Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: H. Gy., 2026/11/09

Kedves Péter, kezdjük a beszélgetést azzal, hogy megjelentek az idei GOSZ-VSZT-NAK fajtakísérletek eredményei. Ezen a fajtakísérleti versenyen az Isterra mindig jól szerepelt. Így volt ez idén is? 

Szerencsére idén sem szerepeltünk rosszul. Az őszi búza korai érésű csoport élén két hibrid búza végzett, ami kicsit más kategória, mint a szabadon elvirágzott fajta, ezért ezt külön kell kezelni. Ha csak a termésátlagokat nézzük, akkor a két hibrid után egy szabadon elvirágzott fajtabúza előzi meg a mi szabadon elvirágzott fajtánkat, tehát a korai érésű csoport fajtabúza kategóriájában a második helyen végeztünk. A középérésű csoportban Celebrity fajtánk ténylegesen a dobogó második helyén végzett, ami jelzi, hogy ez a fajtánk kiváló minőséget képvisel, immár négy éve. Hangsúlyozom, hogy büszkék vagyunk arra, hogy négy éve az első és a második hely egyikén végez a Celebrity fajtánk. Ez sokat elmond a fajta alkalmazkodási képességéről és arról, hogy a különböző évjáratokban több kísérleti helyen stabil eredményeket tud produkálni.

Perczel Péter
ügyvezető

Ez az eredmény nem jelzi azt is, hogy erős a verseny? 

De igen, nagyon erős a verseny a nemesítőházak között, és idehaza is azok a cégek dominálnak, amelyek az Unió más országaiban is jelen vannak. Ez jelenti azt, hogy azok a nemesítési technikák, melyeket felhasználnak az új fajták előállítására, ezek már olyan korszerűek, és ezeknek a cégeknek akkora lehetőségei vannak az Európai Unió változatos részein tesztelni, hogy meg tudják találni azokat a fajtákat, amelyek ténylegesen nagyon változatos körülmények között, különböző évjáratokban is kiegyenlített termést produkálnak. Szerintem ez nagyon fontos a jövőnk szempontjából, mert a jövőben ezekre a fajtákra lesz leginkább szükségünk a túlélésre.

A szélsőséges időjárás az idei GOSZ-VSZT-NAK fajtakísérletek eredményeiben is megmutatkozott: jelentős különbségek alakultak ki az egyes országrészek között. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) együttműködésében zajló, egységes módszertan szerint végzett posztregisztrációs kísérletek ugyanakkor idén is értékes információkat adnak a gazdálkodók számára.

Mire kell leginkább figyelni a nemesítés során?

A növekedésszabályozásra, azaz a stabilabb szár és az erősebb gyökérzet kialakulására, a nagyobb stressztűrésre, és még sorolhatnám. A lista hosszú, de az a fontos, hogy a végfelhasználónak mire van szüksége. A mi nemesítőink is elmondják, hogy évek alatt azt remélték, hogy az ő munkájuk és a genetikai előrehaladás révén rövidíteni tudják ezt a listát. Ehhez képest az időjárás és a technológiai változás annyi új kérdést, változatot hoz maga után, hogy a lista csak bővül. A nemesítő dolga egyre nehezebb, mert még több új, jó tulajdonságot kell egy jövendő fajtába belezsúfolni. Ezért van az, hogy minden cég különböző irányokra egyszerre nemesít. Nálunk például, az Isterrán belül, leginkább a minőségre, és az első mondatomban megfogalmazott tulajdonságokra koncentrálunk. Ezeken kívül a betegségellenállóságtól kezdve a klasszikus termőképességen túl a magas hőmérséklet elviselésén át, a tápanyag- és a vízhasznosító képességek fejlesztésére is nagy hangsúlyt helyezünk. Ezzel csupán azt szeretném érzékeltetni, hogy nagyon sok szempontot kell a nemesítőknek figyelembe venniük.

Milyen nemesítői eszközök állnak rendelkezésre?

A genetikai markereket már fel tudjuk használni. Az Isterrában jelenleg a búzanemesítés során zömmel 20-25 markerrel dolgozunk, s amikor egy új fajta szülőpartnereinek a meghatározása megtörténik, a partnereket is leteszteltjük az általunk legfontosabbnak vélt genetikai markerekre, s ha valamilyen eltérést tapasztalunk, akkor azt a faját nem használjuk fel szülőpartnerként. Ezen kívül számos más módszert is alkalmazunk, ami segít bennünket abban, hogy a nagyon nagy számú fajtajelöltből a lehető leggyorsabban, és a legkisebb költség ráfordítással megtaláljuk azokat a potenciális jelölteket, amelyekből piac- és versenyképes fajta lehet.

Könnyebbé teszi-e a munkát az NGT 1-be sorolt génszerkesztés?

A génszerkesztési lehetőség előnyét abban látom, hogy a klasszikus nemesítési tevékenységgel végzett folyamatok jelentősen felgyorsíthatókká válnak, tehát a genetikai előrehaladás sebessége megnő. Precízen és nagyon gyorsan tudunk beavatkozni egy adott, már ismert helyre.

Sokan megkongatták a vészharangot az őszi búza termesztés felett. Ön szerint is ilyen rossz a klimatikus helyzet Magyarországon?

Határozottan nem a válaszom, mert az őszi búza termési potenciálja sokkal magasabb, mint amennyit ki tudunk használni. Rengeteg fajta van, ami közül ki lehet választani azokat a fajtákat, amelyek a klímaváltozás hatásaira jól reagálnak. Mi most a genetikai háttérről beszélünk, de meg kell változtatnunk a termesztés egyéb körülményeit is. Nagyon fontos, hogy a talajművelési, a vetési gyakorlaton is változtassunk, gondolok itt a fémzárolt vetőmag használatának fontosságára. Komoly változásra van szükség ez utóbbi téren is, hiszen ma már létfontosságú a tápanyag utánpótlás, a növényvédelem időben, megfelelő mennyiségben történő elvégzése. 

Komplex feladat az őszi búza termesztése is, amiben a genetikai háttér biztosítása csak az egyik, persze igen fontos lépcsőfoka a technológiának. A búzatermesztésnek azért is meg kell maradnia, mert Európa legnagyobb területen termesztett gabonaféléje, és nem csak élelmezési alapanyag, hanem a takarmánygyártás meghatározó eleme.

Összességében nem szabad temetni ezt a kultúrát, és elfogadhatatlannak tartanám, hogy a 450 milliós Európai Uniót külföldről, harmadik országból látnánk el az egyik legfontosabb kenyérgabonával. Ez ugyanis az önellátásunkat kérdőjelezi meg, márpedig az élelmiszerbiztonság, és a lakosság élelmiszerellátása stratégiai kérdéssé vált. Nem biztos, hogy a termésátlag növelése az elsődleges cél, mert a klímafeltételek nem adottak most ehhez, de a jelenlegi, 5 tonna/hektár szinten is lehet profitot termelni. Ehhez viszont újra kell gondolni a teljes termelési technológiát, rendszert, gyakorlatot.

Mi már többször beszéltünk a termelői felelősségről, ami a hatékony, fenntartható termelésben mérhető. Mennyire ismeri a gazda a földje minőségét, a talajának a termőképességét stb.?

A folyamat zajlik, jó irányba megyünk, de ez még nem olyan mértékű, ami elegendő lenne a változáshoz. Szükség van arra, hogy a gazda további ismeretekkel, szaktudással vértezze fel magát ahhoz, hogy ellenálóvá tudja magát tenni a környezeti hatásokkal szemben. Ehhez igenis tanulni kell, meg kell érteni a környezetünket, és meg kell ismerni a talajunkat, a talajban zajló biológiai, kémiai folyamatokat. Ez lesz a jövőnk záloga, mert tudjuk, hogy a talajaink nincsenek jó állapotban. Az edukáció része, hogy a gazdákat megtanítsuk új gazdálkodási módszerekre, a termelési gyakorlatok megváltoztatására annak érdekében, hogy eredményes, stabil, kiszámítható gazdálkodást folytasson.

Ön szerint gátja-e a jelenlegi uniós támogatási rendszer az előbb felvázolt fejlődésnek?

A támogatási rendszer éppen a termelői felelősséget tünteti el. Évtizedek óta küzdünk azért, hogy a fémzárolt vetőmag használata a jelenlegi 20-30 százalékos szintet meghaladja. Összetett a probléma, s nagyon sokszor elhangzott az, hogy Magyarországon az uniós csatlakozásunk óta a magyar mezőgazdaság túlnyomó többségben átállt arra a gyakorlatra, hogy a mezőgazdasági tevékenység eredménye egyenlő a támogatás mértékével. Ez viszont nem ösztönözte a legtöbb gazdát arra, hogy fejlessze a technológiát, növelje a hatékonyságot. Persze, gépi technológiai fejlesztés jelentős mértékben megvalósult, de ennek az eredményét nem tapasztaljuk. Szerintem azokat a gazdákat kellene támogatni, akik a komplex fejlesztésben, fejlődésben gondolkodnak, és azért tesznek, hogy minél hatékonyabban, fenntartható módon termeljenek. 

Átláthatóbb, egyszerűbb támogatási rendszerre volna szükség, amiben mindenki megtalálja a saját helyét, és amiben el tudja helyezni magát a saját területével, szaktudásával, azaz tisztában van azzal, hogy mire képes. Ebből a szempontból is diverzifikálni kell a magyar mezőgazdaságot, mert régóta szó van arról, hogy nekünk nem alapanyagot kell termelnünk, hanem hozzáadott értékű termelést kell folytatnunk. A feldolgozott termékekkel kell a hazai és a külpiacon megjelennünk. Az import termékek árai negatív hatással vannak a hazai fogyasztásra, és veszélybe kerülhet az élelmiszerbiztonság is. Az új, Bóna Szabolcs vezette agrárminisztérium is a hatékonyságot, a fenntarthatóságot helyezi előtérbe, ami a 2028 utáni támogatáspolitikában is nagy hangsúlyt fog kapni.

Beszéljünk a vetőmag piaci helyzetéről. Elszomorító, hogy idén 20-30 százalékkal kevesebb fémzárolt vetőmag fogyott a korábbi évekhez képest. Bizonyára megtermett az Önök vetőmagmennyisége is, tehát komoly készlet maradt a tárolókban. Mit tesznek ebben a helyzetben?

Nem tudunk mást tenni, minthogy a vetőmagot is alapanyagként értékesítjük. Az ember szíve megszakad, hogy a nagyon gondosan, szigorúan ellenőrzött eljárásban, minden szempontból fajtatisztaságú, genetikai értékű anyagot malomipari, takarmányozási felhasználásra kényszerül értékesíteni. Most ez történik, mert a megtermett készleteinket nem akarjuk tárolni, s ez nem csak anyagi veszteséget okoz, hanem elsiratjuk azt a rengeteg befektetett munkát, energiát, amivel a vetőmagot előállítottuk. Az elmúlt évek kommunikációja nem szólt másról, különösen a terménykereskedők részéről, miszerint, ha a magyar gazdák nem képesek homogénebb, kiszámíthatóbb minőségű, nagy mennyiségű alapanyag előállítására, akkor veszíteni fogunk az export piacokon. 

Kérdésem, ha ilyen drasztikusan csökken a fémzárolt vetőmag felhasználás, és visszafogott mag kerül a földbe, akkor ez az irány mennyiben valósítja meg a kitűzött célt? 

Szerintem semennyire. Az első komoly probléma, hogy a csatlakozás óta nem lehet uniós és hazai forrásokat felhasználni a fémzárolt vetőmagfelhasználás támogatására. Ez nagyon komoly probléma, mert szembe megy a megvalósítandó céljainkkal. A másik probléma az, hogy a vetőmag ágazat ilyen jellegű változása nemzetgazdasági kárt is okoz, hiszen Magyarországon nem csak a hazai piacra történik vetőmagszaporítás, hanem nagyon sok cég exportra is előállít terméket. Évente 200 milliárd forintértéket állít elő az ágazat, de a jelenlegi folyamattal jelentősen csökken a vetőmag vetési területe, ez által a nemzetgazdasági érdekek is csorbát szenvednek. A vetőmag előállítás hozzáadott értéket jelent, ezért sem érthető, hogy miközben Romániában támogatják a vetőmag felhasználást, addig nálunk ez miért nem lehetséges. De említhetem Dániát is, ahol 80-90 százalékos a vetőmag felhasználás.

Úgy gondolom, hogy a klímaváltozással még inkább előtrébe került a fémzárolt vetőmag felhasználás fontossága. Az Önök anya cége a Florimond Desprez mennyire segíti az Isterra nemesítési tevékenységét?

Szoros a nemesítésben az együttműködésünk, és mondhatom, hogy bár Franciaországban zajlik a nemesítési folyamat nagyobb része, de a füzesabonyi nemesítési központunkban zajlanak azok a folyamatok, amelyek a Kárpát-medencei klímaváltozást figyelembe veszik. Az Isterra tevékenységének az egyik legfontosabb eleme a zárt vetőmag termeltetési rendszer. Az ország teljes területén, több mint 40 szaporító gazdasággal dolgozunk együtt. Partnereink kiemelkedő termelési színvonalon gazdálkodnak, ennek köszönhetően a fémzárolt vetőmag mennyisége több helyen eléri a 9 tonnát hektáronként. A vetőmag feldolgozás színvonala garantálja a kiváló fémzárolt vetőmagot. Ennek a rendszernek az eredménye, hogy az elmúlt két évben a piacra kerülő II. fokú vetőmagok csírája átlagban is meghaladta a 95 százalékot.  Az Isterra Közép-Európa Kft. a teljes megtermelt mennyiséget visszavásárolja, így a saját készletből szolgáljuk ki a forgalmazó partnereinket, akik pontos és gyors logisztikával járulnak hozzá, hogy a vetőmagok a kért időpontban a termelők raktáraiba kerüljenek.

Támogatja-e a francia kormány a francia gazdákat?

Természetesen. Az idei aszály vis major helyzetet teremtett idehaza és Franciaországban is. Ha akkora a probléma, hogy már az önellátás is veszélybe kerül, akkor minden országban előveszik a nemzeti zászlót, és megpróbálják a saját érdekeiket védeni, érvényesíteni. Az idén nyáron Franciaországban a saját szememmel láttam, hogy az ország egyes részein ugyanolyan problémákkal küzdöttek a gazdák, mint idehaza, azaz a kukoricán nem volt cső, a napraforgó táblákon a napraforgó tányérok fele akkorák, mint korábban, és sorolhatnám. A lényeg azonban az, hogy a francia kormány a tavaszi növények betakarítása elején bejelentette, hogy a regisztrált termelők között egymilliárd euró gyors segélyt osztanak szét. S ez csak a legelső lépés, amit a francia kormány a gazdákért megtesz, mivel további támogatásokra is sor kerül. A francia érdek felülírta az uniós érdeket a beavatkozások terén.

Térjünk vissza még egy gondolat erejéig arra, hogy milyen kárt okoz az, ha nem használjuk a fémzárolt vetőmagot…

Köszönöm a kérdését, mert valóban szóba kell hozni azt is, hogy ha a fajtahasználati díj nem érkezik meg a fajtatulajdonos céghez, akkor a nemesítési munkák kényszerűen csökkennek. Sok cég abba is hagyta már a nemesítést, lásd Lidea, Syngenta, amelyek az őszi búza nemesítését abbahagyták, mert megszűnt ennek a tevékenységnek a jövedelemtermelő képessége. Ezek nem jó irányok, mert a gazdák elvárják, hogy az őszi búzából is kapjanak újabb és újabb fajtákat, amelyek eredményesebben termelhetők.  

Ugyancsak francia példát említek. Ha valaki nem használ fémzárolt vetőmagot, akkor is fizet 1-1,5 euró/tonna fajtahasználati díjat, ami eljut a nemesítő házakhoz. Ha valaki igazolja, hogy fémzárolt vetőmagot használt, akkor ezt az 1-1,5 euró/tonna pénzt visszakapja. Magyarországon is működik a fajtahasználati díjat beszedő szervezet, a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft., de a gazdák egyszerűen nem vallják be, hogy nem fémzárolt vetőmagot használnak, így díjat sem fizetnek. Ha drasztikusan csökken a fémzárolt vetőmagfelhasználást, egyértelmű, hogy jelentősen megnő a visszafogott mag használata, aminek nincs semmiféle következménye. Tudomásul kellene venni, hogy a visszafogott mag eredetileg fémzárolt vetőmagból származik, tehát a fajtát a nemesítőház biztosítja. A fajták szabadalmi védettsége idehaza nem megoldott.

Gondolom, az új minisztérium is tehet lépéseket a jelenlegi helyzet megváltoztatására.

Szerintem is, és bizakodom abban, hogy tenni is fog. Előbb-utóbb szükség van olyan szabályozásra, amellyel biztosítható az, hogy a hazai nemesítési tevékenység is talpon maradjon. A kutatás-fejlesztést más területeken megfizetik, elvárhatjuk mi is, hogy a vetőmag ágazatban is megjelenjenek a fajtahasználati díjbevételek.

Végezetül: milyen évzárásra számít?

Sok szempontból kritikus évet zárunk, mert nem csak a termés mennyisége, hanem a bevételek is alacsonyak lesznek. Kérdés, hogy hányan élik túl ezt az évet. Várható, hogy tovább fog nőni a birtokkoncentráció, több helyen látjuk az országban, hogy a földárak csökkennek, ami jól jelzi, hogy a gazdák elveszítik azt a lendületet, amivel tovább vinnék a gazdaságukat.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai