Áramot a Napból

Kategória: Agrárenergetika | 2014/03/10
Címkék: megújuló energia, napenergia

Túl azon, hogy több cégtől kérünk ajánlatot, hogyan tudjuk a döntésünket alaposan előkészíteni? Mit, miért és hogyan érdemes, illetve nem érdemes vásárolni? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Jelentős változások a napelemek piacán

Soha nem volt még ilyen olcsó a napelemes rendszer, mint most: az elmúlt öt évben kevesebb, mint a harmadára esett a napelemek ára. Nem történt csendes technológiai forradalom – a piac változott ilyen rövid idő alatt ennyit.

A 2000-es évek elejére jellemző óriási kereslet-növekedés miatt egyre épültek a panel-gyárak, a tömegtermelés jelentősen csökkentette a gyártási költségeket, a napelemek keresleti piacán korábban jelentős túlkínálat lépett fel, így zuhanni kezdtek az árak. A kínai cégek ebben az iparágban is kemény árversenybe kezdtek, aminek hatására európai óriáscégek – például a Bosch és a Siemens – kényszerültek bezárni frissen épített üzemeiket – több milliárd eurós veszteségeket elkönyvelve. Az Európai Unió végül egy átfogó megállapodás keretén belül minimáláras és az import mennyiségét korlátozó megállapodás mellett döntött. Nem várható, hogy a napelemek ára – amely a gyártási költségek közelébe ért – jelentősen tovább csökkenne, valószínűbb, hogy az árak a közeljövőben lassan emelkednek.

Egy napelemes rendszer napelemekből, inverter(ek)ből, tartószerkezetből, valamint elektromos kábelekből, szerelvényekből épül fel.

Napelem

Félvezető alapú eszköz, amely a napsugárzás hatására elektromos áramot állít elő. (A napkollektor ezzel szemben használati melegvizet állít elő, illetve fűtésrásegítésre használható.) Egy jó minőségű napelem évtizedekig működik karbantartás és meghibásodás nélkül. A magyar éghajlathoz az ún. polykristályos panel az optimális választás.

Inverter

A rendszer talán legérzékenyebb pontja: ez alakítja az elektromos berendezések, illetve a hálózat számára váltóárammá a napelemekből érkező egyenáramot. Kapható hozzá olyan kommunikációs modul, amellyel a rendszer adatai folyamatosan online követhetők.

Hálózati visszatáplálás, szigetüzem

A napelemes rendszereknél meg kell oldani az adott pillanatban megtermelt, de „helyben” el nem fogyasztott energia hasznosítását. Ahol nincs a közelben elektromos hálózat, ott ezt akkumulátorokkal oldják meg (ún. szigetüzem). Az akkumulátorok korlátozott kapacitása és magas ára miatt ezt a megoldást csak ott használják, ahol nincs lehetőség hálózati visszatáplálásra. Itt a felesleg visszakerül az országos hálózatba, ahonnan a többletenergiaigény is pótolható szükség szerint. Az áramszolgáltatóval a termelt és a hálózatból elfogyasztott energiamennyiség különbözetét kell csak elszámolni.

Mekkora napelemes rendszerre van szükség?

Jelenleg a nappali árammérőre telepíthető, 50 kW alatti, ún. „háztartási méretű kiserőmű” (HMKE) akkor a leggazdaságosabb, ha az éves energiatermelése megegyezik az üzemeltető saját áramfogyasztásával. Ha alulméretezik, továbbra is marad egy csökkentett villanyszámla, a többlettermelés elszámolása viszont kedvezőtlenebb.

A méretezés szakértelmet igényel – a tervező figyelembe veszi az éves áramfogyasztás mértéke mellett a helyszín adottságait is:

• a földrajzi elhelyezkedés alapján számított átlagos napsugárzási értéket,
• tetőre történő telepítésnél annak tájolását, dőlésszögét,
• az elektromos rendszer teljesítményét, fázisainak számát stb. Ezekből az adatokból számítható, hogy a megcélzott éves árammennyiség az adott telepítési körülmények mellett hány napelemmel termelhető meg.

A legtöbb szakember a PVGIS műholdas statisztikai adatbázist használja (http://re.jrc.ec.europa.eu/pvgis/apps4/pvest.php), amely 30 év besugárzási adatait figyelembe véve adja meg, hogy 1 kWp névleges csúcsteljesítményű (erre utal a „p” betű) napelem az adott helyen és telepítési körülmények mellett évente hány kWh energiát képes megtermelni. Példa: Mohácson egy ideális déli irányú, 35 fokos lejtésű tető esetében ez az érték 1180 kWh (ez hozzávetőlegesen Magyarországon, ferde tetőre telepítve a tervezhető legmagasabb érték), míg a jóval északabbra fekvő Miskolcon egy 45 fokos, teljesen keleti tájolású (itt már 90° az ideális déli iránytól való eltérés) tetőre telepítve ugyanez a napelem mindössze évi 880 kWh-t termel. Ha éves szinten 10 000 kWh-s villanyszámlát szeretnénk napelemmel kiváltani, akkor ehhez a mohácsi telepítésnél 34, míg a miskolci példánál 45 darab 250 Wattos panelre lesz szükség. Tipp: Egy kapott árajánlatban szereplő hozamszámítást (némi nyelvtudással) a fenti linken magunk is ellenőrizhetünk!

Mikor térül meg a beruházás?

A gazdasági számítások esetünkben viszonylag egyszerűek. Kérdés, hogy a döntésnél mekkora hangsúlyt kapnak egyéb szempontok, például a környezetvédelem.

Egy háztartási méretben középkategóriásnak számító 8 kW-os rendszer nagyságrendileg évi 3 tonna CO2 megtakarítást eredményez (beleszámítva a napelemek gyártásának környezetterhelését is), ezzel 2 modern, évente 10 000 km futásteljesítményű autó CO2 kibocsátását tudjuk semlegesíteni.

A napelemes rendszerek tipikus megtérülési ideje a rezsicsökkentés utáni, 40 Ft-os lakossági áramdíj mellett számítva 9–12 év (egy kisebb rendszer drágább, a nagyobb fajlagosan olcsóbb). Egy 2,5%-os összköltségű hitelnél kb. 10–13 év kell a kölcsön teljes törlesztéséhez. Ez után a rendszer várhatóan legalább két évtizedig ingyen termeli az áramot! Költséget csak az esetleges meghibásodások javíttatása jelent.

hogyAn válAsszunk kIvItelezőt?

Ajánlatkérés: Az alábbi adatok mindenképpen szükségesek ahhoz, hogy egy telepítő cég korrekt ajánlatot adhasson:

• konkrét teljesítményigény (pl. 8 kWp) vagy a kiváltani kívánt éves kWh mennyisége,
• a telepítés címe – legalább a település,
• tető típusa, mérete, tájolása, héjalása, dőlésszöge, a tetőszerkezet anyaga (nagy segítség a tetőről készült fénykép, vázlat, méretezett rajz),
• bejövő elektromos hálózat fázisainak száma, teljesítménye (pl. 1*40A, 3*63A)

Az ajánlatok összehasonlítása: Itt is érvényes, hogy csak az azonos műszakigazdasági tartalmakat érdemes összehasonlítani. Ha egy ajánlatadó például magasabb besugárzási értékekkel számol, akkor ugyanarra az éves energiamennyiségre kisebb rendszert fog méretezni, ami látszólag és összességében olcsóbb, de várhatóan nem termeli majd meg azt, amit elvárnak tőle. Ez a gyakorlatban a telepítést követő években derül csak ki – utólag pedig nehéz lesz anyagi követelést támasztani ez alapján. Ha eltérő méretű rendszereket ajánlanak, akkor mindenképp járjunk utána, melyik ezek közül a reális (ebben nyújt nagyságrendi segítséget táblázatunk), addig pedig a fajlagos árakat (forint/kWp) tudjuk összehasonlítani. Ezt a számot úgy kapjuk, hogy a rendszer árát elosztjuk a névleges csúcsteljesítményével (pl. 4 millió Ft / 8 kWp = 500 eFt / kWp).

*tájékoztató adatok nagyságrendi becslés céljára

A felhasznált anyagok, garanciák:

Egy napelemes rendszernél elvárás, hogy több évtizedig működjön, ezért nagyon fontos a beépített termékek minősége, garanciája, a munka szakszerűsége. Itt különösen igaz az, hogy sokszor az olcsóbb a drágább (például az évek során felmerülő javítási költségek miatt).

Napelemek: A legtöbb gyártó az 5–10 év termékgarancia mellett további ún. teljesítménygaranciát (mennyi a maximális csökkenés a felhasznált anyagok öregedése miatt) is vállal. Plusz biztonságot jelent, ha valamilyen független, ismert, nagy nemzetközi cégnél rendelkezik a gyártó viszontbiztosítással.

Inverterek: Tipikus garanciája 5 év, azonban nem mindegy, hogy az esetleges hibát ki és hogyan javítja. Ha például a javításhoz a gyártóhoz (pl. Kínába) kell visszaküldeni a hibás példányt, akkor sok hetes kieséssel kell számolnunk. Ezzel szemben jobb választás lehet egy esetleg drágább márka, amit a forgalmazó meg tud javítani néhány nap alatt.

Szerelvények: Kizárólag olyan tartószerkezetet érdemes vásárolni, amely képes a szélsőséges időjárási körülményeknek évtizedeken át ellenállni. A kábeleknél, elektromos szerelvényeknél, csatlakozóknál is ügyeljünk arra, hogy a gyenge minőség zárlatot, teljesítménycsökkenést okozhat – a rendszer összértékéhez mérten jelentéktelen tételek sok kellemetlenség, rejtett hiba forrásává válhatnak.

Áttekintettük azokat a szempontokat, amelyeket körüljárva megalapozott döntést hozhatunk egy napelemes rendszer tervezett beruházásánál. Egy ilyen befektetés a gazdaságossági, a környezeti és egyéb szempontok figyelembevételével komoly megfontolásra érdemes úgy is, hogy ehhez jelenleg pályázati támogatást nem tudunk igénybe venni.

Ajánlott kiadványokLukács Gergely Sándor:
Kistérségi energiarendszerekBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaDr. Tóth László:
Hagyományos és megújuló energiarendszerekLukács Gergely Sándor:
Zöldenergia és vidékfejlesztés

Ez is érdekelhetiMég lehet pályázni élelmiszeripari és mezőgazdasági üzemek energiahatékonyságának javításáraEnergiabeszerzési tendert indít tagjainak az agrárkamaraKétszázezer tonna mezőgazdasági melléktermék felvásárlását tervezi idén a pécsi erőmű