2014-ben várható: Hektáronként 227 eurós SAPS támogatás

Kategória: Agrártámogatások | Szerző: V.B.
Címkék: SAPS, támogatás, agrártámogatás, földalapú támogatás, Közös Agrárpolitika, uniós forrás

A kormány és a gazdák eddigi közös munkája eredményeként az állattenyésztés kibocsátása az utóbbi években folyamatosan nő, és várhatóan az eddigi intézkedéseknek köszönhetően idén a tavalyinál is jobb évet zár az ágazat. Ez a növénytermesztésre és az élelmiszer-feldolgozásra egyaránt kedvező hatással lehet – tájékoztatták lapunkat a Vidékfejlesztési Minisztériumban.

Mint megtudtuk az agrár- és vidékfejlesztési támogatások 2014. évi kifizetései 725,8 milliárd forintot tesznek ki. Ebből az uniós forrás részesedése közel 81% (586 milliárd forint), a nemzeti támogatásé 19% (139,8 milliárd forint). Ez mintegy 25 milliárd forinttal haladja meg a tavalyi támogatási főösszeget, és természetesen ez a valaha biztosított legmagasabb éves támogatási forrást jelenti.

A Közös Agrárpolitika (KAP) keretében működő közvetlen támogatások új rendszerével kapcsolatosan több stratégiai döntés meghozatala is szükséges, mivel – az idei átmeneti évet követően – 2015-től bevezetésre kerülő új KAP-modell kötelező és önkéntesen alkalmazandó elemeket egyaránt tartalmaz. A kormány a legfontosabb kérdéseket megtárgyalta és kialakította álláspontját. Eszerint Magyarország 2021-ig tovább alkalmazza az egyszerűsített területalapú támogatások (SAPS) rendszerét. A döntés hátterében az áll, hogy maradjon a gazdálkodók által már alapjaiban ismert, jól bejáratott és működőképes rendszer.

A területalapú és egyéb közvetlen támogatások tisztán uniós forrásból származnak. A vidékfejlesztési támogatások, ahol a különféle beruházási jogcímek mellett az agrár-környezetgazdálkodási, erdészeti vagy a kisvállalkozásoknak a tevékenységi kör szélesítéséhez nyújtott támogatások emelhetők ki, uniós és hazai társfinanszírozásban valósulnak meg. A tisztán nemzeti támogatásokra példa az említett állatjóléti jogcímek, a különböző támogatott hitelek vagy a tanyaprogram. A támogatási konstrukciók száma összességében száz körül van.

Területalapú támogatásra Magyarország 2014-ben 1,1 milliárd eurót fordíthat, ez azt jelenti, hogy a 2014-re meghirdethető SAPS támogatás mintegy 227 eurót tesz ki hektáronként.

2014-ben a szerkezetátalakítási támogatások összege az előző évihez képest gyakorlatilag változatlan marad. A kérődző szerkezetátalakítási program keretében belül 43, a dohány szerkezetátalakítási program keretében 23, zöldség-gyümölcs szerkezetátalakítási program keretén belül pedig 8,6 millió euró áll majd a termelők rendelkezésére. Ezen túlmenően fennmarad még a biztosítási díjtámogatás is, 7,7 millió eurós uniós forrással.

2015-től az érzékeny ágazatok támogatására termeléshez kötötten lesz lehetőség, vagyis a támogatás minden esetben az éves egyéni termeléstől függ majd. Az új rendszer ki fogja váltani a szerkezetátalakítási jogcímeket, célja a termelés és a foglalkoztatás fenntartása ezekben az ágazatokban.

A tárca határozott célja, hogy az állattenyésztésen belül azokat az ágazatokat is támogassa, amelyek uniós forrásokból nem vagy csak kis mértékben részesednek. Ilyen például a sertés- és a baromfiágazat, amelyeket a Közös Agrárpolitika az ún. laza piacszabályozású ágazatok között tart számon. Az ágazatban nincs lehetőség erőteljes piaci beavatkozásokra, így kiemelt szerepe van a nemzeti hatáskörben nyújtható támogatásoknak, amelyek közül az állatjóléti támogatások a legjelentősebbek. Tekintettel arra, hogy az EU Bizottság 2013. december végéig engedélyezte a támogatási jogcím alkalmazását, szükségessé vált, hogy a VM lépéseket tegyen annak meghosszabbítására. Számos szakmai egyeztetés és a Bizottság által kért kiegészítő információ megküldése után 2013 decemberében megérkezett a Bizottság jóváhagyó határozata, amely 2018 december végéig engedélyezte Magyarország számára a sertés és baromfi állatjóléti támogatások fenntartását.

Az állattartók érdekeit szem előtt tartva a tárca a 2014. évi sertés állatjóléti támogatások keretösszegét 8,5 milliárd forintra, a baromfi állatjóléti támogatások keretösszegét 8 milliárd forintra emelte. Emellett rendelkezett e támogatások tárgyévi kifizetéséről is.

2013-ban új programként jelent meg a sertéságazat helyzetét javító intézkedések támogatása. A többéves program célja a sertésállomány növelése, új munkahelyek létesítése és az egészséges, hazai élelmiszerek termelésének elősegítése. A programra 2014-ben 1,6 milliárd forintot biztosít a tárca. A program elemeinek hatását várhatóan az idén lehet először érdemben értékelni.

Az egyes állatbetegségek megelőzésére 7,5 milliárd forintot biztosít a tárca, az állattartó telepeken keletkező állati hulla ellenőrzött, biztonságos elszállítására és ártalmatlanítására pedig 3 milliárd forintot, elősegítve ezzel az állat-egészségügyi biztonság növelését.

A kertészeti ágazat további fejlesztésének irányait a véglegesítés alatt álló zöldség-gyümölcs stratégia jelöli ki. A társadalmi egyeztetés során érkezett nagyszámú vélemény feldolgozása jelenleg is folyik. A célok minden tekintetben ambiciózusak, a szakmai- és szakmaközi együttműködés további fejlesztésétől a foglalkoztatás növelésén, a termelési érték jelentős emelésén át a nagyobb gazdasági és piaci részesedéssel bezárólag. Az idén az átmeneti év szabályozásainak köszönhetően ugyan a tavalyi évhez hasonló támogatási keretek között tevékenykedhet az ágazat, a következő években viszont a célok eléréséhez szükséges növekvő erőforrás biztosítása kiemelkedő fontosságú lesz.

A Bizottság és a tagállamok közötti szakmai tárgyalások eredményeként 2014. január 1-jével hatályba lépett az új mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) rendelet, amely 7500 euró/3 évről 15 000 euróra emelte az egy vállalkozás számára odaítélhető támogatás mértékét. Az új de minimis szabályok kedvező feltételének mielőbbi alkalmazása érdekében tárcánk megkezdte a szükséges jogalkotási munkálatokat, amelynek eredményeképpen a termelők várhatóan még 2014 első felében jogosulttá válnak a megemelt egyéni keretöszszegű összegű támogatások igénylésére. Az általános csekély összegű támogatás keretösszege nem módosult, maradt 200 000 euró/3 év. A halászati csekély összegű (de minimis) rendeletről a tárgyalások még tartanak.

kedvezményes AgrárFInAnszírozásI progrAmok

A tárca fontosnak tartja, hogy az átmeneti időszakban is rendelkezésre álljanak az agrárgazdaság finanszírozását segítő alábbi kedvezményes programok:

Növekedési Hitelprogram

A Hitelprogram I. pillére keretében a KKV törvény szerinti mikro-, kis és középvállalkozások kölcsönt igényelhetnek legfeljebb 2,5 százalékos hiteldíj mellett beruházásra, forgóeszköz-finanszírozásra és EU-s támogatás előfinanszírozásához a Hitelprogramhoz csatlakozott hitelintézeteknél. A 2013. december 23-án kihirdetett, az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXLVI. törvény kiegészítette a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényben (KKV tv.) alkalmazott vállalkozás fogalmát, melynek köszönhetően az NHP második ütemének forrásaiból immár a mezőgazdasági őstermelők és családi gazdálkodók is részesülhetnek.

Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram

A Hitelprogram keretében az MFB Zrt. és a programhoz csatlakozott hitelintézetek akár 15 éves futamidejű beruházási hitelt nyújtanak a mezőgazdasági tevékenységet folytató mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, fiatal mezőgazdasági termelőknek, őstermelőknek a mezőgazdaság versenyképességét, a piacok megőrzését, az innovációt, a jó minőségű termékek előállítását, az energia- és költségtakarékos módszerek alkalmazását, a környezetvédelmet elősegítő beruházásokhoz, továbbá fejlesztési és beruházási tárgyú pályázatokhoz kapcsolódóan. A Hitelprogram 2012. évi módosítását követően már lehetőség van arra, hogy az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból induló támogatásban nem részesülő induló fiatal gazdák kedvezményes, szabad felhasználású hitelt igényeljenek a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet alapján legfeljebb 50 millió forint összegben, legfeljebb 40 000 euró támogatástartalommal, amelyet termőföld-, valamint tenyészállat-vásárláshoz is felhasználhatnak. Továbbá a szabad mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) kerettel rendelkező mezőgazdasági termelők is igényelhetnek kedvezményes termőföld-vásárlási hitelt de minimis keretük terhére, ugyancsak maximum 50 millió forint összegben. Mindkét új hitelcél esetében az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezességvállalása segíti elő a hitel felvételét.

2014. január 1-jével hatályba lépett az új mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) rendelet

Kedvezményes hitel és lízingdíj-támogatás

A tárca rendelete alapján mezőgazdasági üzemek korszerűsítéséhez és fejlesztéséhez felvett hitelhez, pénzügyi lízinghez kamat- és lízingdíj-támogatást lehet igénybe venni. A támogatás mértéke a hitelkamat számításánál figyelembe vett 3 havi Bubor 50 százaléka, illetve a lízingdíj- kamat 50 százaléka, amennyiben az egyéb feltételek teljesülése esetén a hitelkamat és a lízingdíj-kamat nem haladja meg a 3 havi BUBOR+2százalék/év mértéket.

MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram

A Hitelprogram a mezőgazdaság, különösen az állattenyésztés forgóeszköz finanszírozási helyzetének javítását szolgálja. A kedvező, akár 6 éves futamidejű hitel – a forgóeszköz-finanszírozás mellett a beruházásnak minősülő – tenyészállat-vásárlásra és meglévő mezőgazdasági célú forgóeszköz hitel kiváltására is felhasználható. A VM a hitelprogram keretében felvett hitelek kamatfizetéséhez 50 százalékos mértékű, maximum évi 4 százalékpont kamattámogatást biztosít, így az ügyfél által fizetendő kamat mintegy 3,5 százalék/év szinten alakul.

MFB Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogram

A 2010 vége óta futó Hitelprogram keretében az elháríthatatlan külső oknak (vis maior) minősülő események miatt kárt szenvedett mezőgazdasági termelő vállalkozások igényelhetnek kedvező feltételű forgóeszköz hitelt a károsodás mértékével arányosan.

A fejlesztési lehetőséget illetően továbbra is az állattenyésztési és a kertészeti ágazat fejlesztése kap prioritást. a foglalkoztatás és jövedelem-előállítás szempontjából két igen fontos területről van szó, amelyeket stratégiai és támogatáspolitikai szempontból kiemelt helyen kezel a szaktárca.

Új Magyarország TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram

A Hitelprogram az agrárgazdaságban kiemelt gazdaságpolitikai célt, az integráció támogatását szolgálja. A program keretében eredetileg a zöldség- és gyümölcs termékpályán működő integrációs szervezetek (TÉSZ-ek) kedvező feltételű, akár 7 éves futamidejű, azon belül 4 éves türelmi idejű hitelt igényelhettek. 2013-ban sor került a jogosulti kör kiterjesztése, így az egyéb mezőgazdasági és erdészeti termékpályán működő minősített elismeréssel rendelkező termelői csoportok is igénybe vehetik a Hitelprogram nyújtotta kedvező finanszírozási lehetőséget.

MFB Élelmiszer-ipari Forgóeszköz Hitelprogram

A 2013 decemberében 6 milliárd forint keretösszeggel bevezetett Hitelprogram az élelmiszer-ipari vállalkozások számára kínál kedvező kondíciókkal, akár 6 éves futamidővel forgóeszköz-finanszírozási lehetőséget. A hitel kamatához a VM 50 százalékos kamattámogatást nyújt, melynek figyelembevételével az ügyfél által fizetendő kamat jelenleg 3,5 százalék/év szinten alakul.

Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel

A 2011 szeptembere óta elérhető program a KKV feltételeknek megfelelő mezőgazdasági vállalkozások, halgazdálkodással, mezőgazdasági feldolgozással és forgalmazással, erdőgazdálkodással, vadgazdálkodással foglalkozó vállalkozások és természetes személyek (többek között a családi gazdálkodók, őstermelők, kistermelők) számára kínál szabad felhasználású, maximum 25 millió forint összegű, legfeljebb 3 éves futamidejű hitellehetőséget, az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizető kezességvállalása mellett. A hitel kamatához a VM évi 4 százalékpont kamattámogatást és 50 százalékos kezesi díjtámogatást nyújt a vállalkozások csekély összegű de minimis kerete terhére.

Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezességvállalása

Az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány az alapvetően kedvezményes díjon nyújtott kezességvállalásával jelentős szerepet tölt be a vidéki és mezőgazdasági KKV-k finanszírozáshoz juttatásában is. A hitelek mögötti kedvezményes kezességvállalásával 137 milliárd forint összegű hitel felvételét segítette elő a 2013. év végi adatok alapján. A KKV-szektor hitelezésének elősegítése, a kedvezményes kezességvállalási díj szélesebb körű alkalmazhatósága érdekében 2013 második félévétől a VM kezességvállalási díjtámogatást nyújt a vállalkozásoknak. A támogatás eddig több mint 26 milliárd forint összegű hitel felvételét segítette elő.

Ajánlott kiadványokFelföldi János:
Termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ) a zöldség-gyümölcs ágazatbanKapronczai István:
Információs rendszerek a közös agrárpolitika szolgálatábanDr. Sutus Imre:
Mezőgazdasági számvitel és gazdasági elemzésDr. Kozári József:
Mezőgazdasági szaktanácsadás

Ez is érdekelheti1,8 milliárd forintos támogatási csomag borászatok számáraÁtmeneti támogatás érhető el a Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program részekéntMegjelentek az agrár- és élelmiszeripari vállalkozások által igénybe vehető átmeneti támogatásokról szóló miniszteri rendeletek