Új horizontok a vidékfejlesztésben

Kategória: Agrártámogatások | Szerző: Barabás Tamás, ügyvezető, tulajdonos, 2015/04/28

Választásunk hazánk egyik meghatározó projektfinanszírozási tanácsadó cégére, a ProjectMine Gazdasági Tanácsadó Kft.-re esett (www.projectmine.hu). A cég ügyvezető–tulajdonosai immáron 12 éve vannak pályázati és projektfinanszírozási szakterületen, sok száz sikeresen megvalósított és fenntartott projekttapasztalattal a háttérben. Lapunk olvasói így Barabás Tamás és Semperger Kinga ügyvezetők szakmai cikkeit olvashatják a továbbiakban, számos aktuális és színes információ segítségével, hogy mind közelebb kerülhessünk egy-egy sikeres hazai, az EU által társfinanszírozott vagy akár nemzetközi projektben való részvételhez.

Első szakmai cikkünkben áttekintést kívánunk adni az elkövetkező uniós költségvetési ciklus projekt alapú pályázati támogatásai kapcsán. Választ adva pár fontos kérdésre, úgymint: Milyen lehetőségekre számíthatunk? Milyen programok jönnek? Hogyan pályázhatunk majd?

Az előző ciklus maradékai

Mindezt megelőzve pár szót írunk arról, hogy még ez év nyarán több támogatási lehetőség kerül „újranyitásra” a korábbi 2007–2013-as ciklus keretei között még felhasználható keretek terhére. Szükséges ez azért, hogy hazánk a vidékfejlesztési program esetében is elérje a 100%-os támogatási felhasználási arányt. Érdemes tehát erre is figyelnünk. Az új pályázatok keretén belül a vidéki térségek közösségi alapszolgáltatásait ellátó önkormányzatok, nonprofit szervezetek, egyházak, polgárőr szervezetek pályázhatnak gépjárművásárlásra, illetve kertészeti gépek beszerzését is támogatják.

Az új Vidékfejlesztési Operatív Programot vélhetőleg május végén fogadhatja el majd az Európai Bizottság. Ennek a programcsomagnak a keretében hazánk 1250 Mrd Ft agrár- és vidékfejlesztési támogatási kerethez juthat hozzá.

Az új Vidékfejlesztési Operatív Program számos innovatív és egyedi területre is kínál majd megoldást, melyek a versenyképesség növekedését, új piacokat és a hazai export növekedését is elősegítik majd. A programcsomag első támogatásai várhatóan már megjelennek ezen a nyáron. Elsőként az állattenyésztés, kertészet és élelmiszer-ipari ágazat lesz, amely már ezen a nyáron örülhet az új uniós programoknak.

Külön kiemelnénk az élelmiszer-ipari ágazatot, amely összesen 300 Mrd Ft támogatási keretet kaphat majd. Ebből 200 Mrd Ft a Vidékfejlesztési Operatív Programban lesz megtalálható, 100 Mrd Ft pedig a Gazdasági és Innovációs Operatív Programban lesz biztosított a konvergencia régiókban. Hazánk számára az export potenciál miatt is fontos a borászati ágazat, mely 20 Mrd Ft támogatási kerettel fog rendelkezni. A programcsomag mindenképpen segíteni kívánja a kis- és közepes gazdaságok fejlesztési tendenciáit is, melyek a korábbiaknál bővebb keretet fognak tehát kapni.

A jelen pillanatban még egyeztetés alatt álló Vidékfejlesztési Operatív program 6 prioritási tengelyre épül, melyek témák szerint a következő területeket ölelik fel:

• erdészeti tudástranszfer és innováció a mezőgazdaságban, erdészetben és a vidéki területeken;
• a farmok életképességének és versenykésségének fokozása az összes régióban minden típusú mezőgazdaságban;
• az élelmiszerlánc támogatása beleértve a mezőgazdasági termékek feldolgozását és értékesítését, állatjóléti és kockázati menedzsment a mezőgazdaságban;
• a mezőgazdasággal és erdészettel kapcsolatos környezeti rendszer helyreállítása, megőrzése és kiemelése;
• az erőforrás-hatékonyság elősegítése és az alacsony szén-dioxid kibocsátású és éghajlatrugalmas gazdaság irányába való váltás támogatása a mezőgazdasági, élelmiszer- és erdészeti iparban;
• a társadalmi befogadás, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki területeken.

Az agrárminisztérium legnagyobb részt exportösztönzésre és teljesítményfejlesztésre kívánja felhasználni a keretet, azaz versenyképességünket erősíteni a technikai fejlesztések, innovatív megoldások támogatásával. Mindez némileg szembe megy a korábbi felfogással, melyet erősített az a hazai folyamat, hogy a területalapú támogatások jelentős részét megélhetésre fordították eddig a gazdák. A következő támogatási ciklus feladata tehát megoldani ezen adottságokat, az ágazatot jellemző tőkehiányt és az alacsony hitelezés, valamint a támogatások nem hatékony felhasználását.

A pályázatok eljárásrendjét és szabályozását tekintve elsőként azt szeretnénk kiemelni, hogy az új folyamatok mindenképpen az adminisztrációs terhek csökkentésével fognak járni. A támogatás igénylése kapcsán hangsúlyosabb és kiemeltebb lesz a szerepe a nagyobb volumenű beruházási jellegű pályázatoknak, ahová komplexebb előkészítés szükséges, így lehet, hogy a pályázók száma potenciálisan csökkenhet, ugyanakkor az egyes támogatások nagyságrendje várhatóan emelkedik majd. Minden területen és fórumon kihangsúlyozott könnyítés viszont az, hogy a kormány nem kér majd biztosítékot azon vállalkozásoktól, melyeknek nincs köztartozása és rendelkeznek legalább egy lezárt üzleti évvel.

Végezetül pedig néhány fontosabb hír közül szemelgetnénk:

• Tervek szerint a kárenyhítési rendszeren belül egy új elem, az úgynevezett jövedelemstabilizációs eszköz bevezetéséről folynak már egyeztetések. Mindez kompenzációt biztosíthat majd a gazdáknak egy referenciajövedelemhez képest való elmaradás esetére.
• Április 1-jétől elérhetőek az egységes támogatási kérelmek. A magyar gazdák az egységes kérelem keretében több mint 30 féle agrártámogatást igényelhetnek. A kérelmeket május 15-ig nyújthatják be a termelők. Ugyan az Unió lehetővé tette, hogy egy hónappal meghosszabbítható legyen a benyújtási határidő, de ez az MVH szerint veszélyeztetné az októberi előleg-kifizetést.
• Márciusban módosult néhány agrártámogatási szabály. A törvénymódosítással életbelépő új szabályokat az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), valamint az Európai Halászati Alap (EHA) terhére folyósított támogatásokra kell alkalmazni.

Ezúton is kívánunk eredményes és hatékony felkészülést a pályázati lehetőségek kapcsán, melyhez igyekszünk minden rendelkezésre álló információt megadni, igény esetén pedig tanácsadással és szakmai konzultációval is állunk rendelkezésre.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai