás.

Fejleszteni kell, nem támogatni

A támogatás- és a fejlesztéspolitikának olyan területeket kell meghatároznia, amelyek a megváltozott klimatikus problémákra adnak megfelelő válaszokat. A támogatáspolitikának is a fejlesztéseket kell előtérbe helyezni, nem pedig az alanyi jellegű támogatásokra kell koncentrálnia. Meg kell szüntetni azt, hogy mindenkit meg akarunk menteni, a jelenlegi támogatáspolitikát meg kell változtatni. Azt kell megmenteni, aki hajlandó fejleszteni úgy, hogy a fejlesztéssel önmagát, a közösséget, és a nemzetgazdaságot is szolgálja. A támogatáspolitikának a hatékony, fenntartható, eredményes gazdálkodást kell szolgálnia úgy, hogy a termelői felelősség is érvényre jusson.  

A klímaváltozás hatásai miatt szükség van a radikális vízgazdálkodási paradigmaváltásra. A fejlesztéspolitika legnagyobb prioritása a „vízelvezetés” helyett a „vízvisszatartás” finanszírozása kell, hogy legyen. Olyan infrastruktúrák kiépítésére van szükség (pl. záportározók, ellenőrzött ártéri elöntést biztosító csatornarendszerek, vizes élőhelyek rehabilitációja), amelyek alkalmasak a hirtelen lezúduló csapadék és a tavaszi többletvizek helyben tartására. A mezőgazdaságban a felszín alatti (talajvíz) készleteket kímélő, kizárólag felszíni tisztított vizekre vagy összegyűjtött esővízre épülő, precíziós öntözőrendszerek támogatását kell megvalósítani.

A mezőgazdaság támogatási rendszerét össze kell kapcsolni a klímatudatos módszerek elterjesztésével is. A talaj nedvességmegtartó képességét javító, minimális bolygatással járó (pl. no-till, takarónövényes) gazdálkodást kell ösztönözni, mivel a humuszban gazdag talaj a legjobb vízmegtartó. A szárazságnak, a hőségnek és a változó kártevő-nyomásnak ellenálló növényfajták és hibridek nemesítésének és elterjesztésének támogatását kell előtérbe helyezni, mint ahogy a DélKerTÉSZ is teszi a hajtatott termesztésben.

Égető a munkaerőhiány

A DélKerTÉSZ-nél a létszámhiány a szakképzetlen fizikai állománynál mutatkozik a legégetőbben, jelentette ki Nagypéter Sándor. A szentesi logisztikai központban a napi több tucat tonna áru mozgatásához és kiszereléséhez folyamatosan keresnek munkaerőt. A belföldi áruházláncok szigorú esztétikai és méretbeli elvárásai miatt a zöldségek válogatása, tálcázása és fóliázása folyamatos és monoton kézi munkát igényel. Ebben a munkakörben a legnagyobb a fluktuáció. A beérkező és külföldre vagy hazai láncokhoz induló ládák, raklapok fizikai mozgatására, kamionok megpakolására folyamatosan toboroznak nehéz fizikai munkát bíró jelentkezőket.

A termesztési főszezonban szintén kritikus ponton van a munkaerőhiány, ami közvetlenül a szövetkezethez tartozó mintegy 450 magángazdaságnál jelentkezik a fóliasátrakban és az üvegházakban. A paprika és paradicsom kacsolása, kötözése, levelezése és kézi betakarítása (szedése) tavasztól őszig hatalmas embertömeget igényel, amit a helyi munkaerőpiac már nem képes teljesen kiszolgálni.

Az elnök több éve hangsúlyozza, hogy a harmadik országból jövő munkavállalókra nagy szüksége van az ágazatnak. Nem véletlenül fogalmazott Nagypéter Sándor a XV. Magyar Paprika Napján úgy, hogy mára általános érvényűvé vált a hajtatott növénykultúrák termesztésénél a munkaerőhiány. Ez ellen gyorsan és hathatósan kell tenni. Ma nemcsak a fejlődés, hanem egyáltalán a termesztés elindításának is a gátja, hogy nincs rendelkezésre álló munkaerő. Tudomásul kell venni mindenkinek, nincsenek rejtett tartalékok a jelenlegi munkaerő piacon. A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott növényápolási, szedési munkára nincs és nem is lesz további hazai munkaerő. Vannak még lehetőségek a hatékonyság fokozása terén a termelésben, van még lehetőség a logisztikában az automatizálásban és a digitalizálásban, de az itt felszabaduló munkaerő nem, vagy csak nagyon kis részben fogja megoldani az akut munkaerőhiányt. Itt változásra van szükség.

Akárhogy is csűrjük csavarjuk, megkerülhetetlen az idegen munkavállalók foglalkoztatása a kis és közepes gazdaságoknál is. Amennyiben azt akarja a termelő, hogy jövedelmező gazdálkodása legyen, akkor a világpiaci árak mellett csak a hatékonyság, csak a hozam fogja megoldani a fennmaradását. Ehhez pedig rendelkezésre kell állni a megfelelő időben a megfelelő mennyiségű munkaerőnek. A hajtatásban nincs olyan, hogy majd holnap megcsináljuk. Aznap van és pontban akkor, amikor azt a termesztéstechnológia megkívánja. Ehhez pedig munkaerőre van szükség, akit a hazai munkaerő mellett harmadik országból jött munkaerővel tudunk kiegészíteni, mondta végezetül Nagypéter Sándor.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai