Kategória: Kamara | 2015/06/01
A XXII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdasági Napokon ismerkedtünk meg Magyar Gáborral, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Csongrád megyei kabinetvezetőjével, aki sokat tett azért, hogy sikeres legyen a kamarai megjelenés a kiállításon.
– Kérem, mutatkozzon be lapunk olvasóinak.
– Családom hosszú évtizedek óta mezőgazdasággal, ezen belül szántóföldi növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozik. Édesapám az 1970-es évektől tenyészt baromfit. 1994-ben hobbiként gímszarvas-tenyésztésbe fogtunk, ami 2006 óta húzóágazatunkká vált. Kiváló állományunk alapja a jó minőségű takarmány, amit magunk termelünk meg.
Gyermekkoromtól kezdve a tanyánkon dolgoztam, besegítettem a napi munkákba, és ezt teszem a mai napig is. Mondhatni, a „vadak” között nőttem fel, így megismerhettem a tartásukkal kapcsolatos legkritikusabb pontokat. Vadállatok lévén, a velük végzett munka odafigyelést és fegyelmet igényel. Ezek kihatottak iskolai éveimre, és munkáimhoz való hozzáállásomra is.
Iskoláim megválasztásánál figyelembe vettem, hogy lakóhelyemhez, tanyánkhoz közel legyenek, hogy ha szükséges, bármikor tudjak segíteni az otthoni feladatokban. Gimnáziumi éveimet a Deák Ferenc Gimnáziumban töltöttem, majd ezt követően a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karán gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki diplomát szereztem. Úgy gondoltam, hogy szakmai fejlődésem érdekében a vadgazdálkodásban szerzett gyakorlati tapasztalatomat kibővítem elméleti ismeretekkel, ezért tanulmányaimat később Hódmezővásárhelyen, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán folytattam vadgazda mérnök szakon.

– Milyen feladatai vannak a kabinetvezetőnek?
– A legfőbb dolgom megkérdezni: „Miben segíthetek?”. Vagyis a feladatom, hogy segítsem a gazdákat. Mivel magam is az vagyok, sajátomnak érzem nehézségeiket, és könnyen szót tudunk érteni. Fontos pont a kabinetvezetésben Kispál Ferenc megyei elnök úr munkájának a segítése. A NAK Csongrád Megyei Szervezetének rendezvényeken való megjelenésében, illetve saját rendezvényeinek szervezésében főszerepet vállalok. Fontosnak tartom, hogy közel kerüljünk a gazdákhoz. Azt gondolom, hogy Csongrád megyében ez jól működik, pozitívak a visszajelzések, kiváló velük az együttműködés.
– Szakmai előélete mennyire segíti munkáját?
– Úgy vélem, hogy aki saját bőrén tapasztalja a mezőgazdaság viszontagságait, az tudja, hogy amit ma megteremtünk, annak holnap, holnapután lesz csak haszna. Egyetemi éveim után falugazdászként helyezkedtem el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád Megyei Szervezeténél. Az ügyfelekkel való együttműködés során számos gazdálkodóval kerültem napi kapcsolatba. Falugazdász munkám mellett a kabinetvezetésbe is besegíthettem, részt vettem a rendezvények szervezésében.

– Hogyan érzi magát a munkahelyén?
– Szeretem a kihívásokat. Eddigi munkám során nem volt még olyan feladat, amire nemet mondtam volna; mindig megoldást keresek, nem kifogást. A gazdák segítését nem munkának, hanem hivatásnak érzem. Nagyon jó a kapcsolatom az elnökséggel, kiváló köztünk az együttműködés. A budapesti központtal folyamatosan megosztjuk tapasztalatainkat, segítjük egymás munkáját.
– Hogy sikerült a szereplés a hódmezővásárhelyi kiállításon?
– Az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdasági Napok számunkra szinte mindig a szép időt, a sok kiállítót és a rengeteg látogatót jelenti. Úgy tűnik, hogy az idei rendezvény minden eddigi rekordot megdöntött.
A Kamara kiállítóhelyén, a „NAK-faluban” közel 1000 m²-en hoztunk létre egy tanyasias hangulatú környezetet. A Hoffherr traktor, a cséplőgép, és a népi játékok mellett egy hagyományőrző fafaragó és egy fazekas is bemutatta saját mesterségét. Kitűnő volt a hangulat, a gyerekeket lenyűgözte a sok látnivaló. Falugazdászaink és referenseink a kiállítás ideje alatt folyamatosan segítettek tagjainknak. A rendezvényen találkozhattak a látogatók helyi termelőkkel, akiknél természetes alapanyagokból készült, különleges termékeket – többek között szalámikat, borokat, zöldségeket, kecskesajtokat, fűszereket – kóstolhattak és vásárolhattak. A NAK-falut megtisztelte látogatásával Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke, Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, illetve Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár, őket Zászlós Tibor és Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnökei fogadták (fotók: Tóth Zoltán, NAK).

A kamarai sátor mellett Fackelmann István, a NAK megyei erdő- és vadgazdálkodási osztályvezetője hatalmas bográcsban főzte a csülökpörköltet, amit minden látogató megkóstolhatott. A szombati nap meglepetése Szőke András humorista volt, aki pedig remek babgulyást készített.
A kamarai megjelenés sikerét jól bizonyítja, hogy sok pozitív visszajelzést kaptunk kiállítóinktól, vendégeinktől, és nem utolsó sorban a kiállításon jelenlevő kollégáinktól.
Módosította alapszabályát a NAK
2015. április 21-én Gödöllőn tartotta országos küldöttgyűlését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A Kamara dolgos évet tudhat maga mögött: a tavalyi év legfontosabb eredménye a több száz fős falugazdász-hálózat sikeres átvétele, és az eddigieknél olcsóbb és hatékonyabb hálózat kialakítása volt – mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke. Hozzátette: a falugazdászok tavaly 230 ezer őstermelő igazolvánnyal kapcsolatos ügyet intéztek – új kamarai szolgáltatásként ingyenesen –, emellett a 180 ezer beadott egységes kérelemből 134 ezret a közreműködésükkel nyújtották be a gazdálkodók.
A kamarai kártyához eddig több tucat vállalat csatlakozott, így a tagság számos szolgáltatáshoz juthat hozzá kedvezményesen. Az ingyenes jogsegélyszolgálat keretében a Kamarával megbízási viszonyban álló ügyvédek mintegy 500 ügyet láttak el, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarával együttműködve pedig elindult egy országos növényvédelmi előrejelző rendszer. A NAK véleményezte a támogatási rendeleteket és a pályázati kiírásokat, javaslatokat fogalmazott meg az ágazat működését akadályozó jogszabályokat érintően.
A Kamara 90 képzést indított, létrehozott egy biztosítási alkuszcéget, 9400 származási bizonyítványt adott ki. Felmérte az élő- és félsertés áfacsökkentéssel kapcsolatos tapasztalatokat, és kezdeményezte egy munkacsoport felállítását az ütemezett áfacsökkentésre vonatkozó javaslat kidolgozásához. Felmérte a mezőgazdasági vízigényeket, adatbázisba rendezte a termelői piacokat. Mindezek mellett a Kamara 500 rendezvényen vett részt, ahol lehetőségeihez mérten megjelenést biztosított a tagság számára – sorolta a NAK által elért legfontosabb eredményeket Győrffy Balázs.
Süle Katalin, a Kamara elnökségi szóvivője sajtóhírekre reagálva elmondta: a felsorolt szolgáltatások túlnyomó része a kamarai tagdíjbefizetésekből jöhetett létre, így természetesen fontos, hogy tagjaink eleget tegyenek a kamarai törvényből fakadó kötelezettségüknek.
„Azokat a tagokat kértük tagdíj-tartozásuk rendezésére, akik korábbi befizetési kötelezettségüknek nem, vagy nem megfelelő mértékben tettek eleget. A tagdíjjal kapcsolatban a Kamara minden esetben a tagok érdekeit szem előtt tartva járt el: a tagdíj befizetését elmulasztókat tavaly nem szankcionáltuk, idén pedig elengedjük a pótlék 50 százalékát. Ez is bizonyítja a NAK pozitív hozzáállását, viszont a tagdíjat tisztességesen fizető tagokkal szemben méltatlan lenne, ha eltekintenénk a szankcióktól” – hangsúlyozta Süle Katalin.
Süle Katalin elmondta: a Kamara már orvosolta a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) által felvetett problémákat. Az arányosabb tagdíjfizetési kötelezettség megvalósítása érdekében ugyanis módosulnak a tagdíjfizetés alapját befolyásoló szabályok.
Az alapszabály-módosítás értelmében azon tagok esetében, akiknél az agrárgazdasági tevékenységből származó árbevétel nem éri el a 20 százalékot (külön kérelem esetén a 25 százalékot), a tagdíjfizetés alapja csak az agrárgazdasági tevékenységből származó árbevétel lesz, és nem a teljes nettó árbevétel. A tevékenységükből kifolyólag jövedéki adót fizető tagok pedig a tagdíjfizetési alap meghatározásakor levonhatják a teljes nettó árbevételből az általuk megfizetendő jövedéki adónak a részükre vissza nem térített, illetve meg nem térülő összegét.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza