Mi várható a tejkvóta után?

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: V.T., 2015/04/28

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2014 nyarán kényes kérdést tárgyalt. A sok éve tartó polémia később a hazai tejágazatot is súlyosan érintő döntéssel végződött. A parázs vita a tejágazat európai jövőjéről szólt. Tizenkét tagállam kérte a kvótarendszer kivezetéséről szóló, már korábban elfogadott szabályok megváltoztatását annak érdekében, hogy ne kelljen kvótatúllépésük miatt egyes becslések szerint mintegy 180 milliárd forintnyi illetéket fizetniük. A javaslat elfogadása esetén a magyar tejtermelők versenyhátrányba kerültek volna, hiszen a kvótát túllépő tagállamok termelői ezzel az összeggel csökkenthették volna áraikat, mely közvetlenül kihatott volna a magyar tejágazatra. Tizenkét tagállam, köztük a magyar delegációt vezető Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár hatékony fellépésének köszönhetően a javaslatot nem sikerült elfogadni.

A 2008-ban elfogadott szabályozás szerint a tejkvóta-rendszer 2015. március 31-ével megszűnik. Egyes tagállamok tejtermelése már most meghaladja a számukra előírt kvótamennyiséget. Ezek az országok a mostani ülésen kérték az elfogadott szabályok módosítását annak érdekében, hogy ne kelljen a kvótatúllépés miatt illetéket fizetniük, melynek összege előzetes kalkulációk és kiszivárgott becslések szerint hozzávetőlegesen 180 milliárd forintot tenne ki. Magyarország nem lépte túl a számára biztosított kvótát, ugyanakkor a magyar termelők csatlakozásunk óta küzdenek versenyképességük megőrzéséért. Az illetékfizetési kötelezettség mérséklése vagy eltörlése tovább csökkentette volna az európai tejárakat. Ez az eljárás igazságtalan lenne azon tagállamok termelőivel szemben, akik a szabályokat betartva nem lépték túl az előírt kvótamennyiséget. A magyar fellépés szervesen kapcsolódik a tejimport visszaszorítására irányuló kormányzati lépésekhez. A Magyar Kormány, ahogy eddig is, a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar tejtermelők a kvótarendszer eltörlését követően is versenyképesek tudjanak maradni.

Importveszély

Ám mindezzel együtt is bizonytalanok a szakemberek és a tejágazat szereplői az európai uniós tejkvótarendszer 2015-ös megszűnésével kapcsolatban – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Mélykúti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a grémium sajtótájékoztatóján elmondta, Magyarország a megadott kvóta 75 százalékát használja ki, az itthon megtermelt tej és tejtermékek mennyisége kielégíti az ország igényeit. Számos uniós tagállam viszont teljes egészében kihasználja a megadott kvótát, annak túllépése esetén viszont illetéket kell fizetniük. A kvótarendszer megszűnésével megugrik az EU-ban a tejtermelés, azonban a fogyasztói igények emelkedése nem várható. Ezért valószínűsíthető, hogy a magyar termelők rosszabbul járnak: tovább csökken a termékek ára, de az sem elképzelhetetlen, hogy még nagyobb számban árasztják el Magyarországot az importtermékek – amelyek aránya jelenleg is magas. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a fogyasztói árak évről évre jelentősen emelkednek, azonban a termelőknek még ez is kevés. Míg 2010-ben egy liter 2,8 százalékos zsírtartalmú tehéntej fogyasztói ára 201 forint volt, addig tavaly már 234 forintot kellett fizetni érte. A felvásárlási árak az utóbbi években stagnálnak, viszont 2009-hez képest jelentősen emelkedtek. Akkor a termelő egy liter tejért 61 forintot kapott, amely ma 90 forint felett alakul. Az elmúlt évben összesen 1,36 millió tonna tejet vásároltak fel a termelőktől.

A kvótarendszer kivezetése mellett az import és az áfacsalás okozza a legtöbb problémát az ágazatban. Habár a magyar tejtermelés kielégítené az ország igényeit, egyre több importtej árasztja el hazánkat. Ezek a termékek sok esetben bizonytalan eredetűek, egy részük áfacsalással érkezik az országba. Az importált tejtermékek ára viszont alacsonyabb, mint a hazaié, ezért a fogyasztók körében is népszerűbbek – a fogyasztói felmérések szerint leginkább az UHT tejek.

Az áfacsalást és a magas fogyasztói árakat szorítanák vissza a NAK szakemberei és a tejágazat szereplői. Az agrárkamara közlése szerint a termelőkkel, a feldolgozókkal, valamint a terméktanáccsal történt egyeztetés után javaslatot fogalmaztak meg a kormány és a szektor részére. Az érintettek szerint a tejtermékek áfájának csökkentése az áfacsalás visszaszorítása mellett a versenyképesség javításának is fontos eszköze lenne, emellett a fogyasztói árak csökkenéséhez is hozzájárulna. A szervezetek vállalták, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel segítenék, hogy a lakosság is megérezze az áfacsökkentést.

 A magyar termelők csatlakozásunk óta küzdenek versenyképességük megőrzéséért

Növekedés?

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet legfrissebb piaci jelentéséből kiderül, hogy a tejkvóta 2015. április 1-jei megszüntetése után a tejtermelés erőteljes bővülésére számítanak azokban az országokban, ahol a tejkvóta visszafogta a termelés növekedését. Az Európai Bizottság középtávú prognózisa szerint az EU tehéntejtermelése 2024-re elérheti a 166,6 millió tonnát, ami 10,5 százalékkal több a 2013. évinél. Az EU-15-ben a tehéntej termelése 11,5 százalékkal 140 millió tonnára, az EU-13-ban 5 százalékkal 26,6 millió tonnára emelkedhet. A tejfelvásárlás előreláthatóan 12 százalékkal nő, míg a közvetlen értékesítés 12 százalékkal csökken. A felvásárlás termelésből való részaránya országonként jelentős eltérést mutat, Romániában mindössze 20, Észtországban 90 százalék. Az EU-13-ban a tejfeldolgozók várhatóan több tejet vásárolnak fel, ugyanakkor a közvetlen értékesítés csökken.

Az EU tejtermelése várhatóan az alacsony termelési költségű régiókban (Dánia, Németország, Írország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország és az Egyesült Királyság) koncentrálódik, ahol a tejtermelők és a tejfeldolgozók az elmúlt években jelentős beruházásokat hajtottak végre. A beruházások fele tejporító, 20 százaléka sajtfeldolgozó volt, így az Unióban elsősorban a tejpor és a sajt előállítása bővülhet. A sovány tejpor termelése 42,5, a tejsavóé 21, a teljes tejporé 19,5, a vajé 14,5 százalékkal, a sajté 14 százalékkal, a friss tejtermékeké 3,5 százalékkal emelkedhet 2013 és 2024 között. A sajt termelésnövekedésének teljes mennyisége, a tejsavó 85, a teljes tejpor 82,5, a sovány tejpor 77, a vaj 74, a friss tejtermékek 60 százaléka a régi EU-15 tagországaiból származhat. A prognózis szerint a felvásárlás növekedése várható a fenti országok mellett Ausztriában, Romániában, Belgiumban, Észtországban, Bulgáriában, Litvániában, Horvátországban, Luxemburgban, Szlovéniában és Cipruson. Ugyanakkor csökkenhet Szlovákia, Portugália, Görögország, Finnország, Magyarország, Svédország, Olaszország, Csehország, Spanyolország tejfelvásárlása 2014 és 2024 között.

Új szabályozás jöhet

Ami pedig a jövőt illeti, a tejkvóta 2015. március 31-i megszűnése után a tejmennyiség szabályozásának új formájára van szükség, időben legalább a gyenge piaci időszakokra korlátozva – állítják európai tejpiaci szakértők a Reuters jelentése szerint.

Ebben egyetértett Romuald Schaber, a Német Tejtermelők Országos Szövetségének (BDM) elnöke, Ottmar Ilchmann, a parasztgazdaságok munkaközösségének (AbL) elnökségi tagja és Christian Meyer Alsó-Szászország mezőgazdasági minisztere egy tejágazati tanácskozáson Warburg-Hardehausenben. Schaber először a BDM által kidolgozott piaci felelősségvállalási programot mutatta be, melyet most az Európai Tej Bizottsággal özösen szeretne beindítani. A tejtermelő szövetségek egy háromlépcsős koncepciót támogatnak: az EU eddigi Tejpiaci Megfigyelőközpontjának a jövőben ki kell dolgoznia egy pontszámokból és további paraméterekből álló indexet. Ha ez az index 7,5%-kal csökken, akkor egy előzetes figyelmeztető rendszer kezdi meg működését. Emellett életbe lép az 1. fokozat, és például el kell kezdődnie a magánraktározásnak.

Ha az index 15%-kal csökken, akkor krízishelyzetről van szó, és életbe lép a 2. fokozat: a tejtermelőknek, akik a termelésüket fokozzák, büntetést kell fizetni. Aki a termelést visszafogja, prémiumot kap. Ha az intézkedéseknek nincsen hatása, akkor a 3. fokozatban a tejszállítás kötelező csökkentése lép életbe, kártérítés nélkül. Az alsó-szász tartományi elnök azonban a 100 000 kg éves teljesítmény alatti gazdaságok részére szeretne egy alsó határt meghúzni. A zöldek minisztere, Meyer is lelkesedett a javaslatért: „A modellre érdemes nagy figyelmet fordítani”, jelentette ki az ülés mintegy 80 résztvevője előtt. Meyer a BDM javaslatát a következő agrárminiszteri konferencián, március közepén szeretné megvitatni. „Mi, vagyis a zöldeket képviselő hat mezőgazdasági miniszter mellette fogunk szavazni, és a bajor mezőgazdasági miniszter is jelezte, hogy támogatni fog minket” – mondta Meyer. A megbeszélés során azonban egyértelmű kritika mutatkozott a fiatal gazdák oldaláról, akik a kvóta megszűnése után semmilyen más formájú mennyiségi szabályozást nem szeretnének. A tejtermelők egy része a BDM-javaslatot „rejtett kvótaszabályozásnak tartja”.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai