Csökkenteni kell a város-vidék közötti szakadékot

Kategória: Agrárgazdaság, Vidékfejlesztés | 2026/11/06

Az EGSZB, mint az Európai Unió intézménye, a szervezett civil társadalom véleményét jeleníti meg az Európai Unió döntéshozatala során. Funkciója, feladata, intézményi súlya hasonló a Régiók Bizottságához. Magyarországot 12 tag képviseli az EGSZB-ben, akiket a munkaadói, munkavállalói szervezetek és a civil szervezetek javaslatára a kormány delegálja. A NAT szekció egyik alelnöki tisztségét Kállay Piroska magyar delegált tölti be.

Stoyan Tchoukanov maga gazdálkodó, Bulgáriában ökológiai szemléletű húsmarhatartással foglalkozik. Így ismeri a gazdák mindennapjait és kihívásait is. Az elnök az AGRYA egy korábbi meghívására érkezett Magyarországra. A látogatása során találkozott Dr. Jobbágy Krisztina AÉM államtitkárral, a Magyar Vidéki Paktum részes szervezetinek képviselőivel és részt vett farmlátogatásokon is.

Növelni kellene az EU költségvetési tervezetét

Az EGSZB, mint konzultatív testület jelenleg a KAP reformon, mint átfogó témán túl kiemelten foglalkozik a fenntartható élelmiszerrendszerek és a vidéki megfeleltetés (rural proofing) témakörökkel. Ez utóbbi a különböző tervezési folyamatok vidéki szempontú megfeleltetését jelenti. Ez a jövőbeni uniós tervezési munkáknál elvárásként jelentkezik, azzal együtt, hogy jelenleg még módszertani oldalról nem kellően kidolgozott.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) álláspontja szerint az Európai Bizottság által benyújtott, közel 2 billió eurós 2028–2034-es uniós költségvetési tervezetet (MFF) jelentősen meg kellene növelni, mert a túl gyenge büdzsé veszélyeztetné a kontinens versenyképességét, kohézióját és a demokráciát. A testület elfogadott hivatalos véleményében határozottan elutasítja azt a megközelítést, hogy az EU-nak „kevesebből kellene többet elérnie”.

Az EGSZB ellenzi a hagyományos alapok megnyirbálását. A bizottság határozottan elutasítja a kohéziós források és a Közös Agrárpolitika (KAP) támogatásainak csökkentését. Hangsúlyozzák, hogy az új prioritásokat (például védelem, biztonság) nem a meglévő jól bevált politikák kiüresítésével kellene finanszírozni. Elutasítják az alapok összevonását. Nem támogatják az Európai Bizottság azon tervét, hogy a kohéziós forrásokat, az Európai Szociális Alapot (ESF+), a mezőgazdasági, halászati és migrációs alapokat egyetlen gigantikus nemzeti strukturális alapba vonják össze. Véleményük szerint ez gyengítené a szociális szempontokat és a demokratikus elveket. Üdvözlik az új uniós saját források bevezetését, mivel ezek nélkül a tagállamok megemelkedett közvetlen befizetéseire vagy a költségvetési ambíciók drasztikus csökkentésére lenne szükség. Az EGSZB támogatja az Európai Versenyképességi Alap (European Competitiveness Fund) létrehozását, a Horizon Europe kutatási keretprogram megerősítését, valamint a szociális gazdaság és az Erasmus+ program önálló, emelt szintű finanszírozását.

Stoyan Tchoukanov a sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy a területi különbségek kezelése sem uniós sem tagállami szinten, de különösen a vidéki térségek számára nem kínál az elvárásoknak megfelelő megoldásokat. A vidéki térségeket kiemelten érintik az olyan kérdések, mint a klímaváltozás negatív hatásainak kezelése és a reziliencia, a rugalmas ellenálló képesség kérdése, a mesterséges intelligencia és a robotizáció térnyerésének veszélyei, a gazdasági növekedés egyik alapfeltételét jelentő innovációs ökoszisztéma hiánya vagy gyengesége.

Vidéki szempontú hatásvizsgálat

Az elnök hangsúlyozta, hogy az is nyilvánvaló, hogy e jövőt érintő kihívásokra eredményes válasz kizárólag komplex megközelítés mellett adható, amelyre – kormányzási oldalról – a rural proofing kínálhat egyfajta eszközt. A leginkább vidéki szempontú hatásvizsgálatnak vagy ellenőrzésnek fordítható „rural proofing” abban segít, hogy a vidéki térségekben biztonságosan és hatékonyabban működjenek a fejlesztési szakpolitikák. Egy olyan szakpolitikai minőségbiztosítási mechanizmus, amely szisztematikusan vizsgálja a tervezett kormányzati döntések, jogszabályok és stratégiák lehetséges gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait a vidéki térségekben. Nem egy különálló, utólagos elemzés, hanem a jogszabály-előkészítési folyamatba (hatásvizsgálatba) beépített kötelező szűrő.

A hatásvizsgálat méltányosság-központú, mert abból a felismerésből indul ki, hogy az univerzális (városközpontú) szakpolitikák a sűrűbben lakott területeken működnek optimálisan, míg a vidéki térségekben – az alacsonyabb népsűrűség, a távolságok és az infrastruktúra hiányosságai miatt – nem szándékolt hátrányokat okozhatnak. De kockázat- és lehetőségértékelést is tartalmaz, mivel egyszerre mutat rá a negatív diszkrimináció kiszűrésére (kárenyhítés) és a vidéki erőforrások hatékonyabb kiaknázására (fejlesztés). Alapvetően fontos, hogy a kohéziós és agrárpolitikák ne elmélyítsék, hanem csökkentsék a város-vidék közötti szakadékot.

Stoyan Tchoukanov nehezményezte, hogy az uniós agrárminiszterek (az Európai Unió Tanácsa) 2026. október végén olyan tárgyalási álláspontot fogadtak el, amelyből a 2028–2034-es időszakra vonatkozóan kihagyták a szociális feltételrendszert. A döntés azonnali felháborodást váltott ki. Az Európai Élelmiszeripari, Mezőgazdasági és Turisztikai Szakszervezetek Szövetsége (EFFAT) brüsszeli tüntetést szervezett, és Olaszország, valamint Spanyolország agrárminiszterei közös levélben követelték a szociális védőháló visszaállítását, mivel annak eltörlése szerintük tisztességtelen versenyhez és a feketemunka terjedéséhez vezetne. A szociális védőháló eltávolításával megszűnik az a közvetlen gazdasági kényszerítő erő, amely a tisztességes munkakörülmények, a bejelentett munka és a munkavédelmi szabályok betartására ösztönözte a munkaadókat.

Kakucsi Nyilatkozat

Mikula Lajos arról tájékoztatott, hogy a Magyar Vidéki Paktum egy széles körű szakmai összefogásra épülő, nyitott együttműködési és kommunikációs platform. Elsődleges feladata, hogy egy integrált, hosszú távú hazai vidék- és agrárstratégiát készítsen elő, amely hatékonyan becsatornázza a vidéki közösségek valós igényeit a döntéshozatalba. Működése szorosan összekapcsolódik az uniós célokkal, mivel Magyarország kormánya a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium révén hivatalosan is csatlakozott az EU-s Vidéki Paktum (Rural Pact) hálózatához. A hazai kezdeményezést 21 országos hatókörű civil és szakmai szervezet indította el, de a létszámuk folyamatosan bővül, és már több mint 42 szervezet vesz részt a munkában.

A Magyar Vidéki Paktum mögött álló hazai szakmai és civil szervezetek (köztük a LEADER Egyesületek Szövetsége és a Falufejlesztési Társaság) a 2026. szeptember 23-i Kakucsi Nyilatkozatban rögzítették hivatalos és egységes álláspontjukat a LEADER csoportok jövőjéről. Kijelentették, hogy a magyar vidék jövőjét nem lehet kizárólag felülről vezérelt, tisztán minisztériumi programokkal és ágazati intézkedésekkel sikeresen alakítani. Ragaszkodnak ahhoz, hogy a valódi vidékfejlesztés alapja a helyi szintű partnerség, a decentralizált döntéshozatal és a helyi közösségek beágyazottsága. A paktum tagszervezetei elvárják, hogy a helyi akciócsoportok (HACS) ne csupán végrehajtói legyenek a brüsszeli és hazai pénzek elosztásának, hanem aktív, formáló részesei a 2028–2034-es időszakra készülő nemzeti és regionális szintű stratégiai tervezésnek.

Jó hír, hogy a Kakucsi Nyilatkozatra a kormányzat részéről érdemi, intézményesített válasz érkezett, amely egybeesett Magyarország hivatalos nemzetközi csatlakozásával az uniós Vidéki Paktumhoz. A kormány – a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium révén – nemcsak elismerte a kezdeményezést, hanem hivatalos politikai kötelezettségvállalást nyújtott be Brüsszelben, amelybe a Kakucsi Nyilatkozat több követelését is beépítették.

H.Gy.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai