Nemzetközi szakmai hírek, elemzések

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Összeállította: Kállay Béla, 2015/03/18

USA: a kukorica- és szója­termelés helyzete

A baromfitakarmányok két legfontosabb alapanyagáról van szó, tehát érdemes az alábbi amerikai viszonyokat e két termény vonatkozásában áttekinteni.

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) szerint a termelők kisebb területen fognak kukoricát és szóját vetni 2015-ben a terményárak csökkenése miatti alacsonyabb farmbevételek következtében. Mindazonáltal az árcsökkenés ellenére az USDA szerint a mezőgazdaság pénzügyi „egészségi állapota” jó, mert a termelők a rekordtermésből nagy bevételtömeghez jutottak hozzá, de a válság alatti magasabb árak is csak a felső minimum szinten álltak meg.

A kukorica vetésterülete 2014-ben 89 millió acre volt, ami 36 millió hektárnak felel meg. Ez 2015-ben 83,5 millió acre, illetve 33, 8 millió hektár lesz, a várható termés a becslés szerint összesen 345 millió tonna, hektáronként pedig 9,77 tonnás termést jelent.

A szója 2015-ban ugyancsak valamelyest csökkentett vetésterülete 83,5 millió acre , azaz 33,8 millió hektár volt, a várható termés 96,5 millió tonna, ami 2,85 tonna hektáronként.

Ami az árakat illeti, a 2012. évi árakhoz képest nagy áresés következett be, amikor is a kukorica ára 271 USD volt tonnánként, ami az akkori (kb. 220 Ft/USD) árfolyamon kereken 59 620 forintnak felelt meg. Mára a kukorica ára 138 dollárra esett vissza, ami a cikk írásának idejében 270 Ft/USD árfolyamon 37 260 forint.

A szója ára 2012-ben még 566 dollár volt, ez mára 354 dollárra esett, ami nálunk (ez EXW = üzemből vagy FOB = kikötőben berakva!) 145 200, illetve 95 500 forintnak felel meg a már említett akkori és mostani árfolyamokon.

A FOB-árak különösen a szójánál egész más árat jelentenek Európába (Rotterdam) leszállítva, ezen kívül jön még az onnan Magyarországra szállítás költsége, mint árnövelő tényező. Ezért érthető a szójadara (mert az előbbi számítások szójababra vonatkoztak) manapság – még az „olcsó” amerikai szójaárakbol kiindulva is – horribilisan magas importára.

A kukorica áránál más a helyzet, annál az amerikai árak akár világpiaci árnak is beillenek, ezért az ottani árak tájékoztató jelleggel a világpiaci árak támpontjaként vehetők figyelembe. Az persze itt is más kérdés, hogy például Európában más időjárási viszonyok között lehetnek komolyabb eltérések.

A klímaváltozás folyamata és a teendők

Két új tanulmány jelent meg a klímaváltozás globális helyzetével kapcsolatban, ennek hatásai már érezhetők a világ kereskedelmében.

Az első tanulmányt a Kansas State University agrárkutatói készítették, és azt találták, hogy a világnak legalább az egynegyedén a búzatermelés nagy veszteségekkel fog járni, ha nem történnek adaptív intézkedések. Kísérleteikből azt is kimutatták, hogy a hőmérséklet 1 °C fokos emelkedése 6% búzatermés-kiesést fog eredményezni. Nagy fenyegetésnek tűnik, mert ha a 2012–13-as gazdasági évben elért 701 millió tonna világtermelés után számolják, ez a 6% 42 millió tonna(!). Ez a folyamat hamarosan eljut a bevezetőben említett világtermelés egynegyedéig, ami már katasztrofálisan érintheti az ellátást

Egy másik tanulmány, amit Washingtonban a búzaszövetség keretében készítettek, arról számol be, hogy a világ néhány e tekintetben fontos termelő országa nem tesz eleget a nemzeti támogatásokról szóló egyezménynek, amit a WTO (Világkereskedelmi Szervezet) részvételével kötöttek. Megállapították, hogy India, Kína, Törökország, Brazília és Thaiföld drámaian túllépték az egyezményben rögzített támogatási mértékek limit mennyiségeit búza, kukorica és rizs esetében. Ezekből az országokból általában nem, hiányosan vagy nem valós adatokkal küldik a támogatásról készítendő jelentéseket.

A fentiek kiegészítéseképpen idézik még Varan Prasade vezető kutató kijelentését, hogy ez a jelzett veszteség már egy újabb kihívásra hívja fel a figyelmet, hiszen a föld népességének az ellátásához szükséges élelmiszer-mennyiség termelését 2050-ig meg kell duplázni, mert addigra a globális népesség eléri a 9,6 milliárd főt.

E témához tartozik, hogy kísérletekben 30 búza fajtamodellt teszteltek különböző átlaghőmérsékletű (15 és 30 °C fok közötti) régiókban. Ezekben regisztrálták a vetés idejét, mennyiségeit, mélységét, a hőmérsékletet és más, a termesztést befolyásoló faktorokat. Így voltak képesek a kutatók megállapításokat tenni a hatások mértékéről és ebből következtetni a jövőben várható változások várható alakulásáról. Összességében megállapították, hogy a hőmérséklet-emelkedés negatív hatásai sok esetben erősebbek voltak, mint azt korábban előre jelezték, továbbá azt, hogy a klímaváltozás folyamata is gyorsabb lesz, mint ahogy arra számítottak. A vezető professzor szerint az átlagos hőmérséklet-emelkedéseknél sokkal súlyosabb helyzet állhat elő akkor, amikor extrém, akár hirtelen, kiszámíthatatlan változások történnek – amire a világ több részén már eddig is láthattunk példákat. Azt is hozzáfűzte, hogy a hőmérsékleti változások alatt nemcsak azt kell érteni, hogy „forró”, hanem azt is, hogy „hideg”, és ezek a lassúbb, követhető változásoknál sokkal súlyosabb extrémitásokban fognak megnyilvánulni.

Az olasz baromfiipar rövid bemutatása

A Poultry International (2015/3) közlése alapján a következő helyzetképet lehet kialakítani Olaszország baromfiszektoráról, amely Európa viszonylatában meghatározó mind a termelés, mind a forgalom szempontjából.

A baromfitermelés 2014-ben valamelyest visszaesett. Ezen belül a brojlertermelés lassú növekedése, a tojástermelési ágazat stabilitása, a pulykatermelés stagnálása és az egyéb – elsősorban vízi szárnyas – fajok komolyabb termeléscsökkenése volt jellemző. Néhány mutatót az 1. táblázatban mutatunk be:

Az olasz baromfiipar az ország 5 északi tartományában koncentrálódik, a többi területen szórványos, legalábbis nem nagyüzemi vagy iparszerű.

A hústermelés 2011 és 2013 között nőtt, ennek a csúcsa 835 ezer tonna volt, 2014-ben 812 ezer tonnára csökkent.

Olaszország az Európai Unió ötödik legnagyobb baromfitermelője. A kereskedelem azt mutatja, hogy az önellátási fok valamivel 100% fölött van. Az export 2011 és 2014 között 114 ezer tonnáról 108 ezer tonnára csökkent, az import 49 ezer tonnáról 61 ezer tonnára nőtt.

Az étkezési tojás ágazat valamivel jobb teljesítményt nyújtott, mint a húságazat. A múlt évben a termelés 3%-kal nőtt, jelenleg az éves tojástermelés 12,5 milliárd darab. A tartásrendszerek tekintetében dominál a „berendezett” ketreces tartás, ez 43%, míg a „barn”, ami alatt a mélyalmost és esetleg a barrier tartást értjük, 39%, a szabadtartás 11% és az organikus tartás 7%.

A megtermelt tojás 66%-a héjas formában kerül fogyasztásra, míg 34%-a feldolgozásra.

Németország – állatvédők nyilatkoznak (Négy Mancs)

Sabine Hartmann D.V.M., az „Állatbarát Termék Management”, név szerint a Vier Pfoten (Four Paws) International, nálunk Négy Mancs néven ismert állatvédő szervezet igazgatója az EUROTIER (Hannover, Németország) kiállítás Poultry Fórumán azt nyilatkozta, hogy az élelmiszerárak ugyan emelkedtek, de kisebb mértékben, mint azt az infláció indokolná. Azt is mondta, hogy az élelmiszerek megfizethetőségének javítása rossz dolog.

Hartmann azt állítja ugyanis, hogy a hatékonyság a mezőgazdaságban mind az embernek, mind az állatnak stresszt okoz. Nagyon nem szereti a „magas kultúrájú” állattartást. Ez a kultúra a kakascsirkék megöléséhez vezet a tojóvonalaknál, mivel a genetika a brojlereknél és a tojóknál annyira különböző.

Szerinte a fogyasztók nem értik, hogyan változott meg a mezőgazdaság. Nem tudják, milyen életkörülmények között jött létre a termék, mi van mögötte.

Ezután szólal meg a cikk szerzője, Terrence O’Keefe, aki a következőket mondja:

„Ezen a ponton már nem értek egyet az olcsó élelmiszer koncepciójával. Eltöltöttem néhány évet az élelmiszer-kereskedelemben és láttam, hogy minden országban vannak emberek, akik vagy ilyen vagy olyan okból nem tudják megfizetni az ennivalót. Az élelmiszer költségének tehát nagy szerepe van, akár egyetértek, akár nem, azzal, hogy milyen olcsónak vagy drágának kell lenni az élelmiszernek. Mi lehet rossz abban, hogy szabványok állításával, auditálásokkal, világos címkézésekkel hozzák forgalomba a termékeket? A fogyasztóknak legyen lehetőségük eldönteni, mit akarnak megfizetni és mennyiért.

Sajnos ez nem olyan egyszerű dolog. Emlékezzünk arra, hogy Hartmann összefüggést talált a teljesítmény és a stressz között. Itt van az a pont, ahol nem értek egyet. Az ún. »Vier Pfoten’s Sehr Gut« program olyan követelményeket állít a brojlernevelésben, mint hogy nagy helyük legyen az állatoknak, játszani tudjanak szalmagombócokkal, könnyen el tudjanak jutni egy fedett fészerbe, ahol a délutánt kényelmesen átalusszák, nyáron ez legyen a hűtőhelyiség. Hartmann nagyon meg akar téveszteni, ha azt mondja, hogy olyan csirke kell, amelyik lassú növekedésű, napi súlygyarapodása 42 g, mert a takarmányt rosszul értékesíti, piacképes súlyát hosszú idő alatt éri el. Nem korrekt dolog azt állítani, hogy a jólétük ezeknek az állatoknak jobb azért, mert lassabban növekednek.”

A kérdésről konzultatív és érdemi vita indult az interneten, amely ma is folyik.

Pozitív GM-tanulmány

A Német Gazdasági Kooperációs és Fejlesztési Minisztérium és az EU Hetedik Keretprogramja, az Élelmiszer-biztonság együttes tanulmányában úgy találták, hogy a genetikailag módosított (GM) termények gazdaságilag és környezetileg megfelelőek, továbbá csökkentik a peszticidek felhasználásának szükségességét a mezőgazdaságban.
A mindenkori legnagyobb, a GM-termékek hatásait vizsgáló tanulmány azt állítja, hogy a GM (termény) maga ígéretes technológia. A tanulmány szerzői megállapították, hogy a GM-termékek 37%-kal csökkentették a peszticid kemikáliák felhasználását és 22%-kal növelték a terméshozamot, ezzel 68%-os profittöbbletet eredményeztek a farmer számára.
A vizsgált két hatás nagyobb volt a rovar­rezisztens növényeknél, mint a herbicid­toleráns fajtáknál. A tanulmány azt is megállapította, hogy hozamtöbblet és a profit nagyobb volt a fejlődő országokban, mint a fejlettekben.
A szerzők állítják, hogy kutatási eredményeik növelik a fogyasztói bizalmat a GM-technológia iránt.
A tanulmány egy ún. metaanalízis, egy összegző elemzés a múltban végzett csúcstanulmányok alapján, amely feldolgozza GM-terményekre vonatkozó 1995-től 2014 márciusáig készült, angol nyelven publikált tanulmányokat.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai