Kutatás-fejlesztés-innováció és a vidék fejlesztése

Kategória: Vidékfejlesztés | Szerző: Dr. Gergely Sándor CsC, c. egyetemi tanár, 2015/03/18

Az OECD szerint „az innováció mindazon tudományos, műszaki, kereskedelmi és pénzügyi tevékenységek együttese, amelyek új feldolgozóipari termékek sikeres kifejlesztéséhez és értékesítéséhez, új termelési eljárások vagy berendezések hasznosításához vagy valamely társadalmi szolgáltatás új megközelítésének bevezetéséhez szükséges.”

Szervezeti innovációra akkor van szükség, ha az alkalmazott szervezet és a szervezeti jellemzők hatékonysága között különbség alakul ki. Például: JIT („Éppen időben” elv), amely a termelés és a logisztika területét érintette; az egész vállalatra ható TQM (Teljes minőségmenedzsment) stb. A technológiai innováció a legtöbb esetben a termékinnováció következménye. Újítás: termelő berendezések termék előállításának folyamata. A technológiai innováció tőkeigényes. Termékinnováció egy új termék vagy szolgáltatás megjelenését jelenti az adott iparágban, piacon.

Az innováció az innovációs láncban realizálódik. Az innovációs lánc a vállalkozási tevékenységrendszer különböző elemeinek – marketing, kutatás, fejlesztés, kísérleti gyártás, termelés és értékesítés – az innovációs folyamat szerinti összekapcsolását jelenti. Ezt zárt (horizontális) innovációs láncnak nevezi a szakirodalom. Az innovációs folyamatok rendszer-modelljét az 1. ábra szemlélteti

Az OECD és az Európai Bizottság az Oslo Kézikönyv 2005. évi, harmadik kiadásában az innováció fogalmát széles körben definiálják: „Az innováció új vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás, új marketingmódszer vagy új szervezési–szervezeti módszer bevezetése.”

A kiteljesedő hálózati gazdaság (és társadalom) keretei között az ún. technikai jellegű innovációk (termék- és technológiai innovációk) mellett egyre inkább prioritást élveznek a szervezési jellegű komplex innovációk (piaci, illetve rendszerinnovációk) (Dinya L., 2008).

Az innováció, mint vállalati funkció napjainkban többnyire igen tudatos tevékenység: meglehetősen szűk tér nyílik a véletlen, spontán tudományos eredményeknek és főleg ezek piaci sikerének. Magában az innovációs folyamatban természetesen számos véletlen elem található, ezek azonban nem változtatják meg az alapképletet: a tudatos nemzeti/vállalati stratégiára innovációs stratégia épül, amelyet tudatosan szervezett innovációs folyamat valósít meg. Ennek a folyamatnak van egy az innováció konkrét tárgyától független elvi kerete. A folyamat azzal kezdődik, hogy kielégítetlen igényt vagy felhasználatlan technikai lehetőséget azonosítunk. Az így keletkezett feszültség feloldására vannak, vagy előbb-utóbb lesznek ötletek. A rendelkezésre álló információkra és keresési–kísérletezési–számítási tevékenységre támaszkodva keressük az ötletek megvalósíthatóságának módját. Lehet, hogy találkozunk adaptálható megoldással, lehet, hogy nem. Utóbbi esetben új találmányra van szükség. A két eset bármelyikéről is van szó, a talált megoldást felhasználásra alkalmassá kell tenni, majd be kell vezetni, s ezután kerülhet sor a folyamatos használatra. Ha nincs megoldás, akkor az innováció kudarcot vallott. Minthogy kudarcot vall akkor is, ha megengedhetetlenül túllépi a költségvetést.

A fejlett országokban a korábban egymástól elkülönült egyetemek, mint tudásképző és tudásterjesztő szervezetek; kormányzati kutatószervezetek, mint irányított stratégiai alap- és alkalmazott kutatást végző szervezetek, és (az innovatív) vállalkozások egyre szorosabb együttműködést építettek ki. Az ún. Triple Helix (TH) modellként ismertté vált folyamatot először Etkowitz írta le.

A modell kidolgozói szerint a három intézménytípus együttműködésének szorossága, intenzitása határozza meg, hogy egy-egy ország, régió vagy ágazat innovációs rendszerének hogyan alakul a dinamikája (2. ábra) (Nagy Zs., 2011).

Innováció és fenntarthatóság

A fenntarthatóság érvényesítése ma és a jövőben az emberiség fennmaradásának legfontosabb feltétele. A fenntarthatóság egyúttal a szervezeti és technológiai innovációk gazdag forrása, amely kedvező körülmények között megtérül a vállalati eredményben és az árbevételben, azonban ahhoz, hogy ez minden esetben teljesüljön, alapvető vállalkozásszemléleti és szabályozási változtatásokra van szükség. Olyan feltételeket kell kialakítania a kormányoknak, hogy a fenntarthatóság ne jelentsen akkora terhet a vállalati eredményre, amelyet az nem képes elviselni. Ha ez megvalósul, akkor a vállalat önérdekből környezetbaráttá válik, mert így csökkentheti a költségeit és növelheti a bevételeit. Ezért (is) kell minden innovációs tevékenység során kritériumként kezelni a fenntarthatóságot.

Alapvető érdek, hogy a jövőben csak azok a vállalatok jussanak versenyelőnyhöz, amelyek a fenntarthatóságot tűzik ki célul. Ezt csak akkor lehet elérni, ha újra alkotjuk az üzleti modelleket, a termékeket, technológiákat és folyamatokat is.

Az állam feladatai és az innováció

Ez például olyan lépésekben, intézkedésekben jelenik meg, hogy az innováció legkorábbi szakaszában, amikor az ötletek még nem elég fejlettek ahhoz, hogy a profitérdekelt szereplők felkarolják őket, az államnak kell finanszírozóként, afféle üzleti angyalként megjelennie. A magyar állam GDP-arányosan még nem költ kutatásra, fejlesztésre és innovációra (K+F+I) annyit, mint az EU 28 átlaga, és a vállalatok is elmaradnak az uniós cégek átlagától. Ennek az az oka, hogy a fejlett országokban a nagy nemzeti társaságok költik el ezeknek a forrásoknak a zömét. Nálunk a nemzeti stratégiát nélkülöző, önkisemmiző privatizáció miatt (is) kevés az olyan hazai vállalat, amelyik erre képes. A kisebb cégeknél pedig hiányzik az ehhez szükséges innovációs tőke. Az államnak ezért adó-visszatérítéssel, gyorsított amortizációs leírással és más támogatási eszközökkel kell segítenie a folyamatot.

Ugyanakkor szükség van innovációs háttérszolgáltatásokra, az egyes projektek kivitelezéséhez szükséges szereplőket összehozó hídképző intézményekre, a HR-források fejlesztésére (például fiatal kutatók támogatására). Fontos az innovatív vállalatok előnyben részesítése azokkal szemben, amelyek csak munkahelyeket akarnak teremteni. Ennek érdekében az állam és a befektetők szempontjait egyeztetni kell, ezeknek illeszkedniük kell egymáshoz, hogy létrejöhessen az együttgondolkodás. A cél nyilván az, hogy új globálisan piacképes termékekkel állhassunk elő.

A szervezeti innováció

A szervezeti innováció kiindulópontja az, hogy hatékonyságbeli eltérés alakul ki az alkalmazott szervezeti megoldás és a szervezeti jellemzők között, szervezeti változásra van tehát szükség, mert megbomlott az az összhang, amely a kontingencia elméleti modellben a környezet–stratégiai magatartás elemek harmóniáját biztosítaná a szervezetben. A vállalati gazdaságtan magját képező stratégiai magatartás és tevékenyégi funkciók számos területén fordultak elő az utóbbi évtizedekben olyan változások, amelyek a szervezet innovációját megkövetelték. Ezek közé tartozik például a termelést és logisztikát egyaránt érintő JIT rendszere, az egész vállalatot átfogó TQM, a kontrolling funkció, az elektronikus pénz megjelenése és a stratégiai szövetségek alakulása. Élénk és kölcsönös kapcsolat található tehát a vállalati tevékenység funkcionális és szervezeti szemléletű innovációja között.

Egyetlen olyan szervezeti innovációt emelünk ki, amely az utóbbi évtizedben a fejlett világ nagy részén végigsöpört, s jelentős befolyása van a funkcionális tevékenység megvalósítására is. Ez az innováció az üzleti folyamatok újraszervezése, amelyet a Hammer-Champy könyvből ismert meg a világ (Reengineering the Corporation). A szerzők által adott hivatalos definíció szerint az újraszervezés az üzleti, vállalati folyamatok alapvető újragondolása és radikális áttervezése drámai javulás elérése céljából a szervezetek olyan lényeges teljesítménymutatóiban, mint a költség, a minőség, a szolgáltatás és a gyorsaság. Négy kulcsszava van a definíciónak, amelyek igazából nem is szorulnak magyarázatra: alapvető, radikális, drámai, folyamatos.

A legfontosabb szervezeti innováció a BPR (Business Process Reengineering – Üzleti folyamatok újjászervezése): az üzleti, vállalati folyamatok alapvető újragondolása és radikális áttervezése drámai javulás elérése céljából a szervezetek olyan lényeges teljesítménymutatóiban, mint a költség, a minőség, a szolgáltatás és a gyorsaság.

Az innovációval kapcsolatban fontos kérdés, hogy a szervezet képes legyen az innovációs ötlet fogadására, a gyakorlati megvalósítás előkészítésére és az innováció tényleges bevezetésére.

Technológiai innováció

A technológiai innováció nem csak a termelő berendezésekre, hanem a termék előállításának teljes folyamatára vonatkozhat. A technológiai fejlesztések nagyon tőkeigényesek, ezért csak a felső vezetés és/vagy a tulajdonos(ok) döntése alapján lehet megvalósítani.

A technológia innovációja a legtöbb esetben együtt jár a termékinnovációval és/vagy annak következménye. Természetesen nem kévés olyan eset van, amikor önálló életet él. A technológia kifejezést itt úgy értelmezzük, mint azon eljárások rendszerét, amelyek során fogyasztói igény kielégítésére alkalmas termék, szolgáltatás jön létre.

A technológiai innováció nemcsak a termelő berendezésekre, hanem a termék előállításának teljes folyamatára vonatkozhat. A technológia szorosan kapcsolódik a termékhez, így a kétféle innováció igen gyakran összefonódik.

Termékinnováció

Ötletgyűjtés: olyan vállalati környezet és kultúra kell legyen, amely kedvez az új ötleteknek. Célirányos tevékenységekkel segíteni kell az ötletgenerálást: makrotrendek elemzése, ötletek átvitele egy másik piacra, más iparágak analógiája, váratlan sikerek és kudarcok elemzése, diszkontinuitások figyelése értékelése, külső kapcsolatok.

Az innovációs ötletek kiértékelése: Nagyon fontos, mivel a tévedések sokba kerülhetnek, de vigyázni kell, nehogy az ígéretes innovációt vessük el. A vállalatnak minél pontosabban meg kell fogalmaznia a sikeres innováció kritériumait a helyes szelekcióhoz. Ezek a kritériumok lehetnek számszerűsíthetőek is, de nem minden esetben.

A termék megtervezése: a termék megtervezéséhez pontosan meg kell határoznunk:

• mi az új minőség, amit a fogyasztónak nyújtunk;
• kinek szánjuk;
• hogyan valósítjuk meg?

Ezek után adhatjuk át az ötletet a tervezőnek, melyet ő is formál, alakít, és végül előáll a termék tervével (paraméterek, tulajdonságok, használati mód).

Az innováció tényezői

Az innováció négy legfontosabb tényezőjének együttesét mutatjuk be a 6. ábrán. A kutatási eredmények és a gyakorlati tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy az innováció tényezői közül a legfontosabbak a humán feltételek, amelyeket a motiváció, a kultúra és az értékrend határoznak meg leginkább, és működésüket a tiszta eszközökkel folytatott verseny segíti.

Felhasznált irodalom

• Bedő Zoltán – Láng László – Vida Gyula – Rakszegi Mariann: Molekuláris nemesítési megoldások a búzakutatásban. Magyar tudomány, 2014, 10.szám, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest
• Balázs Ervin: A növényi vírus mint bioinformatikai adattároló Magyar tudomány, 2014, 10.szám, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest
• Dudits Dénes: Az agrárium jelenét, jövőjét formáló molekuláris növénybiológia és zöld biotechnológia Magyar tudomány, 2014, 10.szám, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest
• Dinya László (2008): Bioenergetikai hálózatok („Biomassza energetikai realitások Magyarországon” Kongresszus, RENEXPO 2008, Budapest, ISBN 978-963-87831-3-4, Gergely S. (2005): A vidékfejlesztés kézikönyve. Szaktudás Kiadó Ház, 2005, Budapest, 175p
• Gergely S. (2007): Kisvállalkozás, nagy lehetőség Magyarországnak. Valóság L évfolyam 9. szám. 2007. szeptember, 75-85.p.
• Gergely S. (2012): Termelői értékesítő szervezetek létrehozása és irányítása. Szaktudás Kiadó Ház, 2012, Budapest, 294p
• Kurtán Lajos: Az innováció (gazdasági) természetrajza
• Maidique, M. A., & Patch, P. (1982). Corporate strategy and technological policy . In M. L. Tushman & W. L. Moore (Eds.), Readings in the management of ...
• Nagy Zs. (2011): Innovációs klaszterek és tudásbázisok; XXV. microCAD Nemzetközi Tudományos Konferencia P szekció: gazdasági kihívások a XXI. században; Miskolci Egyetem, Miskolc, 2011.03.31.-04.01. Előadás és konferencia kiadvány (ISBN 978-963-661-969-5); 105-110. oldal
• Szakály Dezső: Innováció- és technológiai-menedzsment, BÍBOR KIADÓ 2002
• Oslo kézikönyv Az Innovációról 1992-es, 1997-es és 2005-ös kiadásai
• Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium
• Paár Dávid: A magyar egyetemi és főiskolai sport menedzsmentje és marketingje (TDK dolgozat), Nyugat-Magyarországi Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar, 2006
• Paul. A. Samuelson – William D. Nordhaus: Közgazdaságtan II., KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGI KÖNYVKIADÓ 1987.
• Pavluska Valéria: A marketing sajátos természete a nonprofit szervezetekben, Tudásmenedzsment 4. 2003
• Ph. Kotler – Keller: Marketingmenedzsment, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006
• Philip Kotler – Nancy Lee: Vállalatok társadalmi felelősségvállalása, HVG Könyvek, HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2007
• Pusztai Ferenc (főszerk.) 2003. Magyar értelmező kéziszótár. Budapest, Akadémiai Kiadó.
• Ram Nidumolu, C.K. Prahalad és M.R. Rangaswami Why Sustainability Is Now the Key Driver of Innovation Reengineering the Corporation

Összefoglalás

Gábor Dénes magyar származású Nobel díjas tudós szerint az emberiség sorsa: innováció, vagy halál. Vagyis az emberiség eljutott arra a pontra, hogy sorsdöntő szerepet kap jelene és jövője formálásában az innováció. Miért? Azért, mert az emberiség létszáma, amely 1900-ban még alig volt másfél milliárd, napjainkra meghaladta a 7,2 milliárdot, és minden évben legalább 80 millióval növekszik. És ennek az óriási tömegnek az energia–élelmiszer–víz-lakhatási–közlekedési–oktatási–kulturális stb. szükségleteit egyre növekvő színvonalon kell, vagy sok helyen sajnos csak kellene kielégíteni. Azért kap az innováció egyre nagyobb szerepet, mert az utóbbi 115 évben az emberiség energiafelhasználása tizenhatszorosára növekedett és ennek 90%-a fosszilis eredetű, amely oly mértékben környezetromboló, hogy egyre károsabb hatással van a föld klímájára. Szükségünk van mind a szervezeti, mind a technológiai, mind a termékinnovációra. Más megközelítésben: szükségünk van a biológiai, műszaki, kémiai, szervezeti, szervezési feltételek folyamatos megújítására, innovációjára. Persze arra is szükségünk van, hogy egyre tudatosabban éljünk és minden tervünket, tettünket vessük alá a hosszú távú célszerűség, a hosszú távú fenntarthatóság próbájának. A modern kor innovációit a kutatás és a fejlesztés alapozza meg, amelyet erre létrehozott kutató intézményekben, egyetemeken, főiskolákon valósítanak meg; szoros kooperációban a termelő–szolgáltató vállalkozásokkal. A kutatás–fejlesztés–innováció színvonala és eredményei hatással vannak a magyar vidék életére, és ez a hatás egyre nagyobb lesz a jövőben. Ezért is fontos, hogy ezzel a témával kiemelt jelentőségének megfelelően foglalkozzunk.

SUMMARY in english

According to Dénes Gábor, a Hungarian, Nobel Prize winner scientist, the fate of mankind is: innovation or death. Humanity has reached the point, when innovation plays an important role in shaping the present and the future. Why? Because the human population, which was one and a half billion in 1900, today exceeded 7.2 billion, and is growing at least with 80 million every year. The needs of energy, food, water, housing, transport, education, culture of this huge mass must be, or should be supplied. Innovation is getting more and more significant, because in the last 115 years energy use grew sixteen times bigger, and 90% of this is fossil, which has a very damaging effect on Earth’s climate. Organizational, technological and product innovations are all needed. In a different approach: biological, technical, chemical, institutional and organizational innovations are needed. Of course, we also have to live more consciously, and all our plans and acts should be subjected to long-term expediency and sustainability. The modern age’s innovations are established by research and development, which are implemented at research institutes, universities, colleges, in close cooperation with companies. The level and results of research and development and innovation have an impact on Hungarian country life, and this effect will be bigger and bigger in the future. Therefore, it is very important to properly deal with this topic.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai