Kertészetünk a számok tükrében

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Agrárium-info, 2015/06/03

kertészeti ágazat termelési értéke 2011-től folyamatosan növekszik, 2013-ban meghaladta a 300 milliárd forintot. Ennek a friss zöldség teszi ki közel a felét, a friss gyümölcs az egyharmadát, a burgonya 11, a faiskola, valamint a virág és dísznövények pedig 4–4 százalék. A zöldségfélék közül a csemegekukorica, a paradicsom és az étkezési paprika, gyümölcsnél pedig az alma és meggy van az élen. A zöldség-gyümölcs export értéke 2010-hez képest 30 százalékkal nőtt, 2013-ban 258 milliárd forint volt, a külkereskedelmi egyenleg értéke pedig 110 milliárd forint. Tavaly az exportált mennyiség számottevően nem változott, az értéke viszont tovább növekedett, és meghaladta a 270 milliárd forintot. Az élelmiszeriparon belül a zöldség-gyümölcs feldolgozása 9–10 százalék, a betakarított termésnek pedig mintegy felét hasznosítja az ipar.

Lehetőségek a zöldség-gyümölcs stratégiában

A FruitVeB szakmaközi szervezet és a szaktárca által közösen kidolgozott – a gombát is magában foglaló – zöldség-gyümölcs stratégiának az a célja, hogy versenyképes, erős termelői összefogásban működő ágazat jöjjön létre, amely kiváló minőségű termékkel látja el a hazai és külföldi piacokat. A lényege három pontban foglalható össze:

• a minőségi árualapok növelése,
• a piaci helyzetünk javítása, és
• az átláthatóság fokozása.

2020-ig 1 millió tonnával, azaz 3,5 millió tonnára és mintegy 190 milliárd forintos értékkel szeretnék az ágazatot növelni. Ez megalapozott cél, hiszen már tavaly is megközelítette a 3 millió tonnát a hazai zöldség-gyümölcs termelés. A minőségi árualap tartós megteremtésében azonban nagyon fontos a kutatás, szaktanácsadás rendszerének megújítása, valamint az innovatív technológiai és technikai feltételek megteremtése, benne az energiahatékonyságra törekvés. Az ágazat piaci helyzetének javításában kulcsszerepe lehet a termelői összefogásnak, a piaci kockázatok csökkentésének, amire jövedelemszabályozási eszközt tervez bevezetni a tárca, valamint az ökológiai gazdálkodás előmozdításának, a fogyasztói tudatosságot növelő ágazati marketingnek (fogyasztásösztönző kampányok), az egységes minőségügyi rendszer létrehozásának és a hozzáadott érték növelésének (termelői feldolgozás). A gazdálkodás hatékonyságának javításához az átláthatóságra kell törekedni, amiben segíthet a foglalkoztatói szabályok módosítása (idénymunka szabályainak újragondolása), valamint a finanszírozás hatékonyságának javítására, az utóbbira jó példa a TÉSZ forgóeszköz-finanszírozási rendszer, a növekedési hitelprogram, és év végéig agrárbank létrehozását tervezik.

Kertészeti támogatások

A támogatások kapcsán fontos kiemelni, hogy a zöldség-gyümölcs ágazat termeléshez kötött támogatásban is részesülhet. Tehát a területalapú támogatásként – a kötelező zöldítéssel együtt – kifizetett hektáronkénti 226 eurón felül meghatározott szakmai feltételek teljesítésekor további uniós pénzekhez juthatnak a gazdák.

A zöldség- és ipari zöldségnövények termeléshez kötött támogatásához előírt hektáronkénti minimális darabszámú minősített szaporítóanyag felhasználását és a vetőmag ezermagtömegére vonatkozó előírást nem egyidejűleg kell teljesíteni.

A 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 3. és 4. melléklete tartalmazza azt a hektáronkénti minimális minősítettvetőmag-, illetve szaporítóanyag-mennyiséget, amelynek felhasználása esetén a zöldség- és ipari zöldségnövények termelése után közvetlen támogatás igényelhető. A hektáronkénti értékeket a 3. melléklet B, D, E, F, G oszlopai, míg a 4. melléklet B. oszlopa tartalmazza.

Fontos, hogy a C. oszlopban foglalt ún. „ezer­mag­tömeg” nem önálló támogatási feltétel, hanem mindkét jogcím esetébenben csupán az átváltást segíti (átváltási tényező). Csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a hektáronként felhasznált szaporítóanyag számát igazolni hivatott csatolandó dokumentum (számla, vetőmagcímke, csomagolás, szállítólevél, a termeltető vagy a termelői csoport által kiállított dokumentum vagy minősítő bizonyítvány) másolatában a szaporítóanyag darabszáma hiányában csak annak tömege szerepel, ezért önmagában nem lenne megállapítható a hektáronként felhasznált vetőmag, dugvány, palánta vagy hagymagerezd száma.

Ezzel a zöldségágazat idei 1,8 milliárd forintos támogatása idén 5,6 milliárd forintra növekszik, a gyümölcságazatba pedig előzetes becslések szerint 5,1 milliárd forint érkezhet a tavaly különböző jogcímeken kifizetett 2,7 milliárd forint helyett, azaz mintegy kétszer több uniós forrás segíti a gazdálkodókat.

A júniusban várható brüsszeli jóváhagyás után folyamatosan írják ki a vidékfejlesztési programokat, ezen belül például a kertészet korszerűsítésére, az energiahatékonyság javítására és az öntözés fejlesztésére lehet pályázni.

Összegezve: a támogatáshoz a szaporítóanyag hektáronkénti mennyiségére és az ezermagtömegre vonatkozó előírásokat nem kell együttesen teljesíteni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai