2026. 07. 23., csütörtök
Lenke
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Baromfi-támogatások 2015-ben

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Kállay Béla, 2015/04/28

Lapunk márciusi számában beszámoltunk a magyar baromfiszektor 2014. évi eredményeiről, amelyek most már évente folyamatos növekedést mutatnak.

Kérdés azonban, hogy a növekedés mértéke reális arányban áll-e ágazatban rejlő lehetőségekkel, mivel az állattenyésztés régóta versenyhátrányban van a növénytermesztéssel szemben.

Úgy tűnik, hogy a kormányzatnak az állattenyésztést ösztönző programokkal talán ebben az évben sikerül megtörni ezt az állapotot. Ehhez hozzásegíthet az Európai Unió agrárköltségvetése, amely Magyarország számára a 2015–2020 évi ciklusra az előzőnél köz el 18%-kal nagyobb, 24,6 milliárd eurót irányoz elő. Államtitkári közlés szerint a kormány az állattenyésztési – ezzel együtt természetesen az állatitermék-előállítás – programjaira a 2014. évi 42 milliárddal szemben 2015. évre 75,5 milliárd forint ösztönző anyagi forrást kíván biztosítani.

Hogyan alakulhat mindez a magyar baromfiágazatban? – erről kérdeztük Dr. Csorbai Attilát, a Baromfi Termék Tanács és Szakmaközi Szervezet elnök-igazgatóját.

– A fent említett 75,5 milliárd forintból mennyi jut a baromfinak 2015-ben, és ez hogy aránylik a múlt évihez? Milyen jogcímeken lehet majd hozzájutni, amikor ismeretes, hogy a sertés- és a baromfiágazat az EU agrárpolitikája szerint közvetlen támogatásban nem részesülhet?

– A 2015. évi költségvetésben a baromfi állatjóléti támogatások keretösszegét 11 milliárd forintra emelték. Az egyes baromfifélékre megállapított keretek 100%-os kifizetések utáni maradványai átcsoportosíthatóak lesznek. Notifikációs eljárás alatt van a tenyészbaromfi és az étkezési tojást termelő tyúkok állatjóléti támogatása, melynek jogcíme a takarmányok nem kívánatos anyagtartalmának – a DON-toxinnak – a határérték alatt tartása. Ennek évi keretösszege 1,3 milliárd forint lesz.

Az állati hulla ártalmatlanítására vonatkozó támogatás nyújtását az EU Bizottság 3 milliárd forintos kerettel hagyta jóvá 2018. december 31-ig. Ez az intézkedés elősegíti az állattartó telepeken keletkező állati hulla ellenőrzött, biztonságos elszállítását és ártalmatlanítását, az állat-egészségügyi biztonság növelését.

Az állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére 2014-ben 7,5 milliárd forint állt rendelkezésre, amelyből a baromfi ágazat 2,5 milliárd forinttal részesedett, ez megmarad a jövőben is.

Az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programok un kofinanszírozására – tehát nemzeti és központi együttes finanszírozásra – 2014-ben 3,8 millió euró állt rendelkezésre a szalmonella elleni védekezés (vizsgálatok, ellenőrzések, anyagok, kártalanítás stb.) programja tekintetében. Ez várhatóan hasonló mértékű lesz 2015-ben is.

Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a baromfiágazat támogatására a 2015. évben mintegy 15 Mrd Ft összeget biztosít a kormányzat. A forrásösszeg szinte kizárólag nemzeti forrásból lesz biztosítva.

– Hogyan történik a támogatások felosztása jogcímek és fajok (szövetségek) szerint?

– Az állatjóléti támogatások felosztása a következőképpen alakul:

– Az oroszországi embargónak 2015-ben milyen hatásai várhatók a magyar baromfiexportra?

– Bízunk abban, hogy 2015-ben békés úton rendeződik a konfliktus, egyben megszűnnek a hazánkat is sújtó korlátozó intézkedések. A tavalyi évben bevezetett intézkedések negatív piaci hatásai után ugyan sikerült némiképp rendeződnie a piacnak, de mindenképpen fontos volna az orosz piacra történő visszakerülés. Ehhez az embargó megszüntetéséig mindenképpen célszerű a diplomácia eszközeivel felgyorsítani az engedélyeztetéshez szükséges állat-egészségügyi és egyéb kiviteli papírok előkészítését, illetve a vámuniós országokkal együttes elfogadtatását. Ennek biztató jelei már mutatkoztak ebben az évben.

– Egy terméktanácsi anyagban olvasható, hogy a termelés-értékesítés terméktanácsi szervezettsége – természetesen az egyes fajoktól és hasznosításoktól függően – 70–90%-os ágazati lefedettség alatt van. Hogyan alakulhat ez a továbbiakban, és mit tart elérhetőnek vagy optimálisnak?

– Az adatok rendszeres gyűjtése, azonos struktúra szerinti rendezése, a szervezet termékpálya-lefedettsége hitelessé és megbízhatóvá teszi a BTT adatait. Nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy az egyes baromfifajok termelési mennyiségeiről, idősoros (heti, havi) alakulásáról a BTT-nek van megbízható adatsora, melyre szervezetünk joggal büszke. Fontos törekvésünk az adatbázis minél teljesebbé tétele. Reméljük, hogy a szakminisztérium mielőbb megadja az ágazati kiterjesztés lehetőségét a BTT-nek, amellyel lehetővé válna az, hogy az ágazatban tevékenykedőknek kötelező statisztikai adatokkal kellljen szolgáltatni. E lépéssel szervezetünk 100%-os lefedettséget megközelítő adatokkal tudna szolgálni a jövőben.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szomor Ökofarm: elkötelezett az őshonos fajok és a fenntartható biogazdálkodás iránt
Az elmúlt három és fél évtizedben Szomor Dezső bebizonyította, hogy a természetvédelem és a gazdasági érdekek nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak. A Szomor Ökofarm története a Kiskunság szívében, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apaj környékén indult el 1993-ban, és mára Magyarország egyik legjelentősebb mintagazdaságává vált, itt ugyanis az őshonos állatok tartása a természet védelmével ötvöződik. Szomor Dezsővel beszélgettünk.
A Mesterséges Intelligencia és a baromfiágazat
A Nemzetközi Baromfitanács (International Poultry Council - IPC) idén januárban Atlantában (Egyesült Államok) rendezte meg éves konferenciáját, amelyen Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója is jelen volt. A tanácskozáson megfogalmazódott, hogy a jelenlegi geopolitikai bizonytalanságok és az állategészségügyi kockázatok olyan kérdések, amelyeket értelmezni kell, ezért elengedhetetlen az információcsere. Az IPC tanácskozásán széles körű szakmai párbeszéd alakult ki, így a valós információcsere is megvalósult. Csorbai Attilával beszélgettünk.
Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. 
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
Negyven éves tapasztalattal támogatják a szarvasmarhatartók munkáját
Az idei PREGA konferencián a díjazott innovációk között a Systo Kft. top állattenyésztési megoldása, a RISKA telepirányítási rendszere is szerepelt. Tomjanovich Géza ügyvezető igazgató vette át az elismerést, amelyet a díjátadó azzal méltatott, hogy a RISKA célja, hogy egy egységes, digitális, strukturált platformot biztosítson a telepi működés hatékonyabb irányítására. Nyilvántartja az állományra vonatkozó adatokat, elvégzi a kötelező jelentéseket, informál a munkaerő- és készletgazdálkodásról, vizsgálja a termelési eredményeket, ezzel támogatja a döntéshozást.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza