2026. 04. 29., szerda
Péter
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Növelni kell a szőlő-bor ágazat versenyképességét

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: MTI, 2015/03/18

2020-ig Vidékfejlesztési Program pénzügyi forrásából mintegy 20 milliárd forint, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból mintegy 44 milliárd forint forrás áll a szőlő és bortelmelők rendelkezésére.

Egy márciusi borjoggal és bormarketinggel foglalkozó konferencián L. Simon László elmondta, hogy a Miniszterelnökség által kezelt Vidékfejlesztési Program pénzügyi forrásából a mostani uniós költségvetési időszakban, 2020-ig mintegy 20 milliárd forint elkülönített forrás áll a szőlő-bor ágazat rendelkezésére. Az elkülönített pénzösszeg pedig azt jelenti, hogy a támogatásért az ágazat szereplőinek nem kell más élelmiszer-ipari ágazatokban tevékenykedőkkel versenyezniük. Úgy vélekedett, hogy ez az összeg elegendő lesz a versenyképesség európai léptékű javítására.

L. Simon László felhívta a figyelmet, hogy az ágazatban tevékenykedőknek eközben versenyezniük kell egymással a támogatás elnyeréséért, ami változás a korábbi pályázati gyakorlathoz képest. A versenyképesség növelése mellett kiemelte az erőforrás-hatékonyság javítását és a hozzáadott érték növelését, valamint megjegyezte, hogy előnyt élvez a pályázatok elbírálásakor a közös beruházások megvalósítása.

Érdemes lesz együttműködni

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a szőlő-bor ágazatban tevékenykedők támogatást kaphatnak az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból is. (Ez összességében mintegy 145 millió euró, mintegy 44 milliárd forint.) A legjelentősebb forrás az ültetvények szerkezetátalakítási programjára vehető igénybe. Ez 123 millió eurót tesz ki, ami csaknem 40 milliárd forinttal egyenlő. Emellett támogatják még a termékpromóciót harmadik országokban, valamint a melléktermék-lepárlást is.

Tornai Tamás, a Hegyközségek Nemzet Tanácsának elnöke kiemelte: a szőlő-bor ágazat tőkeigényes, ezért nagy jelentősége van az ágazati szereplők, a szakmai és civil szervezetek, valamint az állami szervezetek és hatóságok együttműködésének. Ennek a közös munkának az összehangolását jól szolgálja, hogy a HNT a múlt év nyarán szakmaközi szervezetté alakult.

Kohut Balázs, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára felhívta a jelenlévők figyelmét a Carton Hungarikum programra. Ennek segítségével népszerűsíthetik a magyar borászok termékeiket a világban a magyar külképviseletek – nagykövetségek, kulturális intézetek – segítségével. Az államtitkár megemlítette: a magyar diplomácia más lehetőségeit – például magyar állami vezetők külföldi látogatásai – is kihasználják.

Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) eredetvédelemért felelős államtitkára arról beszélt, hogy az ágazati stratégia a HNT berkein belül még készül, szoros együttműködésben az FM-mel. Kereteit meghatározza a magyar szőlő- és bortermelés helye a világban: az első húsz termelő közé taksálják Magyarországot, a 16–17. helyre. Jelezte: a világ borpiaca átalakul, a tradicionális borelőállító országok lehetőségei is átalakulnak. Ez Magyarországnak előnyére is válhat, mivel előtérbe kerül az alkalmankénti borfogyasztás. Jelezte: a magyar bor pozícióit mindazonáltal meg kell erosíteni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A mélyművelés szocialista hagyomány?
Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.
Fagykárok és kártevők a kertészetekben
Szomorúan sétálgatnak kertjeikben a borsodi és a kunsági gyümölcskertészek. Látnivaló, hogy már áprilisban befejezték a szüretet. Észak-Magyarországon, Pest és Bács- Kiskun megyékben a mínusz 8 Celsius fokú hajnali lehűlések megtizedelték a meggy, a szilva és az alma ültetvényeket. A károkat még pontosan nem lehet felmérni, de a szakemberek a 30-90 százalék közé becsülik a terméskiesést. Ezzel
Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent.  Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza