Kategória: Növényvédelem | Szerző: Kádár András, titkár Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület, 2015/03/18
Tekintsük át Az Eu tagországaként milyen szabályrendszerek határozzák meg a hazai növényvédőszer-használatot.
A korábbi évekhez hasonlóan 2014 is rendkívüli időjárással „örvendeztette” meg a termesztőket. Az időjárás általános melegedése és a 2014-ben szokatlanul csapadékos tenyészidőszak jó ideje nem tapasztalt gondokat okozott a növénytermesztéssel foglalkozóknak.
2014 tavaszán régen nem látott mértékű sárgarozsda-fertőzés jelent meg a gabonaféléken, jelentős termésveszteséggel fenyegetve a termesztőket. Megfelelő szerkombinációkkal a védekezés hatékony volt, mintegy bizonyítva – ha a bizonyítás még szükséges lenne –, hogy nagyhatású, megfelelő hatóanyag-kombinációkkal a gabonafélék levélbetegségei elleni védelem megoldható. Ismét tapasztaltuk, hogy a kórokozók nagyon gyorsan alkalmazkodnak a környezeti tényezőkhöz, ezen belül a növénytermesztésben alkalmazott technológiákhoz. De az is bebizonyosodott, hogy a megfelelő technológia – ezen belül a triazolok és más hatóanyagok – kombinálása, a termékek rotálása és a tavaszi szezonban egy korai, majd a későbbi tenyészidőszakban végzett permetezés megfelelő hatást biztosíthat a levélbetegségek elleni védelemben.
A mezeipocok-fertőzéssel kapcsolatosan az engedélyezési hatóság által vészhelyzeti engedéllyel felhasználható rágcsálóirtó szerek megfelelő gonddal történő kijuttatása csökkentette az ország egyes területein régóta nem tapasztalt rágcsálókártételt, a veszteségeket mérsékelte, de radikális megoldást nem hozott. A várt kemény tél helyett az enyhe téli időjárás nem hozta az állomány várt összeomlását, várható tehát, hogy tavasszal a rágcsálóirtást – annak minden nehézségével – folytatni kell.
A neonikotinoid csávázószerek hiánya változatlanul érezhető volt a talajból károsító és a kultúrnövények fejlődésének korai stádiumában. A neonikotionoid szerek helyettesítése vetésforgóval és a rendelkezésre álló talajfertőtlenítő szerekkel lehetséges, főleg akkor, ha a vetésforgó „belefér” az üzem vetésszerkezetébe. A rendelkezésre álló információk szerint a kérdés eldöntésében döntő szerepet játszó Európai Élelmiszer Biztonsági Hivatal (EFSA – European Food Safety Office) és az Európai Bizottság érezhetően halogatja a rovarölő szerek, ezen belül a neonikotinoidok használatával kapcsolatos iránymutató állásfoglaglalás kibocsátását, amelyet az ipar és a mezőgazdasági termelőket képviselő európai szervezetek sürgetnek
A magyar hatóság álláspontja a méhállomány veszélyeztetésével kapcsolatban nem változott: hatékony csávázó szerekre szükség van, a méhekre biztonságos alkalmazásuk és a méhkímélő technológia megoldható.
A mezőgazdasági termelés egyes területein közel kritikussá vált az ellátás helyzete
A fentiek okán elmondható a már korábban is tapasztalt probléma az EU növényvédőszer-engedélyezési politikájával kapcsolatban. A 2000-es évek kezdete óta az engedélyezett növényvédőszer-hatóanyagok felhasználási engedélyeinek több, mint a felét visszavonták, aminek következtében a mezőgazdasági termelés egyes területein közel kritikussá vált az ellátás helyzete. Ilyen egyebek között a talajfertőtlenítő szerek számának lecsökkentése, vagy a kiskultúrákban engedélyezett növényvédő szerek hiánya. Magyarországon – a növényvédőszer-engedélyezés szempontjából – kiskultúrának számít például a paradicsom, a kajszi- és őszibarack, az üvegházban termesztett kultúrák. Az EU engedélyezési előírásai miatt nem tudják a hatóságok elfogadni a hazaival azonos klímájú, un. déli országokban (Horvátország, Románia) az engedélyezéshez rendelkezésre álló szermaradék-vizsgálati anyagokat. A kiskultúrák kérdése évek óta nyitott, annak minden gazdasági és szociális kérdésével együtt.
Az EU hatóságai tevékenységének másik oldala a törekvés az EU-tagországok mezőgazdasági termelése intenzitásának megtartására vagy éppen fokozására. Ez megoldható természetesen az integrált növénytermesztés alkalmazásával, figyelembe véve a fenntarthatóság nem könnyen megoldható kérdését. A célfeladat világos: növelni a termesztés intenzitását, ahogy a folyamatosan csökkenő termőterületeken a lakosság száma növekszik, az egészséges táplálkozással kapcsolatos igények pedig növekednek. Amennyiben Európa élelmiszerimportra szorul, előfordulhat, hogy olyan országokból kerülnek be élelmiszerek Európába, amelyek nem alkalmazzák az EU-ban törvényesített, szigorú növényvédőszer-engedélyezési politikát. E kérdés tehát megoldásra vár.
Elkészült a Nemzeti Cselevési Terv a növényvédő szerek fenntartható alkalmazására
Megoldásra vár az endokrin (belső elválasztású) mirigyek működését károsan befolyásoló növényvédőszer-hatóanyagok kérdése. A kérdésfelvetés és a válasz évek óta húzódik, jelentőségét az is növeli, hogy a kérdéses kemikáliák hatásának számos tényezőjét eddig nem sikerült egyértelműen meghatározni. A kérdéses termékek közé nem csupán egyes növényvédő szerek, hanem biocidok és általánosan használt vegyületek is tartoznak. Az endokrinrombolókkal (endocrin disrupters, ED) kapcsolatos szakmai, kutatói, hatósági véleményeket próbálta az Európai Bizottság egy nyilvános konzultácó során ez év januárjában megtudni, figyelembe véve az ipar kívánságát, hogy a hatás vizsgálata ne a veszély alapú, hanem rizikóbecslés alapján történjék.
A konzultáció eredményeként 20 000-et meghaladó válasz érkezett a különböző intézetektől, termelői szervezetektől, farmerektől, gyártó cégektől. A válaszok feldolgozása folyik. Az már kitűnik, hogy aggodalomra ad okot, ha nem kellő óvatossággal értékelik az ED csoportba sorolandó vegyi anyagokat, mivel a káros hatás bizonyítása esetén ezeket ki kell vonni, az amúgy is megritkult felhasználható növényvédőszer-hatóanyagok listájából.
Ide tartoznak a gabonafélék levélbetegségei ellen széles körben alkalmazott triazoltípusú gombaölő szerek. A gabona levélbetegségek, például Septoria elleni alkalmazásuk nélkülözhetetlen, figyelembe véve a betegségek rendkívüli alkalmazkodó képességét a védelemben használt növényvédőszer-hatóanyagokkal szemben. Az azolok eltérő hatásmechanizmusa, a kórokozók változó rezisztenciája ellen hatékony védekezést tesz lehetővé, még súlyos gombafertőzés esetén is. A megfelelő hatáshoz az azolok típusát is cékszerű rendszeresen változtatni, akár önmagukban, akár egyéb típusú szerekkel kombináljuk azokat.
Az azolok hiánya esetén a gabona levélbetegségek olyan mértékű fertőzőzést okozhatnak, hogy az egyéb hatóanyag csoporthoz tartozó, egyébként hatásos gombaölő szerek is elveszthetik a megszokott hatékonyságukat .
Abban az esetben, ha az azoltípusú gombaölő szerek kiesnének az engedélyezett hatóanyagok közül, az EU-tagországok gabonatermesztése jelentős mértékű veszteségeket szenvedne, Európa a jelenlegi gabonaexportőr szerepét elvesztve importőrré válna. De ebben az esetben sem biztos, hogy azolmentes gabona importja valósulna meg egy olyan országból, ahol az ED-kre nincs kidolgozott szabályozási rendszer. A gazdasági veszteségek mellett a kevésbé hatásos gombaölő szerek fokozott használata tovább növelné a kórokozó rezisztenciát, fokozott mértékű védelmet tenne szükségessé, ami az Európában termesztett gabona árát jelentősen megnövelné. Olyan kör ez, amiből rossz döntés esetén nehéz vagy lehetetlen a kitörés.
A növényvédő szerek fenntartható alkalmazását célozza a tagországok, így Magyarország által is kidolgozott Nemzeti Cselevési Terv (NCST), amelyek a növényvédő szerek biztonságosabb alkalmazása mellett a növényvédőszer-használat csökkentésére kidolgozott akcióprogramot határoznak meg. A magyar NCST-ből néhány pontot emelünk ki:
Az élelmiszerekben található növényvédőszer-maradékok kérdése
A fogyasztókat – joggal – érdekli, hogyan alakul az EU-ban előállított élelmiszerekben található növényvédőszer-maradék tartalma. Az Európai Élelmiszer Biztonsági Hivatal (EFSA) új vizsgálata szerint az élelmiszerek 97%-ában kimutatható növényvédőszer-maradék a hivatalosan megállapított határérték alatt van. Ezen belül a vizsgált minták 55%-ában nem észleltek kimutatható mennyiségű kémiai anyagot, ami azt jelenti, hogy az élelmiszerek fele nem tartalmaz növényvédőszer-maradékot.
A határértéket meghaladó mennyiséget szamócában (a vizsgált minták 2,5%-a) találták, ezt követte a fejes saláta (2,3%). Mindkét növény különösen érzékeny a gomba- és rovarfertőzésre, mivel a védekezésre viszonylag sok alkalommal kerül sor.
Az EFSA beszámolója az EU 27 tagországából gyűjtött mintavételezés analitikai vizsgálatán alapszik, a vizsgálat során 81 000 mintát vizsgáltak meg. A vizsgálatokat két monitoring program keretén belül végezték: mindenegyes tagország saját növénytermesztési viszonyain alapuló vizsgálati programját végzi, az EU által koordinált program keretén belül pedig valamennyi tagország azonos élelmiszerekben vizsgálja a szermaradványokat.
Az EFSA közlése szerint a vizsgált minták 1,5%-ában az engedélyezett határérték felett észleltek szermaradványt, az esetleges mérési hibákat is figyelembe véve.
A vizsgálatok során a minták 27,3%-a egynél több növényvédőszer-maradékot tartalmazott. A „cocktail hatásnak” nevezett jelenséggel kapcsolatban az EFSA módszerét bírálók, például a Pesticide Action Network Europe (PAN) túl leegyszerűsítettnek találják az EFSA véleményalkotását. A PAN közleménye szerint „az EU-ban fogyasztott élelmiszerek 97%-ában a maximális szermaradékérték nem lépi túl a határértéket, azonban az élelmiszerekben található – a megengedett maximális szermaradékérték alatti mennyiségű növényvédő szerek száma az elmúlt években megnövekedett. Ez azért okozhat gondot, mert a maradványoknak az emberi egészségre kifejtett kombinált hatását nem vizsgálták eddig megfelelő mértékben”. A bírálatokra az EFSA közölte, hogy dolgoznak az élelmiszerekben megtalálható valamennyi növényvédőszer-maradék kumulatív rizikóbecslésén annak érdekében, hogy a különböző szermaradékok egyidejű figyelembevétele alapján legyenek megállapíthatók a fogyasztókat fenyegethető egészségügyi kockázatok.
(EurActiv, 2015. márciusus közlemény)
Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Ez is érdekelhetiSzárnyra kelhet a hazai húsgalamb-tenyésztésDinamikusan bővül a piac, de ellenszélben az uniós baromfiágazatA paradicsom kórokozói - A paradicsomvész
Hírlevél feliratkozásA kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza