Több borászatra van szükség Tokajban

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: Borászportál, 2015/03/18

A minőségi bortermelésre képes családi borászatok és középüzemek számának megtöbbszörözése biztosíthatja, hogy a Tokaji Borvidéken elindult fejlődés hosszú távon fenntarthatóvá váljon – olvasható a hegyközségi tanács közleményében.

A tokaji birtokstruktúra

A Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának frissen elkészült birtokstruktúra-koncepciójából az is kiderül, hogy a három lábra épülő birtokstruktúra kialakításához a legfontosabb eszközt a kis- és középüzemek létrehozását, valamint a szőlőterületek reorganizációját és a felhagyott ültetvények termelésbe vonását elősegítő támogatások kínálják. Emellett a szakemberek nagy várakozással tekintenek a Kormány által egy évvel ezelőtt elfogadott BOR-VIDÉK Tokaj Hegyalja Nemzeti Program által előirányzott többi célzott fejlesztési program elé is.

Jelenleg mintegy 5500 hektár területen folyik ténylegesen szőlőtermesztés a Tokaji Borvidéken, s az átlagos években 300–350 ezer mázsa terméssel lehet számolni. A megtermelt szőlő egyharmadát a térségben meghatározó állami integrator, a Tokaj Kereskedőház vásárolja fel és készít belőle értékesítésre szánt bort. A Tokaji Borvidéken ma már egy tucatnyi középüzem is működik, egyenként 30 és 120 hektár közötti földterülettel, valamint saját palackozással és értékesítéssel. A középüzemek technológiai színvonala optimális, és a megfelelő szaktudás is rendelkezésükre áll, ám például a szükséges marketingtevékenységhez a legtöbb esetben nincs elegendő erejük.

Mellettük 25–30 családi vállalkozásban működő – 10–30 hektár szőlőültetvényen gazdálkodó – kisüzem dolgozik, ám ezek fejlődését a toőkehiány és a szükséges technológiai fejlesztések elmaradása hátráltatja. A sort mintegy 3000 őstermelő és kényszervállalkozó zárja. A csoport tagjai tipikusan néhány ezer négyzetméteren, vagy pár hektáron gazdálkodnak, többségében elavult módszereket alkalmazva a szőlőtermesztésben.

Befektetőkre várva

„A bortermeléssel foglalkozó üzemek nyereségessége minimális, mivel a változó termékszínvonal következtében az árak alacsonyabbak az elvárhatónál. A tisztán szőlőtermesztéssel foglalkozó kistermelők pedig teljesen kiszolgáltatottak a felvásárlóknak. Összességében a borvidék eltartóképessége gyenge, erre vezethető vissza, hogy a fiatalok jelentős része elhagyja a térséget” – fejtette ki Prácser Miklós.

Biztató, hogy a Tokaj Kereskedőház mostanra egyértelműen a minőségi termelés irányába fordult. Ugyanakkor a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsában dolgozó szakemberek szerint fontos, hogy az állami integrátor társaság fejlesztése mellett növekedjen az üzletileg sikeresen működtethető középüzemek száma is. „A borvidék megújulásának sikere esetén a külső befektetők érdeklődése jelentősen megélénkülhet, s számukra a közepes üzemméretnek megfelelő méretkategória kínálja a legvonzóbb lehetőségeket” – fogalmazott Prácser Miklós.

Ezzel szemben az életképes kisbirtokok számának gyarapítása csak jelentős külső beavatkozással érhető el a szakmai testület szerint. A nemzetközi tapasztalatok alapján a Tokaji Borvidék a jelenlegi 25–30 helyett akár 200, minőségi bortermelésre képes családi pincészetet is képes lenne eltartani, ám ehhez külső forrásokra van szükség. „A családi kisvállalkozások biztosíthatják azt a sokszínűséget, amely a borkedvelő fogyasztók és a borturisták körében érdekessé és vonzóvá teheti Tokajt, hiszen úgy tudnak előállítani magas minőséget, hogy közben termékeik különbözőek, egyediek. Emellett nagy szerepük van a szakember-utánpótlás biztosításában is” – hangsúlyozta Prácser Miklós. Az őstermelői kör kapcsán az a cél, hogy szőlőtermesztési szempontból életképes területnagyságok alakuljanak ki, amelyek hosszú távon akár termelő vállalkozásokká is átalakulhatnak.

Fejlesztési lehetőségek

A Tokaji Borvidék fenntartható növekedési pályára állításához a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának álláspontja szerint egyszerre van szükség a Tokaj Kereskedőház technológiai megújításának folytatására, valamint az egy évvel ezelőtt elfogadott BOR-VIDÉK Tokaj Hegyalja Nemzeti Programban előirányzott célzott többi fejlesztési program megvalósítására. „Ezek közül kiemelten fontos a kisüzemek, valamint a középüzemek kialakítását elősegítő célzott beruházási támogatások meghirdetése. Emellett ugyancsak égető szükség van a szőlőterületek reorganizációjának segítésére, valamint a szőlő kataszterbe tartozó, nem szőlő művelési ágú területek szőlőtermesztésbe vonásának támogatására” – hangsúlyozta a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke.

A testület által támogatott és szorgalmazott intézekedések közé tartozik a közösségi infrastruktúra fejlesztésének támogatása, valamint a szőlőtermesztésbe kezdő gazdálkodóknak szóló Tokaji Életpálya Program beindítása. A tanács ugyancsak támogatja egy helyi minőségellenőrzési rendszer felállítását, továbbá annak a szaktanácsadói rendszernek a kialakítását, amely a szőlőtermesztés, növényvédelem, borászat és marketing területén segítheti a családi gazdaságok munkáját.

A Borászok Borásza döntősei

Közzétették a Borászok Borásza díj első fordulójának végeredményét. A döntőbe került termelők mindannyian különböző borvidéket képviselnek.
A Borászok Borásza döntősei 2015-ben: Bodó Judit (Bott Pince), Bott Frigyes (Bott Frigyes Borászat), Dr. Bussay László - posztumusz (Bussay Pince), Ipacs Szabó István (Vylyan Szőlőbirtok és Pincészet), Karner Gábor (Karner Gábor Kézműves Borászat).
A második fordulóban kizárólag az első körben jelölt ötven borász rendelkezik egy-egy szavazattal. Az ő voksuk dönt. Az eredményt április 24-én hirdetik ki, ünnepélyes díjátadó keretén belül. Ekkor derül majd ki az is, hogy kit választottak a Borászok Barátjának.
A díj hivatalos Facebook-oldalán tippjátékot indítottak a szervezők, hogy megtudják, a borrajongók kinek ítélnék oda az elismerést. A végső gyoztest helyesen megtippelők között egy karton Borászok Borásza borválogatást sorsolnak ki.

Forrás: MTI

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai