Növekvő hazai állatlétszámok

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Egri Edit, Stummer Ildikó (Agrárgazdasági Kutató Intézet), 2015/04/28

Sertéshús

Az Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) adatai szerint a sertéshús globális termelése 110,6 millió tonna volt 2014-ben, ami 1,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi mennyiséget. A világtermelés több mint felét adó Kína kibocsátása 2,8 százalékkal emelkedett és elérte az 56,5 millió tonnát. Az USA-ban 10,3 millió tonna sertéshúst termeltek 2014-ben, ez 2 százalékkal kevesebb a 2013. évi volumennél. A malacok PED-vírus okozta elhullása egész évben problémát okozott, ezért a hízóalapanyag mennyisége csökkent. Ezt a termelők a nagyobb vágósúlyra történő hizlalással próbálták ellensúlyozni, amit a takarmányárak csökkenése is segített. Brazília sertéshústermelése 1,9 százalékkal 3,34 millió tonnára emelkedett a sertéshús iránti élénk bel- és külpiaci kereslet miatt. Oroszország sertéshústermelése 10 százalékkal 2,65 millió tonnára nőtt 2014-ben az előző évi kibocsátáshoz viszonyítva. Az állami támogatások emelkedtek annak érdekében, hogy az importtilalommal sújtott uniós élő sertés és sertéshús kieső mennyiségét minél inkább saját előállítású sertéshússal pótolják. Az Európai Bizottság szerint az EU sertéshústermelése 22,2 millió tonna volt 2014-ben, nem változott számottevően a 2013-ban előállított mennyiséghez képest. A sertéshús-kibocsátás Vietnamban 3,2 százalékkal 2,43 millió tonnára, a Fülöp-szigeteken 1,2 százalékkal 1,37 millió tonnára nőtt 2014-ben a 2013. évi mennyiséghez viszonyítva. Kanada (1,8 millió tonna) és Mexikó (1,28 millió tonna) sertéshústermelése nem változott jelentősen a vizsgált időszakban, ugyanakkor Japánban és Dél-Koreában kevesebb sertéshúst állítottak elő.

A globális sertéshúsimport 6,3 százalékkal, az export 1,4 százalékkal mérséklődött 2014-ben az előző évihez képest. A korábbi évekhez hasonlóan 2014-ben is az USA, az EU, Kanada és Brazília voltak a legnagyobb sertéshúsexportőrök. A termelés csökkenése ellenére az USA 2,5 százalékkal több sertéshúst (2,32 millió tonna) értékesített a nemzetközi piacon a belső fogyasztás mérséklődése és az élénk külpiaci kereslet miatt. Az EU sertéshúskivitele 7,7 százalékkal 2,03 millió tonnára csökkent 2014-ben az egy évvel korábbi mennyiséghez viszonyítva. Brazíliában a sertéshús iránti erős külpiaci kereslet árfelhajtó hatása miatt a belső fogyasztás esett, azonban a világpiacon eladott sertéshús mennyisége nem változott. Brazília legnagyobb exportpiacai Oroszország, Hongkong és Angola voltak 2014-ben. A dél-amerikai ország élt az európai uniós sertésekre és sertéshúsokra bevezetett oroszországi importtilalom adta piaci lehetőséggel és a 2013. évinél 40 százalékkal több (187 ezer tonna) sertéshúst szállított Oroszországba.

Oroszországban a sertéshústermelés növekedése és az uniós sertéshússzállítmányok leállítása a sertéshúsimport 47 százalékos esését eredményezte. Hongkongba 12 százalékkal kevesebb sertéshús érkezett 2014-ben. Ugyanakkor Dél-Korea (+13,4 százalék), az USA (+7,8 százalék), Kína (+5,2 százalék) és Mexikó (+4 százalék) több sertéshúst vásárolt a nemzetközi piacról. A legnagyobb sertéshúsimportőr, Japán behozatala 8 százalékkal nőtt 2014-ben 2013-hoz viszonyítva.

Az Európai Bizottság középtávú projekciója szerint a sertéshústermelés lassú, de folyamatos növekedése várható 2020-ig, majd a termelés stagnálása jellemezheti az uniós sertéspiacot 2024-ig (1. ábra). Az előrevetítés szerint a kibocsátás 22,6 millió tonna körül alakulhat 2024-ben, ami 1 százalékkal haladná meg a 2013. évi mennyiséget. Az EU sertéshúsexportjának jelentős emelkedése az idei évben még nem várható, ugyanakkor 2024-re az export csaknem 14 százalékos növekedését várják a 2013. évihez képest. A sertéshúsimport 17 ezer tonna körül alakulhat az idén. Ezt követően évente 21 ezer tonna sertéshús behozatalára számítanak a szakértők. Az EU sertéshús-fogyasztása előreláthatóan csökken a következő tíz évben. A fogyasztás a régi tagországokban mérséklődik, míg az EU-13-ban növekedést jeleznek.

Az EU-ban az „E” kereskedelmi osztályba tartozó sertés ára 2015 első negyedévében 14 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy esztendővel korábban.

A KSH adatai szerint 3,136 millió sertést tartottak Magyarországon 2014. december 1-jén, 4,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A sertésállomány 2,5 százalékkal bővült a 2014. június 1-jeihez viszonyítva. Az egyéni gazdaságokban az előző évinél 0,6 százalékkal több (808 ezer egyed) sertést számláltak, a gazdasági szervezeteknél csaknem 6 százalékkal emelkedett a sertések létszáma (2,329 millió egyed). Az anyakoca-állomány 5,2 százalékkal 200 ezer egyedre nőtt 2013. december elsejéhez viszonyítva.

A Magyarországon termelt vágósertés termelői ára 424 Ft/kg hasított súly volt 2015. január és március között, 9 százalékkal csökkent egy év alatt. A darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 3 százalékkal volt alacsonyabb az idei év első három hónapjában, mint egy évvel korábban.

Marhahús

Az USDA szerint a marhahús globális termelése 59,6 millió tonna volt 2014-ben, nem változott jelentősen az előző évi mennyiséghez képest. A nagy termelő országok közül Indiában 7,9 százalékkal, Ausztráliában 6,4 százalékkal és Brazíliában 2,5 százalékkal nőtt a kibocsátás. Az USA marhahústermelése 5,3 százalékkal, Kínáé 2,6 százalékkal volt kevesebb 2014-ben, mint egy évvel korábban. Az Amerikai Egyesült Államokban az állatállomány fogyatkozása miatt mérséklődött a vágómarha kínálata, és a nagyobb vágósúlyra történő hizlalás sem ellensúlyozta a vágások csökkenését. Brazíliában 9,9 millió tonnára emelkedett a marhahústermelés 2014-ben. Az Európai Bizottság szerint az EU marha- és borjúhústermelése 1,5 százalékkal 7,5 millió tonnára emelkedett 2014-ben az előző évihez viszonyítva. A növekedés főként a tejkvóta 2015. évi megszüntetése miatt bővülő tejhasznú állományok levágásából származott. Emellett a csökkenő takarmányköltségek következtében a vágóállatok nagyobb élősúllyal kerültek a vágóhidakra.

A világ marha- és borjúhús-kereskedelme élénkült 2014-ben, a globális export 7 százalékkal nőtt az előző évihez képest. A legnagyobb marhahúsexportőr, Brazília kivitele 9,8 százalékkal 2 millió tonna fölé emelkedett. India csaknem 5 százalékkal több (1,85 millió tonna) marhahúst értékesített a nemzetközi piacon 2014-ben, mint egy esztendővel korábban. India a gyengébb minőségű, nagy mennyiségben rendelkezésre álló marhahúst alacsonyabb áron exportálta a közel-keleti, a délkelet-ázsiai és az afrikai országokba, ugyanakkor nem volt versenyképes a minőségi marhahúst igénylő piacokon. Az USA marhahúsexportja 1,18 millió tonna volt 2014-ben, nem változott a 2013. évihez képest. Az EU marhahúskivitele csaknem 9 százalékkal emelkedett, mivel a 2014-ben bevezetett importtilalom miatt kieső oroszországi piacra szánt marhahúst – az erős ázsiai kereslet következtében – más piacokon (Hongkong, Fülöp-szigetek, Thaiföld) helyezték el. Az élő szarvasmarha kiszállítása 20 százalékkal nőtt a bővülő kínálat miatt, azonban az élőállat-szállítmányok fő exportpiaca Libanon és Algéria volt.

A globális marhahúsimport 6 százalékkal 7,8 millió tonnára nőtt 2014-ben. Az USA behozatala 19 százalékkal 1,2 millió tonnára emelkedett, mivel a termelés csökkenéséből adódó hiányt a nemzetközi piacról, elsősorban Ausztráliából pótolták. Oroszország a stagnáló termelés és a csökkenő belső fogyasztás mellett 19 százalékkal kevesebb marhahúst importált. Az EU-ban 1,6 százalékkal mérséklődött a nemzetközi piacon vásárolt marhahús mennyisége.

Az Európai Bizottság projekciója szerint az EU marhahústermelése 7,43 millió tonna körül alakulhat 2024-ben, ami 0,5 százalékkal haladná meg a 2013. évi mennyiséget (2. ábra).

Az EU-ban a fiatal bika „R3” kereskedelmi osztály vágóhídi belépési ára 3,81 euró/kg hasított hideg súly volt 2015. január és március között, nem változott jelentősen az egy évvel korábbihoz képest. A tehén „O3” ára 1,7 százalékkal, az üsző „R3” ára 1 százalékkal volt alacsonyabb a vizsgált időszakban.

Magyarországon 2011 óta folyamatosan gyarapodik a szarvasmarha-állomány. A KSH adatai szerint 2014. december 1-jén 802 ezer szarvasmarhát számláltak az országban. Az állomány egy év alatt 2,5 százalékkal bővült. A szarvasmarha-állomány 62,3 százalékát a gazdasági szervezetek, 37,7 százalékát az egyéni gazdaságok tartották, ez az arány nem változott lényegesen a 2013. évi adatokhoz képest. A húshasznú tehénállomány 8,3 százalékkal 104 ezer egyedre, a kettős hasznosítású állomány 4,6 százalékkal 45 ezerre nőtt.

Juhhús

A FAO adatai szerint a juhhús globális termelése 14 millió tonna volt 2014-ben, 0,6 százalékkal emelkedett az előző évihez képest. A világ juhhústermelésének több mint háromnegyedét a fejlődő országok adták, amelyek közül a legnagyobb kibocsátók Kína, India, Szudán, Nigéria és Pakisztán voltak. A nagy juhtartó ázsiai és afrikai országokban az állományokat tovább bővítették. A 2013. évi száraz időjárás miatt sok juhot és bárányt küldtek vágóhídra az ausztrál és az új-zélandi gazdák, ezért az óceániai térségben kisebb volt a vágóállatok kínálata 2014-ben. A világ juhhús-kereskedelme visszafogottabb volt 2014-ben, az export és az import egyaránt 1,7 százalékkal mérséklődött. A nemzetközi piacra kerülő juhhús csaknem 85 százaléka Ausztráliából és Új-Zélandról származott.

Az Európai Bizottság szerint a juh- és kecskeágazat jövedelmezősége javulásának köszönhető, hogy az EU juh- és kecskehústermelése 910 ezer tonna körül stabilizálódott 2014-ben. Az EU juh- és kecskeimportja (élő állat és hús) 2,5 százalékkal 195 ezer tonnára esett, a legnagyobb beszállító Új-Zéland volt. A nemzetközi piacon értékesített juh- és kecskehús, valamint élő állat mennyisége 11 százalékkal nőtt 2014-ben a 2013. évihez képest. Az EU-ban 1 százalékkal kevesebb juh- és kecskehúst fogyasztottak 2014-ben.

Az Európai Bizottság középtávú előrevetítése alapján az EU juh- és kecskehústermelése a következő tíz évben folyamatosan növekedni fog, és 918 ezer tonna körül várható 2024-ben, ez 1 százalékkal lenne több, mint a 2013. évi mennyiség (3. ábra). A Közösség juh- és kecskehúsimportja 206 ezer tonnára emelkedhet 2017-re, azonban 202 ezer tonnára csökkenhet a vizsgált időszak végére. Új-Zéland és Ausztrália várhatóan nem fogják kihasználni a rendelkezésükre álló importkvótát a következő időszakban, mert az ázsiai piac kereslete egyre nagyobb lesz a két országból származó bárányhús iránt. A régi tagországokban a juh- és a kecskehús fogyasztásának 1 százalékos csökkenése várható 2024-re 2013-hoz képest. Az új tagországokban 2019-ig emelkedhet a fogyasztás, ezt követően mérséklődhet.

A KSH adatai szerint Magyarország juhállománya 1,185 millió egyed volt 2014. december elsején, 2,4 százalékkal csökkent a 2013. decemberihez képest. Az anyajuhok létszáma 2,2 százalékkal 855 ezer egyedre mérséklődött. A juhot tartó egyéni gazdaságok száma 25,69 ezerre nőtt (+8 százalék az előző évihez képest), a gazdasági szervezeteké 466 volt (+11,5 százalék) 2014. december elsején. Az egyéni gazdaságokban átlagosan 40 (–9 százalék), a gazdasági szervezeteknél 323 (–15 százalék) juhot tartottak. A juhállomány 69 százaléka az Észak- és a Dél-Alföldi régióban található, a többi régió részesedése lényegesen kisebb.

A Magyarországon született bárányok legnagyobb része exportra kerül. A KSH adatai szerint az élőbárány-kivitel kismértékben emelkedett 2014-ben, mivel 1 százalékkal több bárány került a nemzetközi piacra az előző évihez viszonyítva. A magyarországi bárány legnagyobb piaca továbbra is Olaszország volt, amelynek a kivitelen belüli részaránya 91 százalék körül alakult, ez 1,3 százalékpontos csökkenést jelentett 2013-hoz képest.

Magyarországon a könnyű bárány ára 2015 első negyedévében 5 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

A fiatal bika termelői ára 3 százalékkal emelkedett a 2015. január és március közötti időszakban az előző év hasonló periódusának átlagárához képest. A vágótehén és a vágóüsző ára egyaránt 5 százalékkal csökkent. A csontos marhahús frissen félben termék feldolgozói értékesítési ára nem változott számottevően, a csontos marhahús frissen negyedben hátulja termék ára 1,3 százalékkal emelkedett 2015 első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ugyanakkor a csontos marhahús frissen, negyedben, eleje termék ára 5 százalékkal volt alacsonyabb.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai