Mi is az a kötelezettségszegés?

Kategória: Európai Unió | Szerző: Agrárium-info, 2015/04/28

Az Európai Bizottság megindított eljárása most osztrák kérésre válaszolt, amivel Ausztria kifogásolta, hogy a magyar szabályozás visszamenőlegesen szüntette meg osztrák gazdák magyar termőföldekre törvényesen bejegyzett haszonélvezeti jogát. Az agrártárca szerint viszont zsebszerződésekről van szó, és ezek ellen fel kell lépni.

Az Európai Bizottság véleménye szerint a magyar jogszabály oly módon korlátozza a határokon átnyúló tevékenységet folytató befektetők jogait, ami sértheti a tőke szabad áramlására és a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós jogot. Ezek a szerződésben rögzített, alapvető szabadságjogok csak „kellően indokolt esetben és az arányosság elvével összhangban” korlátozhatók. Bár a tagállamok szabadon meghatározhatják a tulajdoni rendszerre irányadó szabályaikat, ezt az uniós jog korlátai között kell tenniük – olvasható az Európai Bizottság tájékoztatásának indoklási részében.

Az első vitatott rendelkezés arról szól, hogy Magyarország 2014. május 1-jei hatállyal megszüntetett bizonyos haszonélvezeti szerződéseket. E szabály, amely csupán négy és fél hónapnyi átmeneti időszakot biztosított a haszonélvezetre jogosultaknak, a korábban bejelentett, átmeneti szabályozási időszak helyébe lépett. A befektetők előzőleg arra számítottak, hogy a földet a korábbi átmeneti időszak szerint tovább tudják majd használni, és ennek megfelelően hozták meg beruházási döntéseiket. „Ezért úgy tűnik, hogy az új törvény megfosztja az érintett feleket szerzett jogaiktól és beruházásaik értékétől” – állapította meg a brüsszeli intézmény.

Az Európai Bizottság vitatja a szóban forgó törvény egy másik rendelkezését is, amely nagyon rövid felmondási idővel teszi lehetővé bizonyos, több mint 20 éve megkötött földbérleti szerződések egyoldalú felmondását. Ez Brüsszel szerint a haszonélvezeti szerződések megszüntetése kapcsán kifejtettekhez hasonló aggályokat vet fel.

Hogyan működik?

A kötelezettségszegési eljárás egy olyan uniós jogi mechanizmus, mely nemcsak Magyarországot, hanem minden tagállamot érint. Nézzük meg, mi alapján és hogyan működik.

A kötelezettségszegési eljárást az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikke szabályozza, mely alapján, ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy tagállam nem teljesítette a Szerződésekből eredő valamely kötelezettségét, akkor az ügyről indoklással ellátott véleményt ad, de előtte lehetőséget biztosít az érintett tagállamnak észrevételei megtételére.

Látható, hogy az eljárás kezdeti szakaszának résztvevői a tagállam és a Bizottság. Felmerül a kérdés, hogy egy jogi aktusban miért vesz részt a Bizottság. A Bizottság hatáskörébe tartozik többek között az uniós jog megfelelő és egységes értelmezésének, illetve alkalmazásának biztosítása a tagállamokban. Ezt a feladatkörét az Európai Unió Bíróságával együtt gyakorolja. Úgy is mondhatnánk, hogy a Bizottság a Szerződések őre; ha tudomására jut egy jogsértés, akkor keresetindítási joga van.

De mi számít jogsértésnek?

A tagállamok feladata, hogy végrehajtsák az uniós jogot, amely a jogszabály szintjétől függően jelenthet jogalkotási, valamint pontos jogalkalmazási kötelezettséget is. Ha egy tagállam nem ülteti át időben a meghatározott irányelvet saját gyakorlatába, vagy a rendeletet nem megfelelően alkalmazza, akkor uniós jogot sért. Ebben az esetben a Bizottság lépéseket tehet a jogsértés megszüntetése érdekében.

Kötelezettségszegés, ha valamely uniós jogszabályból eredő feladatát nem, vagy nem megfelelően teljesíti a tagállam. Ezt a vétséget általában a tagállam valamely hatósága követi el. A jogsértés megvalósulhat aktív módon vagy mulasztás formájában. Sőt, a jogsértő hatóság lehet akár helyi vagy regionális szerv is, nem muszáj, hogy valamely központi hatóság valósítsa meg a kötelezettségszegést.

Felszólítás

Az eljárás azzal veszi kezdetét, hogy a Bizottság felszólító levelet küld a renitens tagállamnak, melyben tájékoztatást kér a helyzetről. A tagállamnak általában két hónap áll rendelkezésére, hogy megválaszolja a kérdéseket. Ha a válasz nem kielégítő, akkor következik az Európai Bizottság által indított eljárás első szakasza, „a bírósági eljárást megelőző eljárás”, amely egy figyelemfelhívás a tagállami jogsértésre. Ekkor a Bizottság indokolással ellátott véleményt küld a tagállamnak, mely a Bizottság álláspontját tartalmazza az adott jogsértéssel kapcsolatban, és meghatározza azt az időpontot is, ameddig a tagállam az uniós joghoz még önként igazodhat. Továbbá megismerhető a dokumentumból, hogy mi alapján gondolja úgy az Európai Bizottság, hogy a tagállam kötelezettséget szeg. Ebben az esetben a tagállam feladata, hogy tájékoztassa a Bizottságot a megfelelés érdekében tett intézkedésekről.

Ha a Bizottság felkérése ellenére se tesz eleget kötelezettségének a tagállam, akkor megtörténik a Bíróság bevonása, amivel kezdetét veszi a bírósági szakasz. Ekkor a Bizottság keresetet indít a tagállammal szemben. Ám erre az ügyek kis részében kerül csak sor, ugyanis az esetek 95%-ban a tagállamok még a bírósági szakasz előtt teljesítik a követelményeket.

Viszont, ha a Bíróság elmarasztalja a tagállamot, akkor olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyekkel teljesíti az ítéletben foglaltakat. Ezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 260. cikke rögzíti.

Olyan is előfordulhat, hogy az elmarasztalt tagállam nem tesz eleget az ítéletben foglaltaknak. Ekkor a Bizottság újfent az Európai Unió Bíróságához fordulhat, és javaslatot tehet a fizetendő átalányösszeg vagy kényszerítő bírság összegére. Ha a Bíróság is megállapítja, hogy a tagállam nem teljesítette az ítéletben foglaltakat akkor kötelezi a tagállamot ezen összegek megfizetésére.

Nem is állunk rosszul

Jelenleg (a legfrissebb, 2014. május 1-jei adatok alapján) az EU országaiban 30 a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárások átlagos száma. Ehhez képest Magyarország ellen 21 eljárás van folyamatban, ami jóval az átlag alatti szám.

A legtöbb eljárás (majd háromszor annyi, mint nálunk) Olaszország (66), Görögország (59), Spanyolország (57), Franciaország (56), Németország (52), Belgium (50) és Lengyelország (49) ellen folyik. Összesen 18 uniós ország ellen van folyamatban több kötelezettségszegési eljárás, mint Magyarország ellen.

Az se mondható, hogy az ország méretéhez vagy népességéhez mérten arányos az eljárások száma, hiszen Görögország és Belgium népessége alig (1–1,5 millióval) magasabb Magyarországénál.

Egyébként összességében európai szinten is csökkenő tendenciát mutat a kötelezettségszegési eljárások száma. A legtöbb folyamatban lévő eljárás 2001 áprilisában volt, amikor 1783 aktív eljárást jegyeztek. Az utolsó teljes körű összesítés szerint (2015. január 15.) ennek kevesebb, mint fele, 825 van folyamatban.

Az egyetlen mutató, amelyben Magyarország kevésbé teljesít jól, az az eljárások hossza. A Bizottság felszólító levelétől kezdve 33,8 hónap, azaz majdnem 3 év telik el az ügy lezárásáig. Ez jóval az uniós átlag (27,7 hónap) felett van, de még így se nálunk a leghosszabb. Svédországban és Máltán több, mint 3 évbe telik az eljárások teljes leforgása.

Összességében Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Belgium és Portugália teljesítenek a legrosszabbul az Unióban. Náluk nemcsak a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárások száma magas, de az eljárások időtartama is túl hosszú, és még a Bíróság rendeletétől a teljesítésig eltelt idő is hosszabb, mint másfél év.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai