2025. 04. 19., szombat
Emma
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Adófelajánlás már társaságoknak is

Kategória: Agrártámogatások | Szerző: Czenki Péter, NAV, osztályvezető, 2015/04/28

Az április-május a tavaszias jó idő mellett a naptári év szerint működő társaságok számára egyben azt is jelenti, hogy legkésőbb június 1-jéig (a május 31. munkaszüneti nap) számot kell adniuk a társasági adójukról, mellyel egyébként a következő időszakra szóló adóelőlegek összegét is meghatározzák.

A bevallás elkészítése kapcsán jó hír, hogy az elmúlt évhez képest csak minimálisak azok a változások, amelyek a 2014. adóévet is érintik, azonban vannak olyan területek, amelyekre érdemes figyelemmel lenni és természetesen olyan fontos újdonságok is, amelyek majd az idei adóévtől bírnak inkább jelentőséggel.

Az egyik ilyen változás, hogy már a 2014-es adóévre nézve is bővül az érvényesíthető kedvezmények köre a felsőoktatási intézmény részére adott támogatás, juttatás összegének meghatározott részével. Ennek lényege, hogy bármely felsőoktatási intézmény alapítására, működésének fenntartására nyújtott támogatás 50%-áig csökkenthető az adózás előtti eredmény. A kedvezmény igénybevételének feltétele a felsőoktatási törvény szerinti alapítóval vagy fenntartóval az adóévben, jelenesetben 2014-ben kötött, legalább 5 évre szóló támogatási megállapodás, vagyis a vállalkozásnak vállalnia kell, hogy a megállapodás megkötését követő 5 évig évente támogatja az intézményt. További feltétel, hogy a társaság rendelkezzen a felsőoktatási intézmény által erre a célra kiadott, az adott adóévben kapott támogatásról szóló igazolással, mely tartalmazza a kiállító és a támogató nevét, székhe­lyét, adószámát, a támogatás összegét, valamint célját.

Fontos, hogy számviteli szempontból a támogatás, juttatás összege – a fenti adóalap-csökkentő tétel alkalmazása mellett – elismert ráfordításnak minősül, így nem növeli az adóalapot.

Szintén érinthetik a 2014. adóévi társasági adó- és adóalap kedvezményeket az uniós támogatási szabályok reformja keretében tavaly év közben megjelent új közösségi rendeletek. Az új szabályokkal a kedvezmények feltételrendszere is módosult aszerint, hogy milyen célt szolgáló beruházásról van szó.

Az új rendeletek hatályba lépése, valamint a korábbiak lejártát követő alkalmazhatóságukra kiemelt figyelmet kell fordítani.

Az agrárszektort talán leginkább érintő társasági adó szerinti mezőgazdasági csoportmentességi rendelet alatt az új 702/2014/EU számú rendelet 2015. január 1-jétől alkalmazandó, mely már a mezőgazdasági termékek feldolgozását, illetve forgalmazását szolgáló beruházások esetén is lehetőséget ad az adóalap csökkentésére.

Ugyanakkor az általános csoportmentességi rendelet alatt az új 651/2014/EU bizottsági rendelet már 2014. július 1-jétől értendő.

A módosításnak megfelelően a bevallásban idén már a mezőgazdasági és általános csoportmentességi rendelet szerint igénybe vett támogatásokat is külön kell feltüntetni a bevallás megfelelő lapján.

2015-től visszatér az 5 éves időkorlát a veszteségelhatárolás szabályai közé, azonban átmeneti szabály szerint a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapban nem érvényesített veszteséget még a 2014-es szabályok szerint lehet leírni, de legkésőbb 2025. december 31-ét magába foglaló adóévben lehet érvényesíteni.

Az adófelajánlás új intézménye

Bár a most esedékes bevallást még nem érinti, mégis már kiemelt figyelem fordul az idei évtől a társasági adó tekintetében teljesen újdonságnak számító adófelajánlásra, így nem maradhat el ennek részletes ismertetése sem.

A jogalkotó idén év elejétől lehetővé tette, hogy a társasági adó vagy a társasági adóelőleg meghatározott mértékét egy támogatni kívánt szervezet részére ajánljuk fel. A rendelkezés teljesítésének több követelménye is van, viszont a felajánlott összeg után egyrészt adókedvezmény vehető igénybe, másrészt annak számviteli elszámolása is kedvező.

Kiemelendő, hogy a felajánlásért a kedvezményezettől ellenszolgáltatásra nem jogosult a vállalkozás, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ez alól kivételt képez a szponzori szerződés keretében juttatott kiegészítő sportfejlesztési támogatás.

Az adóelőlegek összegéből történő felajánlást a 15RENDNY elnevezésű, kizárólag elektronikus úton benyújtható nyomtatványon lehet megtenni. A felajánlott összeg az adott havi vagy negyedévi adóelőleg összegének 50%-a lehet, azonban ez megosztva más-más kedvezményezetti célokra, vagy adott célon belül más-más szervezetnek is megtehető. Így akár egyszerre támogathatunk egy vízilabda csapatot és egy színházat, vagy akár például a Fradi és az Újpest labdarúgó csapatát.

A már korábban megtett rendelkezések egy adóévben összesen 5 alkalommal módosíthatók. A módosítást legkésőbb az adott havi, negyedéves adóelőleg befizetésére nyitva álló határidő utolsó napjáig lehet benyújtani, és az kizárólag csak a soron következő adóelőlegekre vonatkozhat, vagyis a korábbi (már kiutalt) felajánlások módosítására nincs mód.

Lehetőség van arra is, hogy az adóelőlegek helyett csak az adóelőleg-kiegészítő bevallásban vagy a társaságiadó-bevallásban tegyünk felajánlást, de ez esetben már a felajánlott összeg legfeljebb a fizetendő adó 80%-a lehet.

Ez egyben azt is jelenti, hogy ha az adóelőlegek terhére tett rendelkezések összege nem éri el az egyébként fizetendő adó 80%-át, akkor a különbözet összegéről az adóelőleg-kiegészítő vagy a társasági adó bevallásban rendelkezhetünk.

Ahogy a társasági adóban egyébként is, speciális szabály vonatkozik itt is a látvány-csapatsport részére történő felajánlásokra. Ez esetben egyrészt a felajánlás során a törvényben meghatározott felajánlással érintett jogcímet is meg kell adni, másrészt a felajánlott összeg 12,5%-a kiegészítő sportfejlesztési támogatásnak minősül. Ezen felül a fennmaradó összeg (87,5%) 1%-ának meghatározott része az Emberi Erőforrások Minisztériumát, míg másik része az kedvezményezett országos sportági szakszövetségét illeti, azzal, hogy az így kapott összegek meghatározott célokra fordíthatóak.

A felajánlások határideje és feltételei

Az adott havi vagy negyedéves előlegről a fizetési határidőt megelőző hónap utolsó napjáig tehetünk nyilatkozatot a 15RENDNY nevű nyomtatványon. Egy rendelkező nyilatkozatban a benyújtást követően esedékessé váló adóelőlegek terhére is nyilatkozhatunk, nem kell minden egyes adóelőlegről külön-külön. Tehát például az április–május–június hónapra szóló adóelőlegekre április 30-ig kell benyújtani a rendelkezést, ugyanis ha ez ezt követően történik, akkor az április hónapra szóló rendelkezés érvénytelen lesz.

Amennyiben az adóelőleg-kiegészítés vagy társasági adó terhére történik a felajánlás, úgy azt azok bevallásában, az egyébként annak benyújtására nyitva álló határidőig tehetők meg.

Fontos kiemelni, hogy a felajánlástól függetlenül az adóelőleg teljes összegét határidőre meg kell fizetni, ugyanis majd az adóhatóság teljesíti a felajánlott összeg kedvezményezett részére történő átutalását, melynek feltétele, hogy a felajánló sem a nyilatkozat megtétele, sem az utalás időpontjában, míg a kedvezményezett az utalás időpontjában nem rendelkezhet túlfizetésekkel csökkentett, 100 000 Ft-ot meghaladó adótartozással.

Az átutalás teljesítésének további feltétele, hogy a vállalkozás az adott adóévi társasági adóbevallását határidőben benyújtotta, és a fizetendő adóelőlegeket, valamint az adót teljes egészében megfizette.

A rendelkezésekkel egy időben a társaság és a kedvezményezett együttes kérelmére kiállított hatósági igazolást is be kell nyújtani az adóhatóság részére. A hatósági igazolást az egyes kedvezményezetti célok függvényében más-más hatóság állítja ki.

A filmgyártás támogatásánál a Nemzeti Média és Hírközlési Hatósághoz, míg előadó-művészeti szervezet részére nyújtandó felajánlás esetén a Nemzeti Kulturális Alaphoz benyújtott kérelemmel kell fordulni. Közvetlenül a Magyar Nemzeti Filmalap részére történő felajánlás esetén nincs szükség igazolás benyújtására.

Látvány-csapatsport támogatása esetén a sportpolitikáért felelős miniszterhez kell a kérelmet benyújtani, amennyiben országos sportági szakszövetség, vagy a Magyar Olimpiai Bizottság részére kívánjuk a felajánlást megtenni, míg elegendő az igazolás kiállítását kérni az országos sportági szakszövetségtől, ha amatőr vagy hivatásos sportszervezet, esetleg látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány részére szeretnénk felajánlást tenni.

Az igazolás tartalmazza a felajánlásban részesülő szervezet nevét, valamint a felajánlott összeg nagyságát, továbbá látvány-csapatsport támogatása esetén a felajánlott összeg kiegészítő sportfejlesztési támogatásra szóló 12,5%-át, annak kedvezményezett szervezetét, valamint a fennmaradó összeg 1%-ának megosztását is. Ezek azért is fontos adatok, mert a rendelkező nyomtatványt ezen adatok alapján kell kitölteni.

Főszabályként az esedékes havi vagy negyedéves adóelőleg összegének maximum 50%-ig tehető felajánlás a társasági adóban egyébként már ismert kedvezményezetti célokra.
Ezek név szerint:

  • filmalkotás támogatása,
  • előadó-művészeti szervezet támogatása,
  • látvány-csapatsport támogatása.

Egyéb tudnivalók

Amennyiben a vállalkozás adott adóévi adóelőleg-mérséklési kérelmének az adóhatóság helyt adott, úgy az adóhatóság a felajánlott és átutalandó összeget a csökkentett összegű adóelőleggel arányosan mérsékli.

Fontos, hogy ha a vállalkozás által felajánlott összeg meghaladja a kedvezményezett részére kiállított igazoláson szereplő maximális összeget, akkor a különbözetet, de maximum az igazoláson feltüntetett összeg 2%-át az adóhatóság a kedvezményezetti cél függvényében a Magyar Nemzeti Filmalap, vagy kultúráért felelős minisztérium, vagy a sportpolitikáért felelős minisztérium részére utalja át.

Érdemes megjegyezni, hogy a fenti kedvezményezetti célokra nyújtott, már a korábbi években is ismert támogatások után igénybe vehető adókedvezmények egy adóéven belül nem alkalmazhatók az itt tárgyalt adófelajánlással és az azután járó adójóváírással. Így a 2015-ös adóév tekintetében már érdemes végiggondolni, hogy melyik támogatási forma a legkedvezőbb, és egyben legkézenfekvőbb a vállalkozás számára.

Adójóváírás

A felajánlott és ténylegesen átutalt összegek – erről az adóhatóság elektronikusan tájékoztatást küld – után a társasági adóbevallásban lehetőség van adójóváírást igényelni. A jóváírás összegét az adóhatóság a bevallás benyújtásának határidejét követő második hónap első napjával könyveli fel a vállalkozás adófolyószámlának társasági adónemére.
Az adójóváírás mértékének alapja a felajánlott és kedvezményezettnek ténylegesen kiutalt összeg, mely a látvány-csapatsport támogatása esetén a korábban részletezettek szerint csökkentett. A jóváírás mértéke adóelőlegből, vagy adóelőleg-kiegészítésből történt felajánlás esetén – de legfeljebb a fizetendő adó 80%-ának – 7,5%-a, a fizetendő adóból juttatott felajánlás esetének annak 2,5%-a.
Az adójóváírás összege a számviteli törvény alapján elszámolt egyéb bevételnek minősül és az adózás előtti eredményt csökkenti.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Cél az élelmiszer-termékpályák hatékonyságának valódi növelése
Ma már nem a szántóföldtől az asztalig vizsgáljuk a termékpályát, hanem a szántóföldtől az egészségig, ami megjelenik a termékfejlesztésekben is – mondta Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének igazgatója. Az egyetem számos ilyen célú nemzetközi projektben vesz részt, és szoros kapcsolatot ápol a piaci szereplőkkel, miközben a vállalatok is egyre aktívabbak a kutatás-fejlesztés területén.
Fejlesztés az állattenyésztésben: A hízósertések tartástechnológiája
A sertéstartás látványosan hanyatlott az elmúlt évtizedekben. Már csak az öregebb gazdászok – ők vannak többségben – emlékeznek a tízmilliós sertésállományra, mára negyedére csökkent a számuk. Közben a sertéstartás koncentrálódott, de – néhány élenjáró gazdaság kivételével – a szervezettsége messze elmarad a nyugati versenytársak mögött. A „Nemzeti Sertésstratégia”, amelynek célja az állomány megduplázása volt, szép csendben elhalt.
Fejlesztés az állattenyésztésben: Juhok elhelyezése - hagyományos és precíziós megoldások
Siralmas a juhágazat helyzete Magyarországon. A termelés és a tenyésztés hatékonysága alacsony, az istállók műszaki, technológiai szintje gyenge, az épületek korszerűtlenek. A juhtelepek legelőkre épültek, de kihasználtságuk korlátozott. Az élőmunka egyre drágább, de a hatékonysága alacsony.  Mindezekből következik, hogy a hozamok szerények, és a jövedelem is elmarad. A juhászok úgy reagáltak, hogy csökkentették az állományt, ami ötven év alatt megfeleződött. Lendületet adhatnak a juhtartásnak a támogatási pályázatok, amelyek az épületek korszerűsítéséhez, a precíziós technológiák bevezetéséhez, a hatékonyság javításához jelentenek új forrásokat. 
Fejlesztés az állattenyésztésben: Kocatartás
Minden mozog a sertéstartásban, igazolja ezt a hosszú évek tapasztalata. Nem csak a kocák vagy a malacok mozgására kell gondolni. Libikókán van a takarmány ára - amely a költségek kétharmadát jelenti -, és a kereslet-kínálat mozgatja a felvásárlási árakat is. A folyamatos bizonytalansághoz kell igazodni a gazdáknak, hogy nyereséget hozzon a munkájuk. Megoldásként csak a telepek fejlesztése, korszerűsítésük kínálkozik, ezzel javíthatják versenyképességüket. A pályázható beruházási támogatások ehhez adhatnak forrásokat.
Hatalmas az érdeklődés az élelmiszeripar megújítására
Elsöprő érdeklődéssel zárultak az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztésére kiírt pályázatok. Az agrártárca 150 milliárdos kerettel meghirdetett felhívására több mint 708 milliárd forintnyi igény érkezett be. A nemzeti kormány célja, hogy megújítsa, és hazai kézben tartsa az élelmiszeripart – közölte Nagy István agrárminiszter.
Újra lehet -és érdemes – pályázni az agrár-környezetvédelmi /AKG/ támogatásokra
A 2022-2024 közötti időszakban már 17 ezren vették igénybe a kiegészítő támogatást, és 1,2 millió hektáron alkalmazták is a pályázatban előírt szabályokat. A szélsőséges időjárás, a talajok kimerülése, az élő rendszerek egyensúlyának felbomlása indokolttá teszi a válaszintézkedéseket, az Európai Unió és a hazai agrár kormányzat ösztönzi is a gazdákat a pályázatok beadására.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza