MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés | Szerző: H. Gy., 2026/11/13

Elöljáróban érdemes leszögezni, hogy az új vezetőkkel a szakmaiság kapott zöld utat. Puskás Norbert három és fél évtizede kötelezte el magát a horgászmozgalommal. Hat éves korában ült le először a horgásztó partjára, s az óta is – ha ideje engedi – szívesen hódol a hobbijának. Már 14 évesen önkéntesként dolgozott a Szombathelyi Elektromosok Sporthorgász Egyesületben, kezdetben ifjúsági felelősként, majd titkárként. Tizenkilenc évesen a Sporthorgász Egyesületek Vas megyei Szövetségéhez igazolt, ahol szintén a fiatalokkal kezdett foglalkozni. 
Nagy változást hozott az életében, hogy a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége elnöksége 15 évvel ezelőtt bizalmat szavazott Puskás Norbertnek arra, hogy a szövetséget ügyvezető elnökként vezesse. Az elmúlt másfél évtizedben beigazolódott, hogy a megelőlegezett bizalom nem volt hiábavaló. Puskás Norbert elnökjelölti programjában – amelyet a horgászok, a tagszervezetek és valamennyi érdeklődő közvetlenül is megismerhettek - leírt szakmai elképzeléseit, célkitűzéseit és a magyar horgászat jövőjére vonatkozó terveit a választmány is kiválónak tartott, ezért is választották meg három évre a MOHOSZ elnökének.  

Puskás Norbert 
a MOHOSZ elnöke

Prof. dr. Urbányi Béla negyedgenerációs halas szakember, egyetemi tanár, a hazai halgazdálkodás és akvakultúra nemzetközileg is elismert kutatója. Több mint harminc éve meghatározó szereplője a magyar halászati felsőoktatásnak, kutatásnak és innovációnak, munkásságát több mint 200 tudományos publikáció és csaknem 3000 független tudományos hivatkozás fémjelzi. Kiemelkedő szakmai pályafutásának újabb mérföldköveként 2025-ben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező tagjává választották, amellyel ő lett a magyar halászati ágazat első akadémikusa; valamint ez évben az MTA Agrártudományok Osztályának elnök-helyettesévé választották. Tudományos és vezetői munkája egyaránt azt a célt szolgálja, hogy a magyar halgazdálkodás, a horgászat és az akvakultúra a tudomány, az innováció és a szakmai együttműködés eszközeivel tovább fejlődjön. A MOHOSZ megválasztott új vezetőit a horgászmozgalom alapos ismerete, és a haltudomány magas szintű képviselete jellemzi.

Közös a jövőkép

Mindkét új vezető pályázatában nagy hangsúlyt kapott, hogy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra van szükség. Puskás Norbert hangsúlyozta, az új vezetés célja, hogy a MOHOSZ eddigi eredményeire és stabil működésére építve erősítse a tagszervezetekkel és horgászokkal való közvetlen kapcsolatot. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyértelművé vált, hogy a MOHOSZ-nak közelebb kell kerülnie a horgászokhoz és a helyi közösségekhez.

A döntéseknek jobban kell épülniük a mindennapi problémákra és a területi tapasztalatokra – legyen szó az aszály következményeiről, a vízmegtartásról vagy éppen a bürokrácia csökkentéséről. Ezért fontos a szemléletváltás amelynek célja, egy nyitottabb, szolgáltatóbb és együttműködőbb MOHOSZ kialakítása. 

Nem véletlenül hangsúlyozta az elnök, hogy hisz abban, hogy egy ilyen nagy szervezet, mint a MOHOSZ vezetése, szolgálat. Egy olyan közösség szolgálata, amelyet nem egyszemélyben irányítani, hanem összefogni, erősíteni és képviselni kell. A MOHOSZ olyan sokszínű, nagy tudású közösség, hogy nem lehet – és nem is szabad – egy-egy vezető szervezetévé válnia. Az elnök szerint a legfontosabb feladata, hogy felismerje az emberek tudását, hogy bizalmat, teret adjon ennek a tudás érvényesülésének, és felelősséget adni azoknak, akik tenni akarnak a közösségért.

Dr. Urbányi Béla
az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatója

Urbányi Béla kész reformprogramot fogalmazott meg a pályázatában. Ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy számára az volt a fontos, hogy az új elnök is támogassa a programját. Ez az elvárás teljesült, jól látható, érzékelhető, hogy az elnök és a főigazgató harmonikus együttműködésben dolgozik. A két új vezető kapcsolatának az alapja a közös jövőkép. Mindketten nyíltan vallják a decentralizáció szükségességét, a szövetség transzparens működését, a bürokrácia csökkentését. Hatásköri harc sem alakult ki közöttük, mivel Urbányi Béla főigazgatóként elismeri az elnökség és a választmány stratégiai döntéseit, Puskás Norbert elnök pedig szabad kezet ad a főigazgatónak a tudományos alapú halgazdálkodás és a hivatal, az OHSZK modernizációjának végrehajtásában. Az elnök hangsúlyozta, hogy a MOHOSZ elnöki tisztség társadalmi megbízatás. A szövetség napi operatív működésének irányítása a főigazgató feladata, míg az elnök elsősorban az elnökség munkáját fogja össze, kijelöli a főbb irányokat, képviseli a MOHOSZ-t a minisztériumokkal és más állami szereplőkkel folytatott egyeztetéseken, valamint azon dolgozik, hogy a horgászat ügyeihez meglegyen a szükséges szakmai együttműködés és támogatottság.

A főigazgató adja a legmagasabb szintű tudományos és szakmai hitelességet. Mint egyetemi tanár és az MTA tagja, ő a szakmai és operatív motor. Az elnökkel szoros szövetségben ő fordítja le a stratégiai célokat a mindennapi halgazdálkodási, klímavédelmi és digitális feladatokra. Az, hogy egy horgász és egy halas szakember irányítja a MOHOSZ tevékenységét, a horgászok, egyesületek, tagszövetségek számára garancia arra, hogy a reformot valóban végrehajtják, s a MOHOSZ kapuja mindenki számára nyitva áll.

Generációváltás: központi kérdés 

A szervezet új vezetése kiemelt figyelmet fordít a helyi és megyei szintű párbeszéd kialakítására, az egyesületi struktúrák modernizációjára. A decentralizáció és a közvetlen párbeszéd jegyében elnök és főigazgató országjárásba kezdett, mert célul tűzték ki, hogy a vezetés személyesen látogat el valamennyi megyei tagszövetséghez. Ezek a találkozók szakítanak a korábbi, Budapest-központú, merev és formális testületi keretekkel. A vezetők közvetlenül a megyei elnökökkel, ügyvezetőkkel és a helyi egyesületek képviselőivel ülnek le, hogy első kézből mérjék fel a helyi vízterületek egyedi problémáit (pl. aszály- és vízpótlási igények), hogy áttekintsék az adminisztrációs és HORINFO-rendszerbeli nehézségeket, és közvetlenül egyeztessenek a helyi igényekre szabott MOHOSZ pályázati források hatékonyabb elosztásáról.

Az országjárás azonban arra is rávilágított, hogy a tagszövetségek és különösen a helyi egyesületek szintjén égető szükség van a generációváltásra.  Bár a hazai horgásztársadalom az elmúlt években sokat fiatalodott és folyamatosan megújul, a helyi horgászközösségek vezetői utánpótlása egyre nagyobb kihívást jelent. A tagszövetségek és tagegyesületek is keresik annak módját, hogyan lehet fiatalokat bevonni nemcsak a horgászatba, hanem az egyesületek működtetésébe és később akár a vezetésbe is.

Magyarországon több mint 1200 horgászegyesület működik, több mint ötezer önkéntes tisztségviselővel. Ennek a vezetői körnek a generációs megújítása legalább akkora stratégiai feladat, mint vizeink és halállományunk megőrzése. A szövetség azért szorgalmazza a megújulást, mert a papíralapú gondolkodás gátolja a fiatalok integrációját, a horgászat társadalmi presztízsének növelését és a digitális átállás (pl. az e-fogási napló és az online okmányolás) gördülékeny működését. 

Mindkét vezető egyetértett abban, hogy ma már a fiatalok számára nem vonzó a társadalmi munka, szükség lehet anyagi és egyéb erkölcsi ösztönzésre is, mert másképpen nem lehet a generációváltást végrehajtani. Ma már más a társadalmi munka fogalma, hiszen egy nagyobb egyesület működtetése komoly felelősséggel, jelentős ügyintézéssel, idő- és költségráfordítással jár. Nem várható el a fiatalabb generációtól, hogy ezt korlátlanul, teljesen ellenszolgáltatás nélkül, a saját szabadideje és családja rovására vállalja. A „társadalmi munka” kereteit korszerűbben kell rendezni, és a horgásztársadalom szemléletének is változnia kell. El kell fogadni, hogy a saját ügyeink intézésének is vannak költségei, és aki ezért időt, energiát és felelősséget vállal, annak legalább erkölcsi, sok esetben pedig anyagi megbecsülés is jár.

Horgászvezetői képzés

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a Debreceni Egyetem (DE) a MOHOSZ-szal együttműködésben elindította a Horgászvezető szakirányú továbbképzést, ami Európában is egyedülálló sikertörténet, és jelenleg a második évfolyam képzésénél tart. A horgászszervezetek menedzsmentjét és a szakmai utánpótlást megcélzó képzés tandíjának a 90 százalékát a MOHOSZ fizeti, és 10 százalék a saját, illetve egyesületi hozzájárulás. A képzésben való részvételhez elvárás az egyetemi végzettség. Az első két évben azonban elfogytak az egyetemi végzettségű horgászvezetők a tagszövetségekben, így a harmadik évfolyam 20 fős létszámát már várhatóan nem tudják feltölteni. A főigazgató ezért tárgyalásokat folytat egy középfokú horgászati szakemberképzés (a jelenlegi tógazda-tanfolyamok modernizált változata) megindításáról is, hogy az egyesületek kollégái is kapjanak egy átfogó, gyakorlatias képzést, aminek végén tanúsítványt vesznek át.

A MOHOSZ a legnépesebb civil szervezet az országban. A több mint 1200 egyesületben több mint 540 ezren váltanak állami horgászjegyet, akik elvárják, hogy a MOHOSZ foglalkozzon az ő problémáikkal is. Ennek érdekében a MOHOSZ elnöksége szinte havonta, mondhatni maratoni üléseket tart, amely üléseken a problémás ügyeket vitatják meg. A Szarvason megrendezett halőri versenyen megszerveztek egy ügyvezetői és elnöki tanácskozást, amelyen a 21 tagszövetség vezetői vettek részt. Itt egy háromórás, nyitott, őszinte párbeszéd alakult ki a horgászat jövőképével kapcsolatban.

Aktív a pályáztatás

A MOHOSZ megújult elnöksége a korábbi pályázati rendszerek finomítása mellett gyorsan megkezdte az új programok előkészítését és meghirdetését. A szövetség közfeladat-ellátási kerete, valamint a Nemzeti Horgászturisztikai Program forrásai terhére több pályázati lehetőség is megnyílt a horgászszervezetek előtt. Az eddigi támogatási formák továbbvitele és fejlesztése mellett új elemként elindult a halgazdálkodási vízterületek vízmegtartását és vízpótlását segítő program is, reagálva az egyre súlyosabb aszályhelyzetre és a vízhiányból adódó problémákra. Az új elnökség által jóváhagyott és kezdeményezett pályázatok három fő csoportba sorolhatók.

Az első csoportot az azonnali kármegelőzési, kárenyhítési és vízvédelmi programok alkotják. A nyári rendkívüli aszályhelyzetre reagálva a MOHOSZ megújult elnöksége már július 22-én két vis maior jellegű pályázatot hagyott jóvá. A HETTA-VII/4/2026 program 35 millió forintos kerettel támogatta többek között a rendkívüli vízhiány miatt szükségessé váló vízpótlást, halmentést, levegőztető berendezések és aggregátorok beszerzését, valamint egyes műtárgykárok helyreállítását. Az ÁPFE-VIII/3/2026 további 20 millió forintot biztosít haltelepítések formájában a vis maior jellegű halpusztulások és állományvesztések részleges kárenyhítésére.

Ehhez kapcsolódik az új vezetés egyik legfontosabb új eleme, a horgászvizek vízpótlását és vízmegtartását szolgáló, 500 millió forintos program. A MOHOSZ elnökének és főigazgatójának kezdeményezésére elfogadott konstrukció olyan fejlesztéseket támogat, mint a vízpótló csatornák és vízbevezetések helyreállítása, zsilipek és más vízkormányzó műtárgyak korszerűsítése, szivattyús vagy gravitációs vízpótlás kialakítása, vízkapcsolatok helyreállítása, valamint kisebb rehabilitációs beavatkozások. 

A második csoportba a horgászközösségek, a helyi infrastruktúra és a horgászturizmus fejlesztése tartozik. A megújult elnökség augusztus 6-i döntése alapján a BÖBE kisléptékű infrastruktúra-fejlesztési programja 500 millió forintos kerettel indult el. A pályázatból a horgászszervezetek többek között horgászhelyeket, stégeket, halőrházakat, csónakházakat, közösségi és szolgáltatási tereket, rendezvényhelyszíneket, parkolókat, utakat, kommunális és energetikai fejlesztéseket valósíthatnak meg. Egy pályázó legfeljebb 15 millió forint támogatást igényelhetett, akár 85 százalékos támogatási intenzitással.

Ezt egészíti ki a Nemzeti Horgászturisztikai Stratégia 2030 részeként meghirdetett Egységes Horgászszervezeti Bázispont Fejlesztés II. üteme, megközelítően 940 millió forintos forráskerettel. A program egységes arculatú, legfeljebb 34 négyzetméteres mobil bázispontok létrehozását teszi lehetővé a vízpartokon. A rendelkezésre álló forrásból első körben várhatóan 20–26 horgászszervezet kapcsolódhat be, hosszabb távon pedig akár 100 ilyen bázispont kialakítása is cél.

A pályázati rendszer tehát nem egyszerűen folytatódott, hanem több ponton tovább is bővült. A korábbi támogatási formák finomítása mellett egyszerre jelent meg az azonnali kárenyhítés, a halállomány-védelem, a helyi közösségek és infrastruktúra fejlesztése, a horgászturizmus erősítése, valamint új elemként a célzott vízmegtartási és vízpótlási program. Ez jól mutatja azt az irányt, hogy a MOHOSZ a következő időszakban nem egyetlen problémára, hanem a horgászszervezetek mindennapi működését és a horgászvizek jövőjét egyszerre érintő kérdésekre kíván forrást és gyakorlati segítséget biztosítani.

A haltelepítésekről

Az új vezetés a korábbi állománypótlási programokra építve tovább kívánja erősíteni az őshonos halfajok telepítését, a természetes szaporodás feltételeinek javítását és a tudományosan megalapozott halgazdálkodást. A szövetség ÁPFE (Állománypótlási és Fejlesztési Célelőirányzat) programján keresztül évente több száz millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújt a tagegyesületeknek. A program legfőbb jellemzői közül meg kell említeni, hogy szakítanak a „csak ponty” szemlélettel. Bár a háromnyaras ponty maradt a legnépszerűbb bázishal, a program 2026. őszi kiírásai kifejezetten ösztönzik az egyéb őshonos halfajok (compó, süllő, csuka, harcsa, balin), valamint a genetikailag tiszta, folyóvízi fajok (pl. tiszai nyurgaponty) visszatelepítését. 

Szigorú a digitális kontroll. Minden pályázati haltelepítést kötelező előzetesen és a megvalósulás után is elektronikusan lejelenteni a hatóságok és a szövetség felé. A pályázati és ellenőrzési szabályok megsértése a támogatás csökkentését, visszavonását vagy visszafizetési kötelezettséget is eredményezheti.

A MOHOSZ, mint a legnagyobb hazai halvásárló és a MA-HAL, mint a hazai haltermelők képviselője között szoros a stratégiai szimbiózis és a rendszeres egyeztetés. A horgászati és a haltermelői oldal vezetése a legutóbb 2026. szeptember végén Szarvason tartott közös elnökségi ülést, hogy rendezzék az ágazat legfontosabb kérdéseit.  A piaci spekulációk elkerülése érdekében a két szervezet rendszeresen ad ki közös körlevelet a haltelepítési irányárakról. Ebben annyi a változás, hogy az árakban ±10 százalék mozgásteret engedélyeztek. A jövőben így nem kell az OHSZK engedélyét kérni az ilyen mértékű eltéréssel beszerzett pályázati halvásárláshoz. Ez a horgászegyesületeknek kiszámítható tervezést, a haltermelőknek pedig biztos bevételt garantál. 

A 2026-os rendkívüli aszály mindkét felet sújtotta: a tógazdaságokban nehezebb volt a halnevelés, a horgászvizeken pedig a halak megtartása. A MA-HAL és a MOHOSZ közösen lobbizik a kormánynál a MAHOP Plusz uniós és állami alapok gyorsabb megnyitásáért, amelyből a tógazdaságok vízvisszatartását és a természetes vizek élőhely-fejlesztését komplex módon, egymásra épülve finanszírozzák. A közös üléseken kiemelt téma a horgászok által elvárt, de a tógazdaságokban nehezebben, kockázatosabban előállítható halfajok (pl. süllő, csuka, aranykárász, keszeg stb.) és egyéb őshonos ritkaságok célzott, szerződéses termelési programjainak kidolgozása.

Növelni kell a horgászat társadalmi presztízsét

A hosszúra nyúlt beszélgetésben ugyan érintettünk olyan témaköröket, mint a közfeladatok ellátásának helyzete, a halőri szolgálat szemléletbeli változtatása, a versenysport helyzete, az utánpótlás nevelés fontossága, a horgásztársadalom környezetvédelmi tevékenysége, a Nemzeti Horgászturisztikai Stratégia 2030 (NHTS) megvalósítása, de terjedelmi korlátok miatt csak egy következő cikkben tudunk ezekkel a témakörökkel foglalkozni.

Végül szóba hoztuk a horgászat társadalmi presztízsének növelését, ami az új MOHOSZ-vezetés egyik legfontosabb stratégiai célkitűzése. Bár a horgászat Magyarország legnagyobb létszámú tömegsportja, rekreációs és szabadidős tevékenysége – több mint egymillió regisztrált taggal –, a társadalmi megítélése sokáig elmaradt a valós súlyától. A horgászatot a társadalom nem horgászó része sokáig egy passzív, unalmas hobbinak tekintette. A vezetés célja megmutatni, hogy a modern horgászat egy aktív, környezettudatos és csúcstechnológiát használó szabadidős tevékenység, amelynek sportági vonalai komoly fizikai felkészültséget, és komoly szellemi, szakmai tudást igényel.

A horgásztársadalom megítélését javítja, ha a közvélemény a horgászokra a vizek első számú őreiként és védelmezőiként tekint. A horgászok, halőrök azok, akik az aszályok idején önkéntes munkában mentik a halakat. Elsőként ők veszik észre a vízparti környezetszennyezéseket és az illegális hulladéklerakókat. A MOHOSZ tudatos kommunikációval kívánja láthatóvá tenni ezt a hatalmas civil környezet- és halvédelmi munkát.

A társadalmi presztízst nagyban növeli a halakkal való kíméletes bánásmód terjesztése. A modern horgászatban a hal már nem kizárólag élelemforrás, hanem egy egyenrangú sporthonfitárs. A fertőtlenítés, a nagy testű, értékes anyahalak kötelező visszaengedése olyan etikus magatartás, amely kivívja a társadalom elismerését. A horgászat nemcsak hobbi, hanem egy komoly gazdasági ágazat. A Nemzeti Horgászturisztikai Stratégia megvalósítása révén a nem horgászók, a családtagok is láthatják, hogy a horgászturizmus munkahelyeket teremt a vidéki kistelepüléseken, vendégéjszakákat generál a szállásadóknál, és fellendíti a helyi szolgáltatásokat. A vízpartoknak meg kell nyílniuk a nem horgászó családtagok előtt is. Az új horgászturisztikai bázispontok, a rendezett vízparti sétányok és a kulturált kikötők építése azt a célt szolgálja, hogy a horgászat ne egy magányos, elszigetelt tevékenység legyen, hanem egy olyan családi rekreációs és közösségi élmény, amely a tágabb társadalom számára is vonzó és jelentős értéket képvisel.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai