Sok kisgazdaság eshet el

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: agroinform.hu, 2015/04/28

Ezer Heves megyei gazdálkodó, szőlő- és gyümöl­csöstulajdonos eshet el az agrártámogatásoktól a követ­kező években, mert megművelt földjük mérete nem éri el az egy hektárt. A Földművelésügyi Minisztériumtól (FM) kapott tájékoztatás szerint a szántóföldi növénytermesztés és a legelőgazdálkodás területén az egységes területalapú támogatás (SAPS) igénybevéte­lé­nek 2004 óta feltétele az egy hektáros terület megléte, a szőlő- és gyümölcsültetvények esetében 0,3 hektár volt az alsó határ.

A 2015-től alkalmazandó uniós szabályozás értelmében a SAPS-támogatás igénybevételéhez egységesen szükséges a minimum egy hektár támogatható terület. Ez az országban közel hétezer egy hektár alatt gazdálkodó szőlő- és gyümölcstermelőt érint. Székely Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves Megyei Területi Szervének elnöke szerint a Heves megyében területalapú támogatást igénylő hétezer gazdálkodó közül ezren eshetnek el a pénztől, az ő birtokaik mérete marad el az egyhektáros limittől.

– Az ő számukra is létezik azonban megoldás, hogy a rendszerben maradjanak. Az egyik, hogy termőföldet vásárolnak, amellyel gazdaságuk mérete meghaladja majd az egy hektárt. De a kisgazdaságok egyszerűsített támogatási konstrukciója keretében kaphatnak továbbra is pénzt, amennyiben megállapodnak más gazdálkodókkal. Ha két rokon fog össze, akkor az egyik öt évre bérbe adja a földet a másikuknak, s bejelentik a földhasználatot, a kapott támogatáson pedig arányosan osztoznak. Az így kapott összeg minimum 500 euró, jóval több, mint amennyi a területalapú támogatás 60 ezer forintos összege volt például tavaly – említett megoldásokat Székely Zoltán, hozzátéve, hogy a konstrukciókkal kapcsolatban a falugazdászok több információval tudnak szolgálni.

– Az egyesületi tagokat érzékenyen érinti a változás, hiszen csupán néhány embernek van más földje is a barackoson kívül. Eddig a támogatást is fölhasználtuk a fejlesztésekhez, a művélési költségekhez, most nemcsak, hogy a pénztől esünk el, de még plusz összeget kell befizetniük a tagoknak – jelezte Nagy Miklós, az Egri Kajszibarack Termelők Egyesületének elnöke. Elmondta, ő is elesik a támogatástól, hiszen neki 3-4000 négyzetméter barackosa van, feleségének pedig 3000 négyzetméter szőlője. Eddig jól jött az évi 15-18 ezer forintnyi támogatás, ami legalább biztos bevételt jelentett, ha az időjárás nem is fogadta mindig kegyeibe a gyümölcstermelőket.

Pál Sándor, az egri hegyközség elnöke szerint az új szabály még nem ment át a köztudatba, ezért nem találkozott tömeges felzúdulással. Sokan gazdálkodnak 0,3–0,5 hektáron, főleg, akik munka vagy nyugdíj mellett művelik szőlőjüket, számukra lesz érvágás, hogy elesnek a támogatástól. A hegyközség annyiban tud segíteni, hogy valaki területet vásároljon, hogy a hirdetőtábláján közzé teszi, ki az, aki adna vagy venne szőlőt.

A kisgazdaságok egyszerűsített támogatási konstrukciója minden közvetlen kifizetést helyettesít. A támogatás éves mértéke 500–1250 euró lesz, figyelembe véve, hogy a kérelmező az alaptámogatási rendszerben mely jogcímeken és mekkora támogatásra lenne jogosult. Akik a normál rendszerben kevesebb, mint 500 eurót kapnának, azok támogatását 500 euróra felkerekítik. Az így kalkulált támogatást egy összegben kapják meg a gazdák, és amíg az egyszerűsített rendszerben részt vesznek, ezt folyósítják számukra függetlenül attól, hogy esetleg állatállományuk, amire kötött támogatást kaptak, csökken.

Felmérné az ültetvényeket a HNT

Az intézkedésre azért van szükség, mert a történelmi szőlőkataszterben lévő 260 ezer hektár szőlőterületnek csak töredéke van a földhivataloknál szőlőművelési ágban nyilvántartva. További probléma, hogy a bejelentett területek csak kis részén folyik származási igazolással nyomon követhető termelés. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet 2014. végi adatai szerint 68 431 hektáron terveztek szőlőbetakarítást, azonban ennek a számnak csak a 99 százalékán történt valós munka.
A hegybírók hamarosan megkapják azokat a GPS-eszközöket, amelyek segítségével pontosan le tudják határolni a parcellákat, és a helyrajzi szám alapján a tulajdonosukat is ki tudják deríteni. Ez azért is fontos, mert egyre több a magára hagyott, műveletlen ültetvény, amely betegségterjesztési szempontból erősen kihathat a mellette lévő, művelt területekre. Ezen elhanyagolt területek tulajdonosainak is művelési/hasznosítási kötelezettségük van, így a felmérés után első körben felszólítják a gazdákat, hogy tegyenek eleget kötelezettségeiknek. Amennyiben ez sem vezet eredményre, a hegybíró a terület kényszer bérbeadását kezdeményezheti. Ez azt jelenti, hogy a többi gazda körében meghirdeti a területet, majd az eljárás végén valakinek bérbe adja azt. Ezek után a bérlő fogja kapni a területalapú támogatást és a haszon is őt illeti meg.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai