Fogyasszunk több és jobb sertéshúst!

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Valkó Béla, 2015/04/28

Ebben a sertéskampányban nemcsak belföldön, hanem Magyarország határain túl is szerveznek rendezvényeket, amelyek közül kiemelkedő szerep jutott a március 27-én megtartott szakmai konferenciának Nádudvaron.

Első lépés a fogyasztás növelése

Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a sertéságazat esélyeit taglalva arra emlékeztetett, hogy a világban előállított összes hús 38 százaléka sertéshús, az Európai Unióban pedig 10 százalékkal több sertéshúst állítanak elő, mint amennyit elfogyasztanak. A fejlett országokban az éves fogyasztás fejenként 65 kilogramm, míg a fejlődő országokban csupán 27 kilogramm.

A helyettes államtitkár szerint a fogyasztás növekedése éppen a fejlődő országokban várható. Magyarországon az állattenyésztés megsínylette mind a rendszerváltást, mind az európai uniós csatlakozást, és az ágazat 2013-ban állt növekedési pályára a korábbi hanyatlás után. Az élő- és félsertés áfájának 2014. január 1-jén bevezetett 5 százalékra csökkentése jó kormányzati lépésnek bizonyult, hangsúlyozta a szakember, aki szerint 8,7 százalékkal nőtt a vágások száma, de emelkedett a sertéstartók száma is, ugyanakkor az import 8,4 százalékkal csökkent.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke hangsúlyozta, hogy a szervezet minden lehetséges eszközével igyekszik támogatni a sertéságazatot. A NAK részt vesz a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) által kidolgozott és működtetett Kiváló Minőségű Sertéshús programban, ennek bíráló és ellenőrző bizottságába is delegál tagot. Hozzátette: a Kamara kiemelt feladata az ágazati szereplők tájékoztatása

A Kamara elnöke elmondta: az elmúlt időszakban a NAK egyik legfontosabb ágazati feladata az volt, hogy felmérte a termékpálya szereplői között az élősertés és félsertés áfakulcsának 5%-ra való csökkentésének hatásait, és az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat. A legfőbb problémát az jelenti, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsa európai viszonylatban is magasnak számít, és emiatt széles körben elterjedt az áfacsalás.

A NAK számításai alapján minden alapvető élelmiszer áfájának 5 vagy 9 százalékra történő mérséklése 180–240 milliárd forint bevételkiesést jelentene a költségvetésnek. Ez a nemzetgazdaság jelenlegi helyzetében nem vállalható, ezért a Kamara ütemezett áfacsökkentést javasol.

A Kamara középtávú feladatai közé tartozik a hígtrágya-kijuttatás kérdésének kezelése. A Kamara tagsága és a velük együttműködő szakmai szervezetek javaslata alapján a NAK foglalkozik a hígtrágya-kijuttatás engedélyezésének megkönnyítésével.

Sok múlik az ágazati együttműködésen

– Célunk, hogy a hazai termelőktől és feldolgozóktól származó termékek minél nagyobb arányban legyenek jelen a belföldi piacon, és minél tudatosabbak, elkötelezettebbek legyenek a fogyasztók a magyar termékek iránt – nyilatkozta lapunknak Feldman Zsolt helyettes államtitkár, akitől a konferencián kértünk választ.

– Végre sikerült megállítani a hazai sertéslétszám csökkenését, 2013 és 2014 között mintegy 131 ezer egyeddel bővült az állomány. Hogyan alakult az egy főre jutó fogyasztás?

– Az egy főre jutó hazai húsfogyasztás 24–25 kg között van évente. Ez a mennyiség európai összehasonlításban alacsonynak számít. Célunk a sertéslétszám növelésével párhuzamosan a hazai sertéshúsfogyasztás növelése is.

– Elérte-e célját a Kiváló Minőségű Sertéshús Védjegy*, ami az egyedi minőségű, védjeggyel bíró sertéstermékek iránti érdeklődés felkeltése volt? Egyes vélemények szerint az élelmiszer-áruházláncok nem szívesen teszik ki ezt a fajta árut, mert a fogyasztók később követelnék rajtuk, és nem tudnák eladni a külföldről behozott, gyenge minőségű terméket.

– A Kiváló Minőségű Sertéshús Védjegy nagyon jó lehetőség a tudatos vásárlói magatartás kialakítása érdekében. Jelenleg a program elején vagyunk, folyamatosan bővül a védjegyet használó termelők, feldolgozók száma. Nekünk az a tapasztalatunk, hogy a kereskedők is nyitottak a termékek forgalmazására, hiszen nekik is az a céljuk, hogy kielégítsék a hazai vásárlói igényeket.

– A Magosz elnöke úgy véli, hogy miközben komoly fejlesztések valósultak meg a sertéságazatban, a szervezettség és a termékpályán való összefogás terén még lemaradást látszik.

– Egyetértek Jakab Istvánnal, valóban nagyon szervezetlenek, illetve nem megfelelően működnek a kapcsolatok az ágazatban. Jelenleg a Földművelésügyi Minisztérium (FM) azon dolgozik, hogy az egész országot lefedő, az ágazati együttműködést segítő szakmai szervezetet hozzon létre, amelynek célja a fent említett problémák megoldása és a sertéstartók, feldolgozók, valamint a hatóság közötti kapcsolatrendszer átláthatóbb és szervezettebb működtetése.

– A termelői, feldolgozói és kereskedelmi együttműködési rendszerek fejlesztése, illetve a mezőgazdaság és élelmiszer-feldolgozás finanszírozását biztosító pénzügyi eszközök továbbfejlesztése – pontosan mire gondoljunk itt, és milyen intézkedések történnek ez ügyben?

– Az előbbi kérdésnél már utaltunk arra, hogy egy országos szakmai szervezetet fogunk létrehozni a következő hónapokban. A tenyésztők támogatására az FM meghirdette 2015. március 16-tól a tenyészkoca állatjóléti támogatást 8,6 milliárd forintos keretösszeggel, mely lehetővé teszi, hogy kocánként 38 580 forint támogatást tudjunk adni nemzeti forrásból. Emellett továbbra is biztosítjuk 8,5 milliárd forintos keretösszeggel a sertés állatjóléti támogatást, így összesen több mint 17 milliárd forint közvetlen támogatást kapnak a sertéstartók. Ez nagyon jelentős támogatás. A sertésprogramban az idei évben több mint 500 millió forintos keretösszeggel de minimis támogatást biztosítunk a feldolgozóknak, emellett a most induló európai uniós támogatásokban az élelmiszer-feldolgozók kiemelt lehetőséget fognak kapni.

– A tárca vezetője szerint nincs könnyű dolga a sertéstartóknak, hiszen az orosz embargó és a túltermelés lefelé szorítja az árakat, amelyet azonban ellensúlyoz a belső piacokon tapasztalható kereslet. Milyen külpiaci mozgástere van az ágazatnak jelenleg?

– A magyarországi sertésárak megegyeznek a németországi árakkal, azokat követik. A német árakat pedig a világpiaci események befolyásolják, így az orosz embargó is. Célunk, hogy a hazai termelőktől és feldolgozóktól származó termékek minél nagyobb arányban legyenek jelen a belföldi piacon és minél tudatosabbak, elkötelezettebbek legyenek a fogyasztók a magyar termékek iránt. Így ellensúlyozni tudjuk hazánkban a világpiaci zavarokat. A külpiaci lehetőségeink folyamatosan bővülnek, az ágazat számára kiemelt piaci lehetőségek vannak a Távol-Keleten, mint például Kínában, Japánban és Dél-Koreában.

– A termelők örömmel fogadták az áfacsökkentést, de a fogyasztók ezt nem érezték meg.

– Az áfacsökkentés elsősorban az ágazat likviditását segítette, növelte a hazai tenyészállat-forgalmat, valamint jelentősen hozzájárult a feketekereskedelem visszaszorításához, az ágazat fehéredéséhez. Azoknak a fogyasztóknak, akik saját maguk számára dolgozták fel az élő sertést vagy a félsertést, jelentős segítség volt az áfa csökkentése.

– Feloldható-e a termelők, a feldolgozók és a kereskedelem közötti érdekellentét? A takarmánygyártókról most nem is beszélve!

– Meggyőződésünk, hogy mind a takarmánygyártóknak, termelőknek, feldolgozóknak és kereskedőknek az a célja, hogy Magyarországon jól működő, egymásra épülő, stabil és átlátható ágazati együttműködés jöjjön létre. A múltból sajnos sok rossz példát tudunk felidézni, de ezekből a rossz példákból tanulva mi a jövő számára próbálunk olyan együttműködéseket kialakítani és támogatni, amely a szereplők kölcsönös sikereit célozza meg.

Szigorú követelmények

– Az a célunk, hogy ezt a bizonyos minőségi terméket vegyék és fogyasszák elsősorban is a lakosok, amelynek az értéke és a benne lévő táplálkozási és kulináris jellemzők sokkal jobbak, mint a bizonytalan helyről származó és nem ennek megfelelő termékeké – nyilatkozta A Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) programról Dr. Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elnöke. – Ez az egyik tényező, ami nyilvánvalóan azt szeretné elérni, hogy stabilan és garantáltan jobb minőségű árut bizalommal tudjon a lakosság elérni, vásárolni és fogyasztani. Éppen ezért az állam ma még a rendszer kiépülését támogatja, így egyelőre nem kerül többe ez a húsféleség. A támogatás tehát átmeneti időre szól, míg meg nem ismeri a lakosság az értékét, ízét, tulajdonságait a KMS-termékeknek

– Hol tart ez a folyamat százalékosan?

– Ez egy érdekes dolog, mert Magyarországon a legnagyobb sertésvágó üzem a kiskunfélegyházi Hungary Meat Kft., amely 1 millió 200 ezer sertést vág évente, és a hús körülbelül 80–90 százaléka ebbe a KMS-kategóriába esik. A fennmaradó részt szeparáltan és elkülönítve vágják és értékesítik. De ami a lényeg, hogy ennek a KMS-húsnak mintegy 90 százalékát külföldön vásárolják meg, Japánban, Dél-Koreában, Hongkongban, Kínában, a Fülöp-szigeteken és Tajvanon.

– Ha én most bemegyek például az óbudai Auchanba, kapok ilyen minőségű árut?

– Az Auchan valóban az az áruházlánc, amelyik ma már kimondottan kiköti, hogy csak olyan húsüzemből származó húst fogad, amelyik KMS-minőséggel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy az lánc hipermarketeiben – ezt végig is néztük Miskolctól Szegedig – már valóban ki van rakva a KMS-védjegy. Nemcsak beszélnek a KMS-ről, de eleget is tesznek az ezzel járó piaci feltételeknek. A nagy szállodák konyhái is becsatlakoztak a rendszerbe. Most 50 nagy szálloda, étterem, illetőleg ellátó pályáztatása van folyamatban. Ezek azért léptek be, mert azt tapasztalták, hogy a KMS-minősítésű vágóhídról, darabolóüzemből származó húsból jobb ételt tudnak készíteni, ennek köszönhetően több visszajáró vendégre számíthatnak.

– Milyen procedúrán kell átesni a KMS-hez tartozni akaróknak?

– A probléma az, hogy ahhoz a védjegyhez, amely korábban a rendszerben használatos volt, könnyebben hozzá lehetett jutni. Mi szakítottunk ezzel a gyakorlattal, és a gyökerénél kezdjük el a folyamatot, vagyis először az állattartó farm esetében kell meggyőződni, hogy az onnan származó és levágott sertéseknek a húsa megfelel-e a meghatározott paramétereknek vagy sem. Ha megfelel, akkor kezdődhet az állattartó farm minősítése. A vágóhíd, a húsfeldolgozó, a kiskereskedelmi értékesítőhely, a vendéglátóhely párhuzamosan, de külön, önállóan kerül minősítésre a nyomon követés, az élelmiszer-biztonság, a higiénia és egyéb feltételek szerinti, soktételes csekklista alapján. Ha ezeknek a feltételeknek a „lánc” valamennyi szereplője, az állattartó telep, a vágóhíd, a darabolóüzem, a kiskereskedelmi hálózat, a vendéglátóhely megfelel, akkor mondhatni rá, hogy az a termék megfelel a követelményeknek.

– Hol van ebben húsminőség-felépítésben a CBA?

– A CBA eddig nem tudott részt venni a rendszerben, de most már 18 üzletével bejelentkezett a KMS alkalmazására, és most folyik az ellenőrzése. Mondanom sem kell, a kontrollt egyetemet végzett, komoly tréningen átesett auditorok végzik. Eddig 60–70 állattartó telepet auditáltunk sikeresen.

– Hogy látja, mennyire tempós a rendszer felépítése?

– Nem olyan egyszerű egy ilyen rendszert kifejleszteni és a végpontig eljuttatni. Nagyon sok előkészítő munka kell ahhoz, hogy valaki alkalmasnak találtassék. Örömmel jelentem, hogy 5 Auchan áruház és a Sparnak 400 magyarországi üzletéből jelenleg 50 körüli, amelyik benn van a rendszerben. A COOP-nak eddig két nagy üzlete került a KMS-rendszerbe. A program 2013 végén indult, de a tényleges auditálás tavaly év közepén kezdődött meg. Ez alatt az idő alatt mintegy 300 sikeres auditációt hajtottunk végre az állattartó telepeken, kistermelőknél, vágóhidakon, húsüzemekben, kiskereskedelmi egységekben és a vendéglátóhelyeken.

A Kiváló Minőségű Sertéshús védjegy

A védjegy célja egyedi minőségű, védjeggyel bíró sertéstermékek iránt különleges érdeklődés és vásárlási késztetés keltése a magyar és külföldi vásárlókban. A rendszert a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács működteti. Kiváló Minőségű Sertéshúsnak minősíthető a Magyarországon felnevelt, GMO-mentes kukorica és más, az Európai Unió által engedélyezett takarmány-összetevőkkel hizlalt vágott állat húsa, amelyben a nem növényi eredetű melléktermék aránya nem lehet nagyobb 5%-nál. A friss sertéshúsnak (félsertés és darabolt áru) meghatározott márványozottsággal (karajmetszet) és sajátos, különleges ízzel, illatvilággal kell rendelkeznie (sütéspróba). Ezen jellemzőknek a késztermékek minőségében is meg kell jelenni, azt hordozniuk kell.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai