Újdonságok a takarmányozásban

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Fehér Károly és Wellesz Tibor közlése alapján összeállította: Kállay Béla, 2015/03/18

A Szakmai Nap szervező szakemberei annak tudatában készültek e fontos rendezvényre, hogy annak minden eleme a cég új arculatát, szakmai, szellemi törekvéseit, eredményeit, ajánlatát, termékeit tükrözi.

A neves nemzetközi és hazai előadók hat elhangzott előadásából az alábbiakban kettőt emelünk ki, de emellett kitérünk néhány egyéb információra is.

Víziszárnyas dilemmák

A lúd- és kacsaállományok okszerű táplálóanyag-ellátásának egyik előfeltétele a legfontosabb takarmánykomponensek energiaszolgáltató képességének (AMEn, TMEn) és emészthető aminosav- (Ileal/Faecal Digestible Amino Acid= IDAA, FDAA), valamint foszfortartalmának ismerete. A víziszárnyas állományok takarmányozásánál jelentős gondok forrása, hogy ma még nem tudjuk számszerűsíteni e fajok sajátos igényeit és emésztés-élettani jellemzőit. Ezek az adatok önmagukban is hiánypótlóak lennének (világviszonylatban sem ismertek) és hozzájárulnának a lúd- és kacsaállományok különböző hasznosítási csoportjainak fajspecifikus, élettani alapokon nyugvó, objektívebb táplálóanyag-ellátásához. A felhasználásra kerülő takarmánykomponensek táplálóanyag-szolgáltató képességének pontos ismerete ugyanis előfeltétele az állatok táplálóanyag-szükséglete pontos és hatékony kielégítésének. Vannak ugyan külföldi táplálóanyag-szükségleti ajánlások, ám ezek olyan emésztési együtthatókkal számolnak, amelyeket kifejlett kakasokkal vagy brojlercsirkékkel határoztak meg, tehát nem tesz különbséget a különböző baromfifajok között. Pedig a víziszárnyasok emésztésfiziológiai szempontból különböznek a többi baromfifajtól – mondta előadásában Gyurcsó Gábor, a Bábolna Takarmány vezető baromfi-szaktanácsadója.

A Bábolna Takarmány a Kaposvári Egyetemmel konzorciumban egy közös kutatás-fejlesztési program keretében hiánypótló takarmánytechnológiai tudásbázis kidolgozásával ezen a helyzeten szándékozik változtatni.

Európa és így Magyarország is folyamatos extrahált­szójadara-behozatalra szorul. Az okszerű táplálóanyag-ellátás és a magas fehérjetartalmú melléktermékek felhasználása csökkenthetné Magyarország importfehérje-függőségét.

Ezért a kutatók a hazai viszonyoknak megfelelő takarmányozási technológiát dolgoznak ki, amely a lúd és a kacsa tényleges élettani szükségletét biztosítja.

A megnyert pályázat további célkitűzése: választ kapni arra az alapvető kérdésre, hogy a különböző mennyiségű foszfor-, DDGS-, repce- és extrahált napraforgódara kiegészítés, hogyan befolyásolja a pecsenyekacsák és -libák takarmányfelvételét, tömeggyarapodását és elhullását.

Takarmány kiegészítővel a madártetű atka ellen

2012. évi adatok alapján kijelentető: Európa mintegy 309 milliót kitevő tojótyúk-állományának 83%-a szenved a madártetű atka kártételétől.

Az anyagi kár évente kb. 130 millió euró, vagyis megközelítőleg 39 milliárd forint – mondotta előadásában Dudás György, a Bonafarm-Bábolna Takarmány területi képviselője.

A madártetű atka tápláléka a vér. A fertőzöttség mértékétől függően a tojó- és szülőpár-állományok vérvesztesége nagyon jelentős lehet. Átlagos fertőzöttség esetén a madártetű atka száma egy madáron elérheti az 50 000 darabot, ez a szám erős fertőzöttség esetén akár a 10 szerese is lehet. Egy madártetű atka egyszerre 0,2 mg vért szív ki a madárból. A fenti adatokból kiszámítható, hogy egy tojótyúk vérvesztesége elérheti akár a 10 grammot is, ez a madár teljes vérmennyiségének a 10–14%-a.

A jelenlegi védekezési eljárások csak ideig-óráig hatásosak, mivel gyakran számolnak be rezisztencia kialakulásáról. Vannak új kutatási eredmények és egyéb új védekezési eljárások, de a végleges megoldás még várat magára, miközben a madártetű atka hatalmas károkat okoz a világ szülőpár- és tojóállományában.

A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. egy olyan természetes takarmánykiegészítőt ajánl, amely hatásmechanizmusát tekintve megakadályozza azt, hogy a madártetű atka egyáltalán rámehessen a madárra.

A kiegészítőt eddig 200 ezer tojótyúkon vizsgálták. Organoleptikus (ízpróba) vizsgálatokat is végeztek. Ebből kiderült, hogy az anyag íze nem megy át a tojásba.

Az eredmények biztatóak, gyűlnek a pozitív visszajelzések, ám további vizsgálatok szükségesek.

A Szakmai Nap résztvevői előadást hallgattak a Cobb Germany világcég tevékenységéről és tájékoztatást kaptak az Uniós pályázati lehetőségekről.

Az előadások teljes anyagát – köztük a konkrét kísérleti eredményeket – a Bábolna Takarmány „Tudástár” című kiadványában és az interneten teszi az érdeklődők számára hozzáférhetővé.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai