Növelni kell a szőlő-bor ágazat versenyképességét

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: MTI, 2015/03/18

Egy márciusi borjoggal és bormarketinggel foglalkozó konferencián L. Simon László elmondta, hogy a Miniszterelnökség által kezelt Vidékfejlesztési Program pénzügyi forrásából a mostani uniós költségvetési időszakban, 2020-ig mintegy 20 milliárd forint elkülönített forrás áll a szőlő-bor ágazat rendelkezésére. Az elkülönített pénzösszeg pedig azt jelenti, hogy a támogatásért az ágazat szereplőinek nem kell más élelmiszer-ipari ágazatokban tevékenykedőkkel versenyezniük. Úgy vélekedett, hogy ez az összeg elegendő lesz a versenyképesség európai léptékű javítására.

L. Simon László felhívta a figyelmet, hogy az ágazatban tevékenykedőknek eközben versenyezniük kell egymással a támogatás elnyeréséért, ami változás a korábbi pályázati gyakorlathoz képest. A versenyképesség növelése mellett kiemelte az erőforrás-hatékonyság javítását és a hozzáadott érték növelését, valamint megjegyezte, hogy előnyt élvez a pályázatok elbírálásakor a közös beruházások megvalósítása.

Érdemes lesz együttműködni

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a szőlő-bor ágazatban tevékenykedők támogatást kaphatnak az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból is. (Ez összességében mintegy 145 millió euró, mintegy 44 milliárd forint.) A legjelentősebb forrás az ültetvények szerkezetátalakítási programjára vehető igénybe. Ez 123 millió eurót tesz ki, ami csaknem 40 milliárd forinttal egyenlő. Emellett támogatják még a termékpromóciót harmadik országokban, valamint a melléktermék-lepárlást is.

Tornai Tamás, a Hegyközségek Nemzet Tanácsának elnöke kiemelte: a szőlő-bor ágazat tőkeigényes, ezért nagy jelentősége van az ágazati szereplők, a szakmai és civil szervezetek, valamint az állami szervezetek és hatóságok együttműködésének. Ennek a közös munkának az összehangolását jól szolgálja, hogy a HNT a múlt év nyarán szakmaközi szervezetté alakult.

Kohut Balázs, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára felhívta a jelenlévők figyelmét a Carton Hungarikum programra. Ennek segítségével népszerűsíthetik a magyar borászok termékeiket a világban a magyar külképviseletek – nagykövetségek, kulturális intézetek – segítségével. Az államtitkár megemlítette: a magyar diplomácia más lehetőségeit – például magyar állami vezetők külföldi látogatásai – is kihasználják.

Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) eredetvédelemért felelős államtitkára arról beszélt, hogy az ágazati stratégia a HNT berkein belül még készül, szoros együttműködésben az FM-mel. Kereteit meghatározza a magyar szőlő- és bortermelés helye a világban: az első húsz termelő közé taksálják Magyarországot, a 16–17. helyre. Jelezte: a világ borpiaca átalakul, a tradicionális borelőállító országok lehetőségei is átalakulnak. Ez Magyarországnak előnyére is válhat, mivel előtérbe kerül az alkalmankénti borfogyasztás. Jelezte: a magyar bor pozícióit mindazonáltal meg kell erosíteni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai