A szója jövője Magyarországon

Kategória: Növénytermesztés | 2015/04/28

A hazai GMO-mentes növénytermesztésben egyre jelentősebb szerephez jut a szójabab. A vetésterület alakulása; GMO-mentesség; a szója értékesíthetősége; termeléshez kötött támogatás; zöldítés; vetőmaghelyzet – témák amelyekről Bene Zoltánt, a hazai szójavetőmag-előállítás és -forgalmazás meghatározó vállalatának, a Karintia Kft.-nek a cégvezetőjét kérdeztük.

Célkeresztben a GMO-mentes szójabab

Magyarország elkötelezett abban a tekintetben, hogy kizárólag GMO-mentes szójabab vetőmag kerülhessen a földbe és végül terményként a piacra, Magyarországon a zéró tolerancia jegyében ugyanis kizárólag GMO-mentes vetőmag használható fel. Vetőmag téren a NEBIH ellenőrzései szigorúak és következetesek. A megelőzés érdekében, vagyis hogy a külföldről származó, GMO-val szennyezett vetőmagok ne jelenthessenek veszélyt hazánkban, minden egyes behozni kívánt vetőmagtételt be kell jelenteni a hivatal felé, amely dönt azok soron kívüli ellenőrzésének szükségességéről. Egy esetleges GMO-szennyezés kimutatása esetén pedig a szennyezett vetőmagtétel megsemmisítésre kerül.

A garantáltan GMO-mentes hazai szójabab iránti kereslet egyre növekszik. Cégünk évekkel ezelőtt Magyarországon elsőként csatlakozott az ausztriai kezdeményezésű Duna Szója Szövetséghez, amely összefogja a Duna menti országok szójatermesztőit és kereskedőit egy közös cél érdekében. Ez pedig az elkötelezettség a GMO-mentes termékek iránt. A termelők ennek köszönhetően, a piaci ár felett tudják értékesíteni a programban résztvevő fajtákból származó termést. Fontosnak tartottuk, hogy nem csupán előállítsuk és forgalmazzuk a szója vetőmagokat, hanem a termény értékesítésére is piacképes alternatívát biztosítsunk.

Kiemelkedő összegű közvetlen termelési támogatás

2015 és 2020 között termeléshez kötött közvetlen támogatás címen kiemelkedő mértékű keretösszegű támogatást kapnak a szemes fehérje takarmánynövény termesztői Magyarországon. A várva várt, FM-rendelet 2015.03.13-án jelent meg (90/2015 III.13.), amely tartalmazza a fehérje-takarmánynövény termesztésére vonatkozó feltételeket és a támogatás igénybevételének szabályozását. Ennek értelmében az a szójatermesztő, aki a betakarításkor minimum 1 t/ha hozamot igazoltan elér, és legalább 70 kg/ha minimális mennyiségű fémzárolt szaporítóanyagot használ a támogatás igénylése céljára bejelentett teljes terület vonatkozásában, jogosult lesz a támogatásra. A támogatást 6 éves időtartamra, a 2015 és 2020 közötti időszakra hirdették meg. A szemes fehérjetakarmányok esetében a keretösszeg kiemelkedő mértékű, a 2015 és 2019 közötti időszakra évi 13,46, illetve 13,43 millió euró, az utolsó évben pedig 12,69 millió euró. 300 forintos/euró árfolyamon számolva óriási, évi 3,8–4 milliárd forint összegről beszélünk. A jogalkotó négy szemes fehérjetakarmány kultúra 2013-as, kb. 67 000 ha összvetésterületét vette bázisként alapul, melyek közül a szója vetésterülete a legmeghatározóbb. Egy hektárra kalkulálva a támogatás összege 200,9 euró/ha, azaz kb. 60 000 Ft/ha. Nyilván, amennyiben nő a vetett terület aránya, úgy az egy hektárra kifizethető támogatás mértéke arányosan csökken. Véleményem szerint 2015-ben a szója vetésterületének felső határát a fémzárolt vetőmag rendelkezésre állása korlátozta be.

A termeléshez kötött támogatás hektáronként kifizethető összegét ezek szerin nagyban befolyásolja a szóján kívül 3 másik kultúra vetésterülete. A szakemberek a szója esetében akár 100 000 ha-os potenciális vetésterülettel számolnak a következő évekre. Az Ön becslése szerint, mekkora mértékű lehet mindezeket figyelembe véve a támogatás összege?

2014. évben a szója vetésterülete 42 700 ha körül alakult. Az idén semmiképpen sem számolok 60 000–65 000 ha feletti vetésterülettel. A vetőmag felújítási arányára, vagyis hogy mekkora mértékben használnak a gazdák fémzárolt vetőmagot, csupán becslések lehetnek. A kalászosokhoz képest mindenképpen jobb a helyzet, de véleményem szerint még így sem haladjuk meg az 50%-ot.

Számoljunk csak! 42 700 ha, 50%-os felújítási aránnyal számolva 21 350 ha fémzárolt szója vetőmag-szükségletet jelent. Köszönhetően az óriási termeléshez kötött támogatási feltételnek, amely szerint a támogatási összeg igénylésének egyik alapfeltétele a fémzárolt vetőmag használata, a felújítási arány erősen fog tendálni a 100%-hoz. Amennyiben nem emelkedne a szója vetésterülete, akkor is kétszer annyi fémzárolt vetőmagra lenne szükség. Nyilvánvaló, hogy a vetésterület emelkedése ekkora támogatás hatására törvényszerű. A szűk keresztmetszetet ugyanakkor a korlátozott mértékben rendelkezésre álló fémzárolt szójavetőmag fogja jelenteni. A szemes fehérjetakarmányok közül az egy hektárra jutó támogatási számokat még a borsó vetésterülete befolyásolhatná jelentős mértékben, ugyanakkor már tavaly év végén is nehézségekbe ütközött a vetőmag beszerzése, vagyis ott nem számolok jelentős vetésterület-növekedéssel. Nem szívesen teszek ilyet, de ha tippelnem kellene, akkor a rendelkezésre álló információk alapján legalább 40 000 Ft/ha összeggel kalkulálnám az extra támogatás összegét.

A garantáltan GMO-mentes hazai szójabab iránti kereslet egyre növekszik

A szója és a kötelező zöldítés

A Közös Agrárpolitika reformjának köszönhetően alaposan átalakul idén a területalapú támogatás rendszere hazánkban. A jövő évtől már több kihívás vár ránk annak érdekében, hogy a 2014. évihez hasonló mértékű támogatásban részesülhessünk. Az alaptámogatás mértéke, amit ez idáig területalapú támogatásként kaptunk, lecsökken kb. 44 000 Ft/ha összegre. Ezen felül újdonságként kerül bevezetésre a zöldítés. Ennek lényege, hogy a gazdáknak diverzifikálniuk kell a növénytermesztést. A zöldítés keretében megszerezhető közvetlen kifizetési keretösszeg 30%-át kitevő támogatás kb. 25 000 Ft összeget jelent hektáronként.

A zöldítési követelmények teljesítésének egyik opciója a szója termesztése. 2015. január 1-jétől ugyanis fókuszterületként elismertethető lesz a nitrogénmegkötő növénnyel beültetett terület, vagyis a szója. Ez a növény hektáronként 0,7-es szorzóval kalkulálható. Példaképpen, amennyiben egy 100 ha-os gazdaság legalább kb. 7–8 ha-on (5% × 1:0,7 = 7,14 ha) termeszt szóját, akkor az egyik legfontosabb alapkövetelménynek fog megfelelni annak érdekében, hogy járjon részére a zöldítési támogatás, vagyis a 100 ha × kb. 25 000 Ft összeg.

A vetőmag minősége

Az előző év rendkívül csapadékosnak bizonyult. Ez kedvezően befolyásolta a szója termésátlagát, ugyanakkor komoly kihívást jelentett a növényvédelem területén. A szója növényeken sok helyütt megfigyelhető volt a hüvely- és szárfoltosságot előidéző Diaporthe gombabetegség. A betegség nem kímélte a vetőmag-szaporító gazdaságokat sem. Veszélyes betegségről beszélünk, mert bár a csíraszázalékot nem feltétlenül csökkenti le 80% alá, a kórokozó vetőmag útján átvihető, így idén reflektorfénybe kerültek a szójavetőmag kórtani vizsgálatai. A vetőmaggal szemben támasztott egyik alapkövetelmény a betegségek elfogadható szinten tartása. 15%-ot meghaladó Diaporthe-fertőzöttség esetén a tétel nem fémzárolható, és köszönhetően a termeléshez kötött támogatási feltételnek, nem valószínű, hogy ezek a beteg tételek piacra fognak kerülni. Egy ilyen vizsgálat aligha került elvégzésre abban a gazdaságban, ahol ez idáig nem fémzárolt vetőmagot használtak.

A zöldítési követelmények teljesítésének egyik opciója a szója termesztése

A termelők tájékoztatása

Számos gazda először fog bele a szójabab termesztésébe. Mint terménykereskedő, mint növényvédőszer-forgalmazó, mint pedig vetőmag-előállító, a Duna Szója Szövetség meghatározó tagjaként felelősséggel tartozunk a szójatermesztők szakszerű, naprakész tájékoztatásáért.

Mit teszünk ennek érdekében? A kiemelkedő érdeklődésre tekintettel 2014. november közepétől kezdődően 4 hónapon keresztül tartottunk az ország számos pontján elismert növényvédelmi és tápanyag utánpótlásban jártas szakemberrel együtt Karintia Szója Roadshow címmel előadássorozatot.

Évek óta részt veszünk a szója termesztését és értékesítését segítő konferenciák szervezésében. Nagy elismerés volt számunkra, amikor cégünk megkapta azt a megtisztelő felkérést, hogy a parlament GMO-mentes napján mutassa be a hallgatóságnak a magyar szójabab piacában rejlő lehetőségeket. A Duna Szója Szövetség tagjaként az agrártárcánál tett látogatás keretében megkaptuk a teljes körű és legmagasabb szakpolitikai szintű támogatást a tekintetben, hogy Magyarországon ellenőrzött körülmények között kerüljön a génkezelésmentes szójabab köztermesztésbe és azt követően a piacra. A szakmai rendezvény színvonalát hűen tükrözi, hogy a Parlament korlátozott 200 fős befogadóképességű Vadásztermében megrendezett eseményre 600 érdeklődő jelentkezett.

Minden lehetőség adott, hogy a szója vetésterülete évről évre növekedjen. Kiemelten kell tehát foglalkoznunk az idei évtől a szójával. Minden termelőt arra buzdítunk, hogy látogasson el minél több fajtabemutatóra, és gyűjtse az ismereteket, hiszen egy kedvenc Széchenyi István idézettel élve „tőlünk függ minden, csak akarjuk”

Megígérhetem, hogy rajtunk nem fog múlni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai