EKÁER – ami még várható

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki Péter, 2015/06/06

Szinte nem telik el úgy hét, hogy ne jelenjen meg a médiában egy-egy eset, amelyből kiderül, hogy nem a bejelentett terméket vagy éppen igazolatlan eredetű terméket szállítottak. Az eredményeket más hatóságok, mint például a NÉBIH is megerősítette, az ő adataik is javulást mutatnak a termékek átláthatóságát nézve.

Ennek azonban ára van, amelyet természetesen a cégek fizetnek, ugyanis a rendszer egyrészt jelentős adminisztrációs terhet ró az érintettekre, másrészt például a biztosítékfizetés miatt költségekkel is jár, amely csökkentheti a gazdasági szereplők likviditását. Az adminisztrációs teher nagyságát mutatja, hogy a rendszer bevezetését követően több hirdetés is megjelent, amelyben kifejezetten az EKÁER-hez kapcsolódó feladatok ellátására kerestek vállalkozó szellemű munkatársakat. Mostanra a fuvarozó cégek már megtalálták az ebben rejlő potenciált, és mintegy a fuvarozáshoz kapcsolódó plusz szolgáltatást nyújtva megbízójuk helyett kezelik a bejelentéseket. Ez egyébként a fuvarozó cégek szempontjából is kifizetődőbb, ugyanis az értékesítő vagy beszerző nem minden esetben rendelkezik a szállítás menetének legfrissebb információival, melyből eltérések adódhatnak.

Bejelentésköteles termékek

Az adminisztrációs terhek növekedése miatt egyébként elsősorban azok a cégek emelték fel a hangjukat, akiknél a csalások nagysága nincs arányban az új rendszer okozta plusz terhekkel. Ugyanis az áfacsalások nagy többsége elsősorban az olyan nagy mennyiségű, ömlesztett, nehezen megszámlálható termékekhez kapcsolódik, amelyek jellemzően élelmiszerek vagy azok alapanyagai (kockázatos élelmiszerek).

Éppen ezért a Kormány honlapján elérhető tervezet alapján várhatóan bővülni fog a kockázatos élelmiszerek köre, ugyanis a tervezet szerint a jövőben a csokoládéféleségek, a gombák, a dzsemek és a gyümölcslevek szállítása esetén is EKÁER-számot kell kérni. Ezen kívüli az állatok etetésére szolgáló készítmény és növényi olaj, valamint a cukorgyártási hulladék, a szójabab préselése után visszamaradó olajpogácsa, valamint a növényi zsírok és olajok kivonása után visszamaradó olajpogácsa is az egyéb kockázatos termékek körét bővíti majd. De a tervezet szerint felkerül még a listára a cementklinker, a fehércement és a bauxitcement is.

Változás 2015. június 1-jétől

Az utólag próbaüzemnek keresztelt első hónapok tapasztalatai rámutattak, hogy azoknál a szállításoknál, ahol több telephelyről vagy több telephelyre történik a fel- és kirakodás (gyűjtőfuvarozás), ott minden egyes fel- és kirakodáshoz külön EKAER-számot kell igényelni. Ezen a június 1-jén életbe lépő módosítás egyszerűsít azáltal, hogy az EKÁER-szám igénylésekor az elektronikus felületen lehetővé válik több fel- és lerakodási hely megadása, így elegendő lesz egyszeri bejelentéssel rendezni.

Kockázati biztosíték

Eddig összesen több, mint 40 000 esetben, nagyságrendileg 3 milliárd forint értékű összeg került befizetésre az EKÁER-rendszer másik fontos pillérére, a kockázati biztosítékra. Annak megállapítása, hogy szükséges-e az egyes fuvarozáshoz kockázati biztosítékot nyújtani, a körülmények részletes ismeretét igényli, mivel mindig egyedileg kell azokat megvizsgálni.

Kockázati biztosíték nyújtására abban az esetben van szükség, ha az Európai Unió tagállamaiból Magyarországra történő fuvarozás esetén termékbeszerzés, vagy belföldi forgalomban az első áfaköteles termékértékesítés történik, és a szállított termék kockázatos élelmiszernek vagy egyéb kockázatos terméknek minősül.

Ugyanígy vizsgálni kell, hogy az adott termék szállítása jellegénél fogva EKÁER-bejelentés köteles-e, ugyanis a vonatkozó szabályok szerint például a jövedéki adó hatálya alá eső egyes termékek (pl. dohánytermék, alkoholtermék) mentességet élveznek, így ezeknél nem szükséges a biztosíték.

Ezen felül a termékértékesítő adózói jogállása is befolyásoló tényező lehet, így ha a belföldi forgalomba történő első értékesítéskor az egyéb feltételek egyébként fennállnak, de az áfatörvény alapján nem áfaköteles az első értékesítés, mert például kompenzációs felárra jogosult a mezőgazdasági őstermelő, úgy szintén nincs szükséges biztosítéknyújtásra.

A vonatkozó szabályok két esetben engednek mentességet a biztosítéknyújtás alól. Az egyik lehetőség, hogy a bejelentéskor a cég szerepel a minősített adózói adatbázisban. A minősített adatbázisban történő felvételnek komoly feltételei vannak, tulajdonképpen makulátlan előéletet feltételez.

Másik, ennél egyszerűbb lehetőség, ha a cég a köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepel, de emellett további feltétel, hogy legalább két éve működjön (ideértve a jogelődként történő működést), és a bejelentés időpontjában nem állhat adószám felfüggesztés hatálya alatt.

A rendelkezésre bocsátott biztosíték összegét alapvetően a fuvarozás értékének volumene alapján a társaság határozza meg, azonban az nem csökkenhet a bejelentést megelőző 45 napban teljesített bejelentések során megállapított EKÁER-számmal rendelkező kockázatos termékek együttes adó nélkül számított értékének 15%-a alá. Emellett a rendelkezésre álló biztosíték összegének minden esetben el kell érnie az adott bejelentés értékének 15-át is.

Ennek számításában egyébként az EKÁER online felülete folyamatosan segítséget nyújt oly módon, hogy a befizetett rendelkezésre álló „biztosítékkeret” összegéből levonja a megelőző 45 napban bejelentett kockázatos termékek adó nélküli értékének 15%-át (zárolt biztosítékkeret), így látható, hogy mennyi a még felhasználható összeg.

Könnyítést jelent, hogy amennyiben több jogcímen is biztosítékadásra kötelezett a cég, úgy kizárólag csak a magasabb összegű biztosíték megfizetésére köteles.

A biztosíték nyújtása kétféle módon történhet, egyrészt a NAV által külön erre a célra létrehozott letéti számlára történő befizetéssel, továbbá pénzügyi vagy pénzforgalmi intézmény, valamint befektetési vállalkozás által vállalt garancia benyújtásával. A fenti biztosítékfajták átjárhatóak, vagyis azt a társaság felváltva használhatja.

A letéti számlára befizetett biztosíték összege speciális jellegű, mivel eltér a többi adónemre fizetett összegek működésétől. Ez azt jelenti, hogy a nettó adótartozás vizsgálata során a befizetett összeg nem vehető figyelembe, valamint a késedelmi pótlék alapját sem csökkenti.

Ugyanakkor az adóhatóság rendszeres időközönként felülvizsgálja a társaság adótartozását, melyre a biztosítékkeret összegét elszámolhatja. Az esetleges elszámolásról egyébként az adóhatóság elektronikus úton értesíti a céget, akinek, ha a fentiekben részletezettek szerint 15%-a alá csökken a biztosítéka, nem fog tudni új bejelentést tenni mindaddig, amíg azt nem tölti vissza.

A társaságnak egyébként lehetősége van a biztosítékkeretét külön kérelemre visszaigényelnie, de csak abban az esetben, ha a kérelem benyújtását megelőző 45 napon belül nem szerepel a rendszerben kockázatos termék szállítása, vagy a jogszabály által biztosított valamely mentességi feltételnek megfelel. Természetesen a visszafizetés előtt az adóhatóság itt is gyakorolhatja visszatartási jogát.

Garancia

A fenti pénzbeli biztosítéknyújtási forma mellett alternatív megoldás a garancia benyújtása. Ez esetben a társaságnak nem kell a biztosíték minimális mértékét folyamatosan figyelemmel kísérnie.

A kockázati biztosítékként elfogadható garanciáknak minden esetben meg kell felelniük az alábbi kritériumok mindegyikének.

A kockázati biztosítékot garanciával kizárólag az EU tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező olyan pénzügyi vagy pénzforgalmi intézmény, továbbá befektetési vállalkozás nyújthat, aki a garancia kiállítása időpontjában nem áll csőd, felszámolási, kényszertörlési eljárás alatt, adószámát jogerősen nem függesztették fel, érvényes engedéllyel rendelkezik garancia vállalására, valamint tevékenységét a felügyeleti szerv nem függesztette fel.

Kiemelendő, hogy a piaci szférában egyébként használatos banki készfizető kezesség nem fogadható el.

A garantőrnek nyilatkoznia kell, hogy érvényes engedéllyel rendelkezik, és tevékenységét nem függesztették fel. A nyilatkozatot önállóan vagy a garanciaszerződésbe foglaltan is megteheti. További feltétel a garantőrrel szemben, hogy nem lehet ellene folyamatban kivételes intézkedés, vagyis ha például az MNB megtiltja vagy korlátozza a betétek kifizetését, akkor nem nyújthat garanciát.

A garanciának az adóhatósághoz történő benyújtás napjától számított legalább 60 napig érvényesnek kell lennie, és annak tartalmaznia kell az érvényesség kezdő és záró dátumát. Vagyis figyelemmel kell arra lenni, hogy az érvényesség záró dátuma és benyújtása között legalább 60 nap legyen.

A garanciaszerződésnek minden esetben konkrét összeget kell tartalmaznia, vagyis nem elegendő általánosságban megfogalmazni, hogy mire vonatkozik. Kiemelendő, hogy az okiratnak nem az egyes EKÁER-bejelentésre vonatkozó biztosítékra, hanem az adóhatóságnál nyilvántartott nettó módon számított adótartozás megfizetésére kell szólnia. Ez azt jelenti, hogy a kötelezettségvállalásról szóló okirat tartalmaz egy pontos összeget, ami a biztosítéknyújtására kötelezett szállításai értékének volumene alapján a korábban megírtak szerint számított összeg minimum 15%-a, azonban az okiratban a garantőr a kötelezett nettó módon számított adótartozásáért vállal garanciát.

Az okiratban kizárólagos kedvezményezettként magát a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt és nem annak egy igazgatóságát vagy más szervezeti egységét kell megjelölni.

A garantőrnek az okiratban azt is vállalnia kell, hogy a NAV igénybejelentése alapján legfeljebb 3 munkanapon belül feltétel nélkül megfizeti az okiratban vállalt összeget.

Kizárólag olyan garancia fogadható el, amely az érvényességi ideje alatt visszavonhatatlan.

Minden esetben a garanciaszerződés eredeti példányát kell benyújtani, mivel csak ez alkalmas joghatás kiváltására.

Az utóbbi időben megnőtt annak az esélye, hogy a felügyelő szerv a garantőrt például kivételes intézkedés hatálya alá vonja. Így a korábban érvényes garanciaszerződés érvénytelenné válik, és a társaság új garancia benyújtására vagy a biztosíték megfizetésére lesz köteles. Ilyen esetben a NAV tájékoztatja az érintett gazdasági társaságokat, akiknek lehetőségük van, hogy a kockázati biztosíték összegét befizessék, vagy igazolják, hogy kezdeményezték az új garanciaszerződés megkötéséhez szükséges eljárást.

EKÁER-szám igénylésekor az elektronikus felületen lehetővé válik több fel- és lerakodási hely megadása

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai