Új víziszárnyas üzem Orosházán

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Kállay Béla, 2015/04/28

A sikeres „állami korszak”, majd a kevésbé sikeres privatizációs próbálkozások után kialakították a tenyésztési és alapanyag-termeltetési integrációt, ez máig tovább specializálódott és kiteljesedett. A kiváló minőségű alapanyag vágását bérkonstrukcióban végezték 2014 őszéig, amikor teljes felújítás után beindult a legkorszerűbb technológiákkal felszerelt, kifejezetten a helyi termelési integrációkra alapozott vágóüzem.

Termeltetési integráció, történet

Orosháza körzetében a céltudatosan kialakított vízi szárnyas termeltetési integráción belül előállított alapanyag vágását a régi üzem leállása, illetve átalakítása miatt bérkonstrukcióban oldották meg Kiskunmajsán és Mezőkovácsházán. A teljes integráció megvalósításához tehát szükséges volt az elsődleges vágási fázis és az ahhoz szorosan kapcsolódó vágóüzemi tevékenységek újraindítása.

Az új vágóhíd kialakítását a tulajdonosok közösen határozták el, aminek lényege egy a mai ismeretek szerint létező, legkorszerűbb technológiával felszerelt, kizárólag vízi szárnyasra specializált üzem létrehozása volt.

Az új üzem Pannon Fine Food Kft. néven jött létre, 100%-ban magyar tulajdonú vállalat. Tulajdonosai a termeltetést és más termelési fázisokat működtető három integrátor, a Green Divízió Kft., a Mafarm Kft. és az Integrál-Hat Kft.

A vágóüzemet Kutni József, a Green Divízió Kft. ügyvezetője – aki a korábbi orosházi vezetésben is részt vett – adott tájékoztatása alapján mutatjuk be.

A ’60-as években az intenzív baromfitenyésztés és -termelés fejlődése már megkövetelte a baromfifeldolgozást ipari méretekben, így a ’70-es évek elején átépítették az akkor központi irányítású vágóüzemet. Itt szinte minden baromfifajt vágtak. Az ezredforduló előtt a trösztirányítás megszűnése után 1982-től mint önálló állami vállalat működött, komoly mennyiségben vágtak pulykát, vízi szárnyasokat, de még galamb is volt a ’70–80-as években

A 2013. évi felújítás előtt kialakult a térségben egy jól szervezett víziszárnyas-szaporító és alapanyag-termelő integráció, amit a korszerű vágóüzemmel teljes vertikummá lehetett fejleszteni.

Specializáció

A vezetés fontosnak tartja a specializáció elérését, ami jelenleg a Dél-Alföld ezen területén a munkamegosztás bizonyos átalakításával profiltisztítás útján valósul meg. Ez azt jelenti, hogy Orosházán a jövőben nem lesz soványbaromfi-vágás, mint eddig, hanem ezt átengedve más vágóüzemi integrációknak, itt kizárólag hízott libát és kacsát vágnak és dolgoznak fel, ehhez más területről veszik át az ott megszüntetett hízottmáj-termelést.

Az új vágóüzem kapacitása teljes beállása után évi 1,5 millió db víziszárnyast, ezen belül 700 ezer hízott libát és 800 ezer hízott kacsát fognak vágni, ami évi 10 ezer tonna élősúlynak felel meg .A 2015-ös induló évben ezt már megközelítve mintegy 500 ezer libát és 700 ezer kacsát fognak vágni. A teljes kapacitás óránkénti 1000 kacsa, illetve 700 liba teljesítményt jelent a vágóvonalon, amit egyelőre az idei mennyiségnek megfelelően kisebb sebességgel (500 liba, illetve 800 kacsa) üzemeltetnek.

A felfutás várható feltétele, ami realitás lehet, hogy a francia termelés bizonyos prognózisok szerint csökkenni fog. Az európai piac tehát kedvezően alakulhat Magyarország számára.

A felújított vágóüzem

A felújítási munkákat, előbb az épület átalakítását 2014. január végén kezdték, a berendezések beállításával, beszerelésekkel együtt a teljesen komplett üzem októberre, tehát gyakorlatilag 9 hónap alatt készült el.

A teljes felújítás költségei kereken 2 milliárd forintot tettek ki. Az épület bontása maga jelentős tétel volt. A gépek, berendezések 1 milliárdba kerültek. A vállalkozás megvalósításához sikerült pályázatok útján 250–250 millió forint ÉLIP-es, illetve munkahelyteremtő támogatást elnyerni.

Az új üzembe több olyan innovációs jellegű berendezés, eszköz beépítése történt meg, amelyek más hasonló üzemben nem találhatók. Ilyen például a forrázó-, a kopasztógép, a tokoló, a tollszeparátor, a fagyasztó és a sterilizáló berendezések stb. Ezek Kutni József véleménye szerint talán nem is innovációnak, hanem – többségében francia eredetű – új technológiának foghatók fel.

Maga a vágás éjszaka történik, ennek állatjóléti és minőségi szempontból van előnye, az állatok sokkal nyugodtabbak. Nyáron este 10 órakor, télen este 7 órakor kezdik a beszállítást. A vágott áru minősége ezzel jobb lesz, például kisebbek a veszteségek, de maga a húsminőség is javul.

A vágáskor azonnal megtörténik a zsigerelés, van egy melegbontó és külön egy hidegbontó részleg. A hízott kacsa- és libatestek itt melegen kerülnek bontásra, onnan a májak hűtőberendezéseken – jelen esetben a korszerű Bayle májhűtő szalagon – keresztül kerülnek a további műveletekhez, kb. másfél óra alatt hűlnek 8 °C fok alá.

A francia üzemekben ez már régen így történik. További műveletek lehetnek az erezés, fagyasztás, különböző csomagolás stb., attól függően, hogy az így betárolt máj milyen megrendelés szerint kerül szállításra.

A vállalat összesen 700 tonna hízott májat értékesít, 600 tonnát exportra, 100 tonnát belföldre.

A hízott liba és kacsa vágott testek a bontás után minden esetben darabolásra kerülnek. Ennek célja a különböző testrészek leválasztása. A legértékesebb darabolt termékek – a mell és comb – jelentős részben exportra is kerülnek, ennek megfelelően kezelik, osztályozzák és csomagolják.

A fentebb említett és részben bemutatott új berendezéseken kívül a legnagyobb különlegesség a HPP („Hiperbaric” rendszerű) csírátlanító, amely 6000 bar nyomással kezeli a csomagolt termékeket, így hőkezelés nélkül lehetséges a csírátlanítás.

Ezzel a berendezéssel elsősorban a májakat kezelik, ennek a kényes terméknek az eddigi eltarthatósági ideje 21 napra, sőt esetenként 28 napra is növelhető. Szeretnének ezzel a még igényesebb piacokra jutni, ilyenek a skandináv országok.

Vezetés, munkaszervezés, élelmiszerbiztonság

A munkaszervezés lényege, hogy a vágás és a zsigerelés-bontás, mint fentebb említettük, éjszaka történik, nappali műszakban a darabolást és a vágott testekkel, májjal végzendő sokféle egyéb munkákat végzik a dolgozók. A termékek osztályozása, minősítése és csomagolása, szállításra való előkészítése is a nappali műszak feladata.

A hierarchikusan szervezett vállalati, üzemi és műszakvezetés mellett a fizikai létszám 200 fő, ebből 40 fő az éjszakai, 160 fő a nappali műszakban dolgozik. Utóbbi a kézi zsigerelés, darabolás és a májjal végzett manipulációs munkák miatt fokozottan munkaigényes.

Nagy gondot fordítottak az energiatakarékosságra. Így például a gőzfejlesztő kazán visszatérő vezetékén keresztül hővisszanyeréssel, illetve más úton (pl. elektromos áram) elérték, hogy a havi energiaköltség ma 8 millió forint, ami a régi üzemelési rendszerben a 30 millió forintot is elérte.

A ma kulcsfontosságú élelmiszer-biztonság területén komoly előrelépés történt, a fejlesztés e téren is folyamatos. Ezt szolgálják például az új típusú hűtőrendszerek és a már említett, egyedülálló csírátlanítási mód. De ide tartozik a személyes higiéné, az üzem e szempontból ésszerű elrendezése, tehát a termékek, eszközök, személyek meghatározott útjának szigorú betartása.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai