A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés | Szerző: H. Gy., 2026/11/12

Az aktuális problémák közül látni kell, hogy az aszály miatt a szántóföldi növénytermesztés hozama európai szinten is jelentősen csökkent, kezdte a beszélgetés a BTT elnöke. Az uniós termésmennyiség csökkenése is fájó, azonban a hazai aszály pusztítása – legelők, szálas- és tömegtakarmányok, valamint a kukorica – súlyos következményekkel fenyeget több állati termékpályát, de értelemszerűen számos régió növénytermesztését is. Az aszályos időszakok négy-öt évvel ezelőtt kezdődtek, s ez a szántóföldi növénykultúrák vetésterületének jelentős átalakulását eredményezte. A kukorica vetésterülete jelentős mértékben csökkent, míg a kalászos gabonák területe növekedett.

Dr. Csorbai Attila
a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója

Honnan lesz elegendő takarmány?

A helyzetre reagáltak a baromfiágazat szereplői is. A receptúrák évről-évre egyre kisebb mennyiségben tartalmaztak tengerit, míg a kalászos gabonák (elsősorban búza) egyre nagyobb arányban szerepelt a takarmánykeverékekben. „Nem kértük és nem kívántuk – hiszen egy komoly versenyképességi tényezőről kellett lemondanunk – ám az alkalmazkodási kényszer nagy úr”, fogalmazott Csorbai Attila. Az idei év azonban extrém helyzetet teremtett: nem csak a kukorica termőterülete csökkent le, hanem a fajlagos termésmennyiség is katasztrofálisan alakult. E két ok egyenes következménye, hogy szakértői becslések szerint 1-1,2 millió tonna kukorica fog „hiányozni” a hazai állatállomány takarmány szükségleteinek kielégítéséhez. Bár még nincs pontos és teljeskörű információnk a minőségi kérdésekről (lásd: toxin szint), a takarmányozásban nem felhasználható tételek tovább ronthatják az amúgy is negatív kukorica mérleget, mondta az elnök. 

A hiányzó takarmány mennyiséget pedig valahonnan pótolni kell, ellenkező esetben akár súlyos, ellátásbiztonsági zavarok is keletkezhetnek bizonyos állati termékpályákon. Az elnök hangsúlyozta, hogy e kérdésben nem a baromfi termékpályák, hanem más állattartó ágazatok vannak a legkedvezőtlenebb helyzetben. Bár jelen cikkben kifejezetten az állattenyésztési ágazatok takarmányigényére koncentrálunk, a kukorica hiánya egyéb szektorokban is komoly gondot jelent (lásd bioetanol gyártás). 

Az európai szinten hiányzó több millió tonnás szükségletet csak két úton lehet beszerezni: az amerikai kontinensről vagy keleti irányból (Ukrajnából). Az amerikai kontinensről érkező szállítmányokkal kapcsolatban több probléma merül fel. Jelentős a tételek szállítási ideje és költsége, továbbá GMO termékről van szó, ráadásul a kikötővel rendelkező (és hiánnyal küzdő) országok valószínűleg a saját készleteiket töltik majd fel elsőként.

A keleti beszerzést jelenleg jogi korlátozások védik, tegyük hozzá általánosságban helyesen. Az extrém körülmények miatt ugyanakkor indokolt lehet ennek időszakos felfüggesztése. Szigorúan szabályozott és kontrollált körülmények mellett gondoskodni kell az állatállomány igényeit kielégítő takarmányszükséglet fedezéséről, ezzel segítve az ellátásbiztonságot és a terméklánc működést. Ennek támogatása egyébként minden felsőfokú végzettségű agrárszakember erkölcsi kötelessége is, melyet a diploma megszerzéskor tett esküjében vállalt. „Arra törekszem, hogy megszerzett tudásomat a nemzet javára, hazánk felemelkedésére, a mezőgazdaság és a vidék fejlesztésére fordítsam.” A fogadalom négy pilléren nyugszik: szakmai és etikai felelősség, a környezet- és a természet védelme, az alma mater tisztelete, valamint a haza és a társadalom szolgálata. Utóbbi konkrétan kimondja a biztonságos élelmiszer-termelés és a vidék gazdaságának támogatását, idézte fel az egyetemi diplomaosztást Csorbai Attila. 

Az intézkedés (jogi korlátozás átmeneti felfüggesztése) azonban csak rövidtávon (fél-egy év távlatban) orvosol(hat)ja a problémát, hosszabb távon valós, működő stratégiát kell kialakítani a hazai agrár- és élelmiszeripar megváltozott klimatikus, gazdasági és társadalmi körülményeihez.

A járványokról

A klímaváltozásnak és az aszálynak a baromfiágazat szemszögéből talán egy pozitívuma van, ez pedig a vadmadár állományok vándorlási útvonalának megváltozása, jelentette ki az elnök. Bár bizonyosan javult a járványvédelmi készültség is, vélhetően előbbinek volt nagyobb szerepe abban, hogy idén év elején, csak pontszerű járványkitörések történtek, s csak néhány esetben mutatták ki baromfitelepen a madárinfluenza vírusát. Magyarország már nem vonzó útvonal a vándormadaraknak, ugyanis nincsenek vizes területek, élőhelyek, nincsenek jól termő, nagy kukoricatáblák, amelyek vonzóak lehetnének, ezért választottak a vándormadarak más vonulási útvonalat. Ennek következtében azt láttuk, hogy a vonulási útvonal és a járványkitörések nagy része Lengyelországot, Németországot, Hollandiát, Franciaországot és Olaszországot is súlyosan érintette. Olaszország vakcinázási kísérletekbe kezdett, de érdekes módon nem az eljárás védekezési hatékonysága került a címlapokra és a médiákba, hanem azoknak az NGO szervezeteknek és véleményvezéreknek a támadásai, akik ellenezték a vakcinás védekezést. Rémhírek és félrevezető információk árasztották el a közösségi médiát, sőt bojkottfelhívásokat tettek közzé. Az elnök szerint elszomorító, hogy a szabad véleménynyilvánítás köntösébe bújt ostobaság micsoda iszonyatos károkat tud okozni.

Baromfipestis, újabb veszély

Lengyelországban és más nyugat-európai országokban már a tavalyi évben megjelent a baromfipestis. A baromfipestis (Newcastle-betegség) egy rendkívül fertőző, vírusos állatbetegség, amelyet egy sajátos RNS-vírus (az APMV-1) okoz. Elsősorban a tyúkféléket és a pulykákat veszélyezteti, de szinte minden madárfaj (galamb, vízimadár, fácán, díszmadár) fogékony rá. A vírus belégzéssel (levegő útján) vagy szájon át (fertőzött takarmánnyal, vízzel, váladékokkal) terjed, a lappangási ideje általában 2-15 nap. A vírus törzsétől függően drasztikus tüneteket okoz. A légzőszervi tünetek: köhögés, tüsszögés, nehéz légzés, szörcsögés. Idegrendszeri tünetek: A betegség egyik legjellegzetesebb ismérve a ferde nyaktartás, a fej hátra- vagy lefelé csavarodása, a szárny- és lábbénulás, valamint a koordinálatlan mozgás. Emésztőrendszeri és egyéb tünetek: zöldes-véres hasmenés, a tojástermelés drasztikus visszaesése (a barna héjú tojások héja kifehéredik és deformálódik). És rendkívül magas az elhullás, a legagresszívebb vírustörzsek napok alatt akár a teljes állomány 90-100 százalékos pusztulását is okozhatják.

Sajnálatos módon Magyarországon is diagnosztizálták a megbetegedést, mely komoly közvetlen és közvetett veszélyt jelent a hazai ágazatnak, fogalmazott Csorbai Attila. A betegség leküzdése hosszú folyamat (figyelemmel a lengyel példára) és csak szakmai együttműködés keretében valósítható meg. A védekezés stratégiájának kialakítása szakmai feladat, melyben aktív szerepet kell vállalnia a szakhatóságnak és a szakértő állatorvosoknak (MABETA) egyaránt. A program működtetéséhez anyagi forrásokat szükséges rendelni, valamint a szokásosnál is nagyobb figyelmet kell szentelni a telepi járványvédelem gyakorlatilag minden elemére. A baromfipestis, a madárinfluenzától eltérően mindig egy jól azonosítható ragályfogóval jut be a telephelyre (lásd: cipőn keresztül, egy gondozó által, gépkocsival stb.) ezért nagyon fontos a higiéniai protokoll betartása, betartatása, jelentette ki az elnök. A baromfipestis vírusa ellen létezik vakcinázási védekezési lehetőség, sőt az Magyarországon (háztáji és udvari állományokra is!) kötelező.

A lengyel esetek ugyanakkor rámutattak arra a tényre, hogy bizonyos vírus típusok esetében, a „klasszikus” vakcinázási program nem biztos, hogy elegendő.

Kiváló útmutató mindenkinek

Csorbai Attila felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyar Baromfi-egészségügyi Társaság (MABETA) a baromfipestis (Newcastle-betegség) évtizedek utáni hazai visszatérésére reagálva egy átfogó szakmai ismertetőt és vakcinázási ajánlást állított össze (nemzetközi tapasztalatokat alapul véve), amelyet nyilvánossá tettek. A szakanyag közvetlenül elérhető és letölthető a Baromfi Termék Tanács hivatalos oldaláról, valamint azt a szervezet a tagságának közvetlenül is eljuttatta..

A MABETA anyaga kiemelten foglalkozik a telepi járványvédelem és a technológiai fegyelem kérdéskörével, valamint konkrét iránymutatást ad a javasolt vakcinázási programok szakszerű kivitelezésére. A dokumentum részletes iránymutatást ad a szektornak a fertőzés távoltartására és a megfelelő immunstátusz kialakítására. A társaság a Baromfi Termék Tanáccsal együttműködve arra törekszik, hogy a szakma minden szereplője – a nagyüzemi integrációktól a kistermelőkig – azonnal hozzáférjen a védekezéshez szükséges hiteles információkhoz.

Még elején tartunk a baromfipestis betegséggel szembeni küzdelemnek, fogalmazott az elnök. Az elkövetkező időszakban meg kell terveznünk és szerveznünk a konkrét vakcina beszerzéseket (szükség esetén eseti behozatali engedélyek ügyintézése), s meg kell teremteni a lényegesen költségesebb vakcinázási program finanszírozási és infrastrukturális hátterét is. A témakör egy ketyegő bomba, nincs vesztegetni való időnk, sürgősen cselekedni kell, fogalmazott Csorbai Attila.

Kiemelt témák az AVEC közgyűlésén

Csorbai Attila aktív szereplője az Európai Unió Baromfifeldolgozók és -kereskedők Szövetség (AVEC) munkájának. Az AVEC megalakulásának 60. évfordulóját ünnepelte az idén, 68. közgyűlését pedig az olaszországi Sorrentoban tartotta. A közgyűlést megelőző napon munkacsoporti és elnökségi ülést tartott a szervezet, melyek legfontosabb elemeiről az elnök az alábbi tájékoztatást adta.

Kínai kacsa import háború

Az ülés egyik leghangsúlyosabb vitája a harmadik országokból érkező import nyomása körül zajlott. Az Európai Bizottság nem egyetlen átfogó eljárást, hanem számos különálló, termékspecifikus antidömping és piacvédelmi vizsgálatot folytat Kínával szemben, amelynek célja az európai baromfiipar megvédése a mesterségesen alacsony áron tartott, államilag támogatott kínai importtal szemben. Az eljárások lényege, hogy ha beigazolódik a dömping (vagyis az, hogy a kínai vállalatok az előállítási költség alatt vagy a saját piacukon érvényes árnál jóval olcsóbban értékesítenek az EU-ban), a Bizottság büntetővámokat vet ki az érintett termékekre. A pekingi kacsára vonatkozó uniós antidömping eljárás történelmi jelentőségű, mert ez a legelső alkalom, hogy az Európai Bizottság dömpingellenes eljárást indított egy Kínából származó agrártermék ellen. A vizsgálat azt követően indult el, hogy öt európai pekingi kacsa-termelő (köztük két magyar cég is) hivatalos panaszt nyújtott be az uniós ágazat képviseletében.

A probléma lényege, hogy az európai pecsenye kacsa piac éves forgalma nagyjából 800 millió euró, amelyből 200 millió eurót a kínai import tesz ki. A panaszosok szerint a kínai állami támogatások és torzított piaci viszonyok miatt a Kínából érkező elősütött kacsa olyan alacsony áron árasztotta el az EU-t, ami súlyos gazdasági hátrányt okoz az európai vállalkozásoknak. A legfrissebb intézkedés: Az Európai Bizottság kiadta az (EU) 2026/2118 végrehajtási rendeletét, amelynek értelmében kötelező regisztráció alá vonták a Kínából érkező pekingi kacsa behozatalt.

Az Európai Bizottság szigorú fellépésére Kína azonnali, célzott ellenintézkedésekkel válaszolt. Peking antidömping eljárásokat indított az EU-ból származó termékekkel szemben, hogy nyomást gyakoroljon Brüsszelre. Vizsgálat alá vonták az európai sertéshúst, a tejtermékeket és a francia konyakot.

Versenyképességi tanulmány 

Az európai csirkehús termelés nemzetközi versenyképességét érdemben utoljára 2017. évben vizsgálták (Peter van Horne, Wageningen Economic Research, 2018). Az eredmények már akkor is rámutattak az EU baromfihús termelésének versenyképességi szempontból gyenge pontjaira (állatjóléti, környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági), amelyek szabályozási különbségei miatt a világ exportjában meghatározó országokhoz képest jelentős az uniós termelés versenyhátránya. Az akkori tanulmány a vágottsúlyra vetítve mintegy 25 százalékos költségelőnyt mutatott ki a brazil és ukrán, míg 20 százalék körüli értéket a thaiföldi, amerikai termékeknél. A bolognai székhelyű Areté cég a versenyképességi vizsgálatát 2024. évi tényadatokra támaszkodva végezte el. A vizsgálat első eredményeit az elnökségi ülésen láthatták a közgyűlés résztvevői, azonban a tanulmány, valamint az előadás jelenleg még nem nyilvános. Elöljáróban annyit elárulható, hogy sajnos az EU versenyképessége tovább romlott a nevezett országokhoz képest, s több országgal szemben olyan mértékű, hogy a jelenlegi vámok teljes megfizetése esetén is komoly eredménnyel tudnak baromfiterméket szállítani az uniós piacokra. 

A közgyűlés szlogenje: „Jövő építése az innováción keresztül”

Az ülést megtisztelte jelenlétével a házigazda olasz mezőgazdasági miniszter Francesco Lollobrigida, valamint az EU új mezőgazdasági és élelmiszerügyi biztosa, Christophe Hansen, valamint az AVEC elnöke (Gert-Jan Oplat) és főtitkára (Birthe Steinberg) is. Bíztató volt, hogy valamennyi (!) felsorolt személy, a versenyképességet, mint fogalmat, hangsúlyosan építette be a beszédébe. Az elnök két előadást emelt ki a közgyűlés programjából, mert ezek szakmai érdeklődésre tarthatnak számot.

Andrea Rosati (Főtitkár, EAAP – European Federation of Animal Science): „A mesterséges intelligencia a baromfi termékelőállításban” című előadása a legfrissebb innovációs technológiáit mutatta be a termékpályán. A többségében a gyakorlatban már megvalósult és működő megoldások a termékpálya minden szintjén (tenyésztés, keltetés, termelés és feldolgozás) jelen vannak. Az előadó részletesen foglalkozott az adatgyűjtés, adatbázisképzés és a digitális transzformáció nyújtotta lehetőségekkel a telepi menedzsmentben. Előadása végén az alábbi módon fogalmazott: „A mesterséges intelligencia nem fogja helyettesíteni a baromfitermelőket a jövőben. Aki használja, az fogja helyettesíteni azokat, akik nem…” Csorbai Attila úgy véli, hogy ez a megállapítás nem csak a termelőkre, hanem valamennyi ágazati szereplőre, sőt más ágazatok szereplőire is igaz lehet…

A másik elgondolkodtató előadás a Rabobank elemzője, Nan-Dirk Mulder nevéhez kötődik. A tényalapú statisztikák mellett, a jelen kihívásain túl talán legérdekesebb a 2032-ig tartó előrejelzése volt. A szakember véleménye szerint 5 év múlva – figyelembe véve a fogyasztás növekedését - Európában 2,2 millió tonna többlet baromfihúsra lesz szükség. A növekedés az EU keleti és déli országaiban valósulhat meg leginkább, hazánk növekedését 250 ezer tonnára becsülte. 

Mint minden előrejelzés, ez is tartalmaz bizonytalanságokat. A tényleges növekedés ott valósul meg, ahol a fejlesztés és működtetés egyaránt támogatott (anyagilag – beruházási támogatásokkal, illetve Hatóságilag – engedélyezési folyamatok egységessége, gyorsasága). A külső tényezők, melyek a fejlődésre hatnak: kereskedelmi megállapodások (azonos versenyfeltételek), állatjóléti szabályozások alakulása és a termelés társadalmi elfogadottsága.

„Azt hiszem, nagyon tartalmas, informatív rendezvényen vehettem rész, s remélem az olvasónak is hasznos lesz! Köszönöm, hogy elmondhattam”, zárta a beszélgetésünket Csorbai Attila. 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai